Mennyivel drágítja az árut a chipsadó?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakértőnk a chipsadó példáján keresztül megvilágítja, hogy ha a fogyasztást adóztatjuk meg, – ami adótechnikailag egy ajánlott módszer, – annak árfelhajtó hatása kihat a fogyasztás visszafogására. Így valószínűsíthető az is, hogy a kisebb adómérték a gazdaság egészére is kedvező hatással lenne.

Mit jelent az a chipsadó? Hivatalos nevén népegészségügyi termékadó. A rá vonatkozó és már többször módosított 2011. évi CIII. törvény szerint ennek a 2011. szeptembertől bevezetett új adófajtának az a célja, hogy

• a nem egészséges élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa,
• előmozdítsa az egészséges táplálkozást, és
• a befolyt adóból támogatni tudják az egészségügyet.

Azt, hogy ezek a célok milyen mértékben valósulnak meg, mindenkinek magának kell eldönteni.

A népegészségügyi termékadót bizonyos termékcsoportok után kell fizetni:

• üdítőital,
• energiaital,
• előrecsomagolt cukrozott készítmény,
• sós snack,
• ételízesítő,
• ízesített sör,
• alkoholos frissítő,
• gyümölcsíz.

Azonban a termékkör meghatározása nem ilyen egyszerű.  A törvény nagyon pontos meghatározást ad statisztikai számjel illetve termékösszetétel segítségével arról, hogy például mely ételízesítők adókötelesek.

Ezt a következőképpen fogalmazza meg a törvény: „a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget”.

Ezzel az idézettel azt érzékeltethető, hogy ezek a meghatározások gyártási szakembernek valók, és nem nagyon érthető a fogyasztó számára.

A népegészségügyi termékadó mértéke:

• a) az egyik üdítőital-csoport esetében 7 forint/liter, a másik csoport üdítőital esetében 200 forint/liter,
• b) energiaitaloknál az egyik csoport után 250 forint/liter, a másik csoport után 40 forint/liter,
• c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
• d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
• e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
• f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
• g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

A lakosságot kevéssé érdeklik az adókötelezettséget érintő szabályok, vagyis hogy az értékesítési láncolatban melyik cég köteles a chipsadót megfizetni. A lényeg az, hogy a népegészségügyi termékadó összege benne van a termék fogyasztói árában.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt

Tehát ha egy kilogramm ételízesítő eladási ára 1500 forint lenne, akkor azt az adóval együtt 1750 forintért értékesíthetnék áfa nélkül.

De a népegészségügyi termékadó beletartozik a felszámított általános forgalmi adó alapjába. Ennek oka az áfa-törvény 70.§-a, melynek értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, stb.

Így a példában szereplő termékünk eladási ára (1750 * 1,27=) 2223 forint lesz (kerekítve).

A termék összes adótartalma 250 + 473 = 723 forint, ami a termék bruttó árának 32,5 százaléka.  Amennyiben nem lenne népegészségügyi termékadó, akkor a példabeli ételízesítőt 1905 forintért vásárolhatnánk meg.

---