Mikor jelenthet akár 20 millió forintos bírságot az e-hírlevél küldés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Direkt marketing anyagok küldése e-mailen keresztül? Van néhány fontos szabály, amivel nem árt tisztában lenni, ha el akarjuk kerülni a büntetést. A Sár és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalója.


Pontosan mit is jelent az, hogy eDM?

Az eDM elektronikus direkt marketing anyagok küldése, és a hazai E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény szerint ennek minősül bármely olyan hirdetés, amelyet e-mail vagy privát közösségi média fiókon keresztül egyenesen az Ügyfél elektronikus címére juttatnak el.

Az E-kereskedelmi, valamint a Reklámtörvény alapján reklámnak minősül minden olyan tájékoztatás, amely valamely vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége, az általa értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére, megvásárlásának ösztönzésére irányul. Tehát azt mondhatjuk, hogy e-mailek, e-brosúrák, bemutatkozó anyagok, képek, promóciókról, kiárusításról, játékokról, nyereményjátékokról, ajándékról, kedvezményekről, kuponokról, valamint új termékekről és szolgáltatásokról szóló e-hírlevelek, elektronikus megkeresések mind-mind eDM-nek tekinthetők.

Sőt, csupán azzal, ha egy ügyféltől elektronikus direkt marketing anyagok küldésére kér engedélyt, levele máris az eDM kategóriája alá esik.    

Akkor mégis mi az, ami nem minősül eDM -nek?

„Minden további nélkül küldhet rendszerüzeneteket rendszerhibákkal, üzemzavarral, hibaelhárítással kapcsolatban; műszaki információkat a rendszer használatáról vagy a szolgáltatásokról, ha azok nem jelenítik meg a társaság logóját, illetve semmiféle utalást nem tartalmaznak a társaság által kínált szolgáltatásokra. Ezen túl küldhet vállalkozásoknak vagy hírlevélre feliratkozóknak e-maileket, ha az üzenetet olyan e-mailcímre küldi, amely nem tartalmaz személyes információt (pl.: admin/info/central/office@company.hu), abban a tudatban, hogy ezek biztosan nem tekinthetőek majd eDM-nek.” – magyarázza dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda internetjogi szakértője.

Opt-in rendszer

Beleegyezést szeretne kapni direkt marketing anyagok küldéséhez? Nemzetközi viszonylatban három különböző lehetőség is rendelkezésre áll: opt-out, opt-in és soft opt-in.  Ugyanakkor a magyar jog rendkívül szigorú ebben a kérdésben, és jogi szempontból csak az opt-in eDM küldés lehetősége megengedett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyfél külön jelzi az igényét az ilyen e-mailek fogadásával kapcsolatban – méghozzá a szerződés adatainak megadásakor – kifejezetten és egyértelműen előzetes beleegyezését adja a honlapon vagy a mobil applikációban található jelölőnégyzet kipipálásával ahhoz, hogy részére direkt marketing anyagokat küldjenek. Természetesen azt is biztosítani kell, hogy a címzett bármikor leiratkozhasson bármelyik hírlevélről vagy eDM anyagról.

Milyen információkat kell közölni, mielőtt a címzett beleegyezését adja?

Valamennyi hírlevélben és eDM anyagban világosan meg kell határozni néhány lényeges információt. Ez talán magától értetődőnek tűnhet, de meg kell jelölni, hogy a levél elektronikus hirdetés vagy kereskedelmi kommunikáció. Egyértelműen meg kell jelölni azt a személyt is, aki az eDM -et küldte, amely nem lehet kitalált kereskedelmi név, csak a hivatalos cégnév. Tehát fiktív példával élve az Állat-étel Kft. lehet a küldő, nem pedig az általuk üzemeltett kisallat-tap.hu fantázianevű webáruház. Továbbá egyszerű hozzáférést kell biztosítani az ügyfél részére a hirdetésben szereplő kedvezmények, díjak, ajándékok, promóciós versenyekre való felhívások, játékok, nyereményjátékok feltételeihez, ami lehet például egy, a hírlevélben elhelyezett, közvetlenül a szabályzatra mutató link is.

Bizonyosodjon meg róla mielőbb, hogy nincs feketelistán!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) joggyakorlata alapján kialakult egy lista azokról a kifejezett eDM tevékenységekről, amelyeket a NAIH tipikusan törvénybe ütközőnek minősít, és amelyekért 2015. október 1. óta jogában áll valamennyi olyan céget akár 20 millió forintra is megbírságolni, amely nem tartja be a fenti játékszabályokat. Többek között NAIH bírságra lehet számítani a következő esetekben:

ha a hozzájáruló checkboxot előre kipipálták,
a hozzájáruló nyilatkozat nem önkéntes beleegyezésen alapult,
a hozzájáruló nyilatkozat megadása nem kellően részletes tájékoztatást követően történt, vagyis, ha nem volt olyan adatvédelmi szabályzat, amely részletesen tartalmazta volna az eDM küldés adatkezelési szabályait, amely az egyik leggyakoribb oka a NAIH bírságok kiszabásának,
a hozzájárulás megadása nem lehet a szolgáltatásra, honlapon vagy a mobilapplikációban való regisztráció, azok használatának, vagy a meghirdetett játékban, promócióban történő részvétel előfeltétele,
nem küldhető eDM annak, aki ahhoz nem járult hozzá, és annak sem, aki a hozzájárulását visszavonta,
a hírlevélről való leiratkozás nem lehet a szolgáltatásból, honlap használatból, mobilapplikációból, játékból, promócióból való kizárás oka,
hírlevélről való leiratkozás bonyolulttá vagy indokolatlanul lassúvá tétele, mint például kizárólag tértivevényes, papír alapú levél útján vagy csak személyes bejelentéssel).

„A hírlevél és egyéb anyagok küldésére vonatkozóan mindenképp külön rendelkezések szükségesek vagy az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) vagy külön adatvédelmi szabályzatban, amelyek adatvédelemben jártas jogi szakértő igénybevételével történő megfelelő elkészítésével kivédhető a NAIH bírság is.” – hívja fel a figyelmet dr. Horváth Katalin.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]