Mennyivel drágítja az árut a chipsadó?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakértőnk a chipsadó példáján keresztül megvilágítja, hogy ha a fogyasztást adóztatjuk meg, – ami adótechnikailag egy ajánlott módszer, – annak árfelhajtó hatása kihat a fogyasztás visszafogására. Így valószínűsíthető az is, hogy a kisebb adómérték a gazdaság egészére is kedvező hatással lenne.


Mit jelent az a chipsadó? Hivatalos nevén népegészségügyi termékadó. A rá vonatkozó és már többször módosított 2011. évi CIII. törvény szerint ennek a 2011. szeptembertől bevezetett új adófajtának az a célja, hogy

  • a nem egészséges élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa,
  • előmozdítsa az egészséges táplálkozást, és
  • a befolyt adóból támogatni tudják az egészségügyet.

Azt, hogy ezek a célok milyen mértékben valósulnak meg, mindenkinek magának kell eldönteni.

A népegészségügyi termékadót bizonyos termékcsoportok után kell fizetni:

  • üdítőital,
  • energiaital,
  • előrecsomagolt cukrozott készítmény,
  • sós snack,
  • ételízesítő,
  • ízesített sör,
  • alkoholos frissítő,
  • gyümölcsíz.

Azonban a termékkör meghatározása nem ilyen egyszerű.  A törvény nagyon pontos meghatározást ad statisztikai számjel illetve termékösszetétel segítségével arról, hogy például mely ételízesítők adókötelesek.

Ezt a következőképpen fogalmazza meg a törvény: „a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget”.

Ezzel az idézettel azt érzékeltethető, hogy ezek a meghatározások gyártási szakembernek valók, és nem nagyon érthető a fogyasztó számára.

A népegészségügyi termékadó mértéke:

  • a) az egyik üdítőital-csoport esetében 7 forint/liter, a másik csoport üdítőital esetében 200 forint/liter,
  • b) energiaitaloknál az egyik csoport után 250 forint/liter, a másik csoport után 40 forint/liter,
  • c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
  • d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
  • e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
  • f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
  • g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

A lakosságot kevéssé érdeklik az adókötelezettséget érintő szabályok, vagyis hogy az értékesítési láncolatban melyik cég köteles a chipsadót megfizetni. A lényeg az, hogy a népegészségügyi termékadó összege benne van a termék fogyasztói árában.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Tehát ha egy kilogramm ételízesítő eladási ára 1500 forint lenne, akkor azt az adóval együtt 1750 forintért értékesíthetnék áfa nélkül.

De a népegészségügyi termékadó beletartozik a felszámított általános forgalmi adó alapjába. Ennek oka az áfa-törvény 70.§-a, melynek értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, stb.

Így a példában szereplő termékünk eladási ára (1750 * 1,27=) 2223 forint lesz (kerekítve).

A termék összes adótartalma 250 + 473 = 723 forint, ami a termék bruttó árának 32,5 százaléka.  Amennyiben nem lenne népegészségügyi termékadó, akkor a példabeli ételízesítőt 1905 forintért vásárolhatnánk meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.