Megújuló jogrendszerünk, avagy mi lesz a hatályos joganyag 2018. január 1-jén?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Erre a kérdésre jelenleg még nem lehet pontos választ adni, de annyi bizonyos, hogy a trendek már jól láthatóak, hiszen számos új, kiemelt jogszabály, így a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás és a nemzetközi magánjogi törvény 2018. január 1-jei hatálybalépését már kihirdették. Ezek a nagy ívű változások újabbakat generálnak, hiszen a rendszerszerűen megreformált, koncepcionálisan is új alapokra helyezett kódexekhez kell igazítani a jogrendszer tárgyban kapcsolódó minden jogszabályát, törvényi és rendeleti szinten is.

Az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat jelenleg 245 törvény módosítását tartalmazza. Az ágazati szabályok széles spektrumán végigvonuló korrekciók érintik többek között az Flt.-t, a Szoctv.-t, a Földforgalmi tv.-t, az MNBtv.-t, az Étv.,-t, az Inytv.-t, az Evectv.-t, a Hetv.-t, a Fémtv.-t, az E-ügyintézési tv.-t, a Kbftv.-t, a Tpvt.-t, a Kttv.-t, sőt még a Ptk.-t is.

 

A Pp.-saláta egyelőre még nem látható, de az új eljárásjogi kódexben rögzített, a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások országos közhiteles nyilvántartásáról szóló előterjesztés már olvasható az IM honlapján. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének igazolása. 2018. január 1-jétől elegendő lesz az általános meghatalmazást egyetlen bíróság előtti eljárásban bejegyeztetni, ez mentesíti az érintett személyeket a további adminisztrációs tehertől. A jövőben nem kell külön felhívni a felet a képviseleti jogának igazolására, az a bírósági nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel ellenőrizhető. Az OBH elnökének feladatköre bővül az új nyilvántartási rendszer működtetésével.

 

A jövő év első napjáig nemcsak a legújabb kódexek szabályanyagával és az általuk indukált további változásokkal kell szembenézni, hanem számos más fontos törvény módosítása is formálódik napjainkban.

A csődtörvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat a belső és a kapcsolódó törvényekkel való összhang megteremtését tűzte céljául. A jogalkotói szándék egyértelművé tétele és a joggyakorlat egységessége érdekében vizsgálták felül a jelenlegi szabályozást. Érdemben változik a jogalkalmazásban sok problémát okozó Csődtv. 33/A. §-a, de az egyes bekezdések sorrendjét is megváltoztatják annak érdekében, hogy e szakasz felépítése érthetőbb és logikusabb legyen. Az indokolás szerint a módosítás egyértelművé teszi a zálogjogi bizományos, továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét a fizetésképtelenségi eljárásokban. Ez utóbbi jogszerzésre jogosultak tekintetében szükségessé válik a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályainak kiegészítése is.

 

A cégtörvényt jelenleg több törvénymódosító kezdeményezés is érinti. Az előző bekezdésben említett javaslat indokolása szerint a hatályos Ctv. 118/B. §-ának szövegében nem értelmezhető a „hitelezői érdekek sérelmére” vonatkozó vélelem tartalma. Ehelyett azt kell kimondani, hogy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, és a volt vezető tisztségviselő nem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a számviteli, adójogi kötelezettségeit vagy megszegte a végelszámoló számára történő iratátadási kötelezettségét, akkor azt is neki kell bizonyítania, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt nem következett be vagyonvesztés. A Ctv. 118/B. § új, (7) bekezdésének tervezett szövege a Ptk. szerződésen kívüli kártérítési felelősségi szabály érvényesíthetősége érdekében kerül e szakasz rendelkezései közé, ahogy a Csődtv. 33/A. §-ába is.

A Ctv. másik változása a BRIS irányelven alapul. Egyrészt biztosítani kívánja, hogy az egyes tagállami nyilvántartásokból bárki információhoz jusson, másrészt előírja, hogy a tagállami nyilvántartások egymásnak adatot adjanak át a határokon átnyúló jelentőségű változásokról (fizetésképtelenségi eljárás, nyilvántartásból való törlés). Új cégadat lesz az úgynevezett EUID, vagyis a cég európai egyedi azonosítója. A javaslat egyszerűsíti és észszerűsíti azon változásbejegyzési kérelmek elbírálását, amelyek egyben korábbi székhely szerinti cégbíróság illetékességének megszűnésével járnak.

 

Mindez csak ízelítő a most, 2017 áprilisában már látható jogszabályi változásokból.

 

A Jogi Szakvizsga Rendszer főoldalán a következő tájékoztató áll: „Felhívjuk a Tisztelt Vizsgázók figyelmét, hogy a vizsga anyagát minden esetben a vizsga napján hatályos joganyag képezi.” A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt – a joggyakorlati idő eltelte után – számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.

Ha a fentiek nemcsak a szakvizsgázókkal szemben megfogalmazott elvárások, hanem a hivatásukat gyakorló jogászok számára is fontosak a mindennapi munkájuk során, akkor ennek teljesítése kapcsán a III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia lehet a megfelelő partner. Két nap alatt átfogó képet nyújt az új kódexek koncepcionális változásairól, az új jogintézményekről, az új jogi terminológiáról és a megváltozott eljárásjogi folyamatokról közvetlenül a törvény-előkészítésben részvett szakemberektől. A konferencia nélkülözhetetlen alap az összefüggések könnyebb megértéséhez és a további szakmai elmélyüléshez, tanulás és konzultációs lehetőség egyszerre. A rendezvény az új törvényeken kívül a jelentősebb jogszabály-módosításokra is hangsúlyt helyez, miközben mindig szerepel a választható kínálatok között az új Polgári Törvénykönyv valamely szeletét gyakorlati szempontból elemző szeminárium is.

---