Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyógytorna mint gyógykezelés szükségessége önmagában nem alapozza meg a méltányossági kérelmet idegenrendészeti ügyben – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes testvére látogatása céljából vízummal érkezett Magyarországra Iránból. A vízum lejártakor méltányossági kérelmet nyújtott be, hogy tartózkodási engedély iránti kérelmének előterjesztéséhez ne kelljen Iránba visszautaznia, hanem azt Magyarországon terjeszthesse elő. Kérelmében hivatkozott magyarországi gyógykezelésére, a kiutazással járó hatalmas távolságra és költségekre. Később hivatkozott még arra is, hogy felvételt nyert egy magyarországi felsőfokú intézménybe is, és tanulmányai elkezdését késleltetné, ha Iránból kellene tartózkodási engedélyt kérnie.
Az első- és másodfokú hatóság eljárása
Az elsőfokú hatóság elutasította a felperes kérelmét, amelyet a másodfokú hatóság (alperes) is helybenhagyott. Álláspontjuk szerint a felperes betegsége, ami miatt csak gyógytornakezelés szükséges, nem olyan súlyú, hogy ne tudna miatta Iránba visszautazni, a tartózkodási engedély tanulmányok céljából való kérelmezése pedig nem tartozik a különös méltánylást érdemlő körülmények közé, mert egy ilyen tényező megléte önmagában feltétele a tartózkodási engedély megadásának. Ugyanígy elutasították az országok közötti távolságra és az utazás költségességére vonatkozó hivatkozást.
A kereseti kérelem tartalma és a bíróság eljárása
A gyógytorna mint gyógykezelés szükségessége önmagában nem alapozza meg a méltányossági kérelmet idegenrendészeti ügyben
A felperes álláspontja szerint a gyógykezeléssel kapcsolatban az alperes által megállapított tényeket csak orvosi szakértői vélemény mondhatta volna ki, a nagy földrajzi távolság, az utazással járó jelentős költségek, és a hosszadalmas eljárás pedig meghiúsítaná magyarországi gyógykezelését és tanulmányai folytatását, ami megalapozza a méltányosságot.
Mivel a bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyarországi tartózkodást fő szabály szerint a Magyarországra utazás előtt kell kérelmezni (tanulmányok folytatása pedig alapvető feltétele az engedélynek), és egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a felperes nem szorul szakorvosi kezelésre, ezért a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és a Kúria megállapításai
A felperes – fenntartva a korábbi érveit – kiemelte, hogy gyógykezelésének a ténye önmagában alkalmas a méltányosság gyakorlására.
A Kúria a szabályok idézésével ugyanakkor megállapította, hogy az általános szabály értelmében a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén azonban lehetőség van arra is, hogy a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjeszthesse. Ilyen különleges eset például a családegyesítés vagy a gyógykezelés.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Mivel a felperes orvosi igazolásából kiderül, hogy a felperesnek az orvosi kezelés heti egy alkalommal történő rendszeres gyógytornakezelést jelentene egy mozgásterápia-stúdióban, a Kúria szerint minden szaktudás nélkül megállapítható, hogy a felperes nem szenved olyan betegségben, ami megakadályozná őt a hazájába való távozásban, és melyet csak Magyarországon lehetne kezelni.
Egyetértett a Kúria azzal a megállapítással, hogy méltányossági kérelmében nem olyan tényezőkre hivatkozik, melyek a tartózkodási engedély megadásának egyik feltételét képezik, a külföldre utazás nehézsége és költsége pedig önmagában méltányosság alapja nem lehet.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 37 060/2014/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár folyóirat 2015/7-8. számában 113. szám alatt jelent meg.
