Vádfelelősség és aktív pervezetés – Bírósági felkészülés az új rendtartásokra

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2017. december 18.
Rovat:

A polgári és büntető ügyszakos bíráknak legkésőbb az új eljárásjogi kódexek életbe lépéséig egy központi vizsgarendszer alapján és legalább 90 százalékos eredménnyel kell számot adniuk tudásukról, így az átállás várhatóan zökkenőmentes lesz, és biztosítja az ítélkezés folyamatosságát az alsóbb és felsőbb bíróságokon egyaránt. A polgári perrendtartástól és a büntetőeljárási törvénytől a jogalkotók és a jogalkalmazók is azt várják, hogy a bevezetendő újítások nyomán mindkét ügyszakban gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek az eljárások.

 

 

 


Jövő év január elsején lép hatályba az új polgári perrendtartást (Pp.), majd július elsejével az új büntetőeljárási törvény (Be.), mindkét kódex számos újítást tartalmaz a korábbiakhoz képest, így az átállásra már hónapokkal ezelőtt elkezdték a bírák felkészítését – hangzott el a Fővárosi Ítélőtábla minapi sajtóbeszélgetésén, melyen a részleteket Egriné dr. Salamon Emma elnökhelyettes és dr. Ujvári Ákos, a táblabíróság büntető kollégiumának vezetője ismertette.

Elöljáróban dr. Ujvári Ákos az ítélőtábla ügyfélforgalmi adatairól szólva kifejtette, idén január 1-je és október 31-ike között mintegy 18 százalékkal csökkent az érkező (peres és nem-peres) ügyek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy 2017-től a Fejér megyei bíróságokon tárgyalt ügyek fellebbezési illetékessége a Fővárosi Ítélőtáblától átkerült a Győri Ítélőtáblához. Talán ennek is köszönhetően javultak a Fővárosi Ítélőtábla mutatói: csökkent a másodfokú eljárások időtartama, köztük az egy éven túli és a 6 hónapon túli folyamatban maradt peres, valamint az 1 hónapon túli folyamatban maradt nem-peres ügyek száma.

Egriné dr. Salamon Emma elmondta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az új Pp. kapcsán – mások mellett a Fővárosi Ítélőtábla aktív részvételével – a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók részére kétszer négy napos oktatást szervezett, emellett elkészíttette és elérhetővé tette az 1800 oldalas elektronikus tananyagot. A képzésben. Erről egy egységes vizsgarendszerben legalább 90 százalékos eredménnyel számot is kell adniuk legkésőbb idén év végéig. Ugyanez a felkészítési folyamat pedig jövő év elején a büntető ügyszakos munkatársaknak is elindul, ugyanilyen szempontok és követelmények alapján. Az átállás így várhatóan mindkét kódex esetében zökkenőmentes lesz, és biztosítja az ítélkezés folyamatosságát az alsóbb, valamint a felsőbb bíróságokon egyaránt.

Ami az új Pp.-t illeti, az elnökhelyettes annak szükségességét, fő irányelveit, hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az első- és másodfokú eljárás alapvető rendelkezéseit ismertette. Emlékezetett arra, hogy a jelenlegi, 1953-as Pp. már régóta nem tudta betölteni funkcióját, hiszen eredendően az akkori kor egyszerű jogvitáira és a leginkább szóban zajló eljárásokra tervezték, egy, a jelenlegitől alapjaiban eltérő, egészen más társadalmi-gazdasági berendezkedés alapján. A reform tehát indokolt a polgári perek korszerűsítése, rendszerszintű megújítása és a hatékonyság növelése érdekében. Ezért számos újítás jeleneik meg a kódexben.

Az új perrendtartást minden, 2018. január 1-je után induló polgári és munkaügyi perben alkalmazni kell, a korábbi ügyek viszont a jelenleg hatályos Pp. alapján folynak tovább. Változás az is, hogy a közigazgatási pereket a 2017. évi I.-es törvény, egy immár önálló közigazgatási perrendtartás alapján tárgyalják, a közszolgálati jogviták pedig kikerülnek a munkaügyi perek közül.

Amellett, hogy változnak a hatáskörök és az illetékességek, a törvényszékeken és a felsőbb bíróságokon kötelező lesz a jogi képviselet, a járásbíróságokon, illetve a munkaügyi perekben nem. Általános hatáskörű bíróságokként a törvényszékeket jelöli meg az új rendtartás. A törvényszékektől a járásbíróságokhoz kerülnek a fogyasztói szerződések általános szerződési feltételei – értékhatártól függően – és az értékpapírperek (a váltó kivételével), valamint a nemzetközi fuvarozási perek – ugyancsak értékhatártól függően. Új, kizárólagos illetékességi szabályként megjelenik, hogy a fogyasztóval szemben támasztott, a fogyasztói szereződésből eredő igényt csak a fogyasztó lakhelye szerinti bíróságon lehet benyújtani. A másik ilyen, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító ellen a károsult a lakóhelye szerinti bíróságon perelhet.

Az új Pp. lényeges eleme, hogy a feleknek a peranyag időszerű szolgáltatásával, a bíróságnak pedig aktív pervezetéssel kell segítenie az eljárás hatékonyságát, a minél gyorsabb befejezést. Újdonságként jelenik meg rendelkezési elv, azaz a félnek kell meghatároznia, hogy akar-e és milyen jogot érvényesítni. Ugyancsak újítás a perkoncentráció elve is: már az eljárás kezdetén derüljön ki és rögzüljön a jogvita lényege, a döntéshez szükséges bizonyítékok pedig álljanak rendelkezésre. Ezzel elkerülhető lehet a rosszhiszemű, perelhúzó magatartás, ennek következtében pedig akár már az első érdemi tárgyaláson megszülethet az elsőfokú döntés. A perfelvételi szakaszban tehát a bíróság a felek előadásai alapján rögzíti a jogvita lényegét, a későbbi eljárás és bizonyítás menetét, amitől később már csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Ez az eljárásrend lényegesen gyorsíthatja az eljárásokat, amellett, hogy az új kódex jóval részletesebben és szigorúbban szabályozza a keresetindítást, illetve a másik fél védekezését azokban a perekben, ahol a felek jogi képviselővel járnak el.

A képen (balról) dr. Ujvári Ákos és Egriné dr. Salamon Emma a Fővárosi Ítélőtábla sajtóbeszélgetésén (Fotó: Fővárosi Ítélőtábla)

Egriné dr. Salamon Emma kiemelte, az új Pp. rögzíti a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát, amikor csak a másik, ellenérdekű fél rendelkezik egy adott bizonyítékkal, ám azt bírói felhívásra sem adja ki. Ekkor a bíróság valósnak fogadhatja el a bizonyítékkal alátámasztani akart tényt a bizonyíték nélkül is.

A jogi képviselő, ügyvéd nélkül eljárók esetében enyhébbek lesznek a szabályok: a bírósági honlapról is letölthető formanyomtatványok állnak az ügyfelek rendelkezésére, melyek kitöltésében a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai is közreműködhetnek, továbbá a törvényben erre kijelölt bíróságok panaszirodái is segítséget nyújthatnak a bírósághoz fordulásban, a kereset, viszontkereset, ellenkérelem benyújtásában.

Az új törvény fontos célja, hogy a másodfokú eljárásokban minél kevesebb legyen a hatályon kívül helyezés, az elsőfokú eljárás megismétlése. Ezért főszabály szerint a másodfokú ügyeket tárgyaláson kívül döntik el a bírói tanácsok, ám a korábbiaknál szélesebb körben nyílik lehetőségük bizonyítás lefolytatására, hogy lehetőleg az eljárás megismétlése nélkül, mielőbb jogerősen végződjön az eljárás.

Az új Pp.-ben megjelenik egy új, kollektív igényérvényesítési forma is, ez pedig a társult pert. Ennek megindítására akkor van lehetőség, ha legalább tíz felperes tartalmában azonos jogot szeretne érdemben azonos tények alapján érvényesíteni. Erre három ügykörben lesz lehetőség: fogyasztói szerződésből eredő követelések, munkaügyi perek, illetve emberi tevékenységen alapuló, előre nem látható környezetterheléssel közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények, vagyoni károk esetén. Az elnökhelyettes ezzel kapcsolatban felidézte a vörösiszap-katasztrófát, mely után a károsultak egyenként kényszerültek kárigényüket érvényesíteni a polgári eljárásokban. Az új perrendtartásban ez például összevonható lesz.

Kérdésünkre – ez a kollektív igényérvényesítési forma mennyiben más, mint a korábbi pertársaság intézménye – Egriné dr. Salamon Emma hangsúlyozta, a társult per egy önálló pertípus a Pp.-n belül, amelyre speciális, különös szabályok vonatkoznak, ráadásul az ilyen keresetindítást az eljáró bíróságnak kell engedélyeznie – mindez viszont tejesen hiányzott a pertársaság esetében.

Az elnökhelyettes végül megemlítette a kúriai felülvizsgálatok kérdését is. Az új perrendtartás ugyanis bővítette a felülvizsgálatból kizárt ítéletek körét, hiszen például annak alsó határát a korábbi hárommillió forintról ötmillióra emelte a vagyonjogi perekben. Az eljárási törvény szerint ugyanakkor a Kúria – a kódexben meghatározott esetekben – engedélyezheti a felülvizsgálatot.

Dr. Ujvári Ákos kollégiumvezető a 2018. július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvény alapvető újításairól – a bizonyításra vonatkozó szabályok átalakításáról, a másodfokú eljárásban érvényesülő korlátozott felülbírálatról, a hatályon kívül helyező végzésekkel szembeni fellebbezés lehetőségéről, valamint a módosult harmadfokú eljárásról – beszélt.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Elmondta, bizony értelemben egy vegyes, alapvetően továbbra is a kontinentális büntetőeljárásra épülő, de angolszász elemekkel ötvözött eljárásrendet honosít meg az új Be., amelynek egyik fontos célkitűzése szintén az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása. Ezt szolgálja többek között, hogy nem szükséges bizonyítani azokat a tényeket, amelyeket a vádló, a vádlott és a védő egyaránt elfogad. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre – ez lényegében a vádalku intézményét jelenti-e – dr. Ujvári Ákos emlékeztetett arra, a hatályos Be. különös szabályként tartalmazza a tárgyalásról lemondást, de ez az intézmény a gyakorlatban nem működött. Ezt váltja most fel az angolszász irányba elmozduló elem, de ez nem jelenti a bírói mérlegelés szűkülését. Csupán arról van szó, hogy valósághű – külön nem bizonyítandó – tényként kell elfogadni azt, amit a vádló, a vádlott és a védő egyaránt elfogad. Ezzel egy komolyabb büntetőügy is jóval gyorsabban lezárható lesz.

Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a törvényben meghatározott esetekben az ügynek csak azt a részét kell másodfokon felülbírálni, amelyet a fellebbezés érint, és a megalapozatlanság bizonyos eseteinek kiküszöbölésére a másodfokú bíróságnak a jelenleginél szélesebb hatáskörei lesznek annak érdekében, hogy minél ritkábban kerüljön sor hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére.

Az új Be.-ben erősödik a vádért való felelősség, azaz a bűnösség bizonyítása a vádló feladata, a bíróság tehát nem lesz köteles lefolytatni egy bizonyítási eljárást, ha azt egyébként a vádló elmulasztotta. Ebből következően ez a hiányosság – a jelenlegitől eltérően – már nem lesz megalapozatlansági ok, azaz nem vezethet hatályon kívül helyezéshez és új elsőfokú eljáráshoz, a bizonyítás megismétléséhez.

A fellebbviteli eljárásban új jogintézményként megjelenik a hatályon kívül helyező végzéssel szembeni fellebbezés lehetősége. Ha a hatályon kívül helyezést a törvényszék hozta, a fellebbezést az ítélőtábla, míg ha ez utóbbi döntött a hatályon kívül helyezésről, az azzal szembeni fellebbezést a Kúria bírálja majd el.

Bíróságtörténeti kiállítás
Egriné dr. Salamon Emma a sajtóbeszélgetés keretében bemutatta a Fővárosi Ítélőtábla Fekete Sas utcai épületében látható, az OBH kezdeményezésére és szervezésében létrehozott Bíróságtörténeti kiállítást. A bíróságok történelmi emlékeinek megőrzését bemutató, az ország összes törvényszékén és ítélőtábláján felállítandó vándortárlatot először a Magyar Igazságügyi Akadémián mutatták be idén szeptemberben, majd az országjáró út végén 2018. július 15-én, az 1869. évi IV. törvénycikk hatálybalépésének 150 évfordulójára érkezik vissza Budapestre.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.