Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A PCR- és az antigéntesztek egyes egészségügyi beavatkozások kapcsán történő előírásával, azok finanszírozásával összefüggésben foglalt állást az ombudsman.
A rehabilitációs ellátások és az elektív beavatkozások előfeltételeként a PCR- és az antigénteszt kötelező elvégzésének az előírását nem tartalmazza jelenleg jogszabály, a nem megfelelő szabályozási szint, a tartalmi bizonytalanságok okán sérül a jogállamiság elve – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa egy egyedi panaszügy vizsgálata kapcsán.
Egy szülő beadványában azzal fordult az ombudsmanhoz, hogy négyéves gyermeke elektív, azaz az egészségi állapot tartós romlásának kockázata nélkül halasztható műtétjének elvégzéséhez az egészségügyi szolgáltató a gyermek és a kísérő felnőtt esetében is negatív PCR-teszt, illetve negatív antigénteszt bemutatását kérte. A panaszos sérelmezte, hogy mivel védettségi igazolványuk nincsen, ezért a tesztek díjait nekik kellene kifizetniük.
Dr. Kozma Ákos az AJB-3479/2021. számú ügyben feltárta, hogy hiányoznak a kifogásolt gyakorlat alapjául szolgáló jogszabályi előírások, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét érintő szabályokat egyedi miniszteri utasításokban és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) körleveleiben rögzítették.
Jelentésében kiemelte, hogy a Magyarországon bevezetett intézkedések – szűk kivételekkel – nem teszik kötelezővé a Covid–19 elleni védőoltást, azok tehát ösztönző szándékúak. Álláspontja szerint az oltások felvétele az egyéni érdeken túlmutató össztársadalmi érdek. Mindaddig azonban, amíg az állam jogszabályban nem teszi kötelezővé az oltás beadását, a meggyőzés, az információátadás és a jutalmazás lehetőségével élhet. Az alapvető jogok biztosa szerint a vonatkozó intézkedés hatásában meghaladja egy ösztönző jellegű, az egyén autonóm döntésére gyakorolt pozitív befolyásolás mértékét.
A vizsgálat feltárta, hogy a konkrét esetben a panaszos gyermeke számára a teszteket elvben – a kiadott utasítások és körlevelek szerint is – az intézménynek térítésmentesen kellene elvégeznie. Arra vonatkozó szabályt ugyanakkor nem tartalmaznak az utasítások, hogy a teszteket mikor szükséges elvégezni, de a megfogalmazásból kitűnik, hogy a 0–16 éves korosztályt nem tekintik az automatikusan kötelezően tesztelendők csoportjába tartozónak. Nem derül ki az sem, hogy a kísérő személyek számára kell-e negatív PCR- és antigénteszt a kiskorú melletti tartózkodáshoz, azok esetleges finanszírozási kérdései szintén nem világosak.
A jelentés rámutatott, hogy az Alaptörvény alapján általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag jogszabály állapíthat meg. A tesztek szolgáltatók általi megkövetelésének előírása közvetett magatartási szabály, amely az ellátást igénybe venni kívánó magánszemélyek oldalán is kötelezettséget keletkeztet. Az ombudsman megállapította, hogy a PCR- és antigéntesztek követelményének és azok költsége megtérítésének miniszteri utasításban történő előírása mindezek alapján sérti a jogállamiság elvét.
Az alapvető jogok biztosa kitért arra is, hogy az utasítások és a körlevelek a védettségi igazolvány alkalmazási körét lényegében kiterjesztik egyes egészségügyi ellátások igénybevételére, és különbséget tesznek a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, illetve azzal nem rendelkezők között. Kiemelte, hogy a szabadidő aktív eltöltését szolgáló programokon való részvételhez képest az elektív beavatkozások tekintetében történő különbségtétel eltérő mérce alapján vizsgálandó. Az ombudsman szerint a védettségi igazolvány vélelmezi a védettséget, ezért nem lehet az egyes beavatkozások egészségügyi előfeltétele. A Covid–19-fertőzöttséget kizárni csak egyedileg, az adott időpontban elvégzett tesztek útján lehetséges, így a beavatkozást megelőzően – ha az orvosilag indokolt – valamennyi személynél szükséges lehet azokat elvégezni. A fentiek alapján a járvány terjedésének megakadályozása érdekében nem indokolt tehát a tesztek előírásában és az azok finanszírozásában tett megkülönböztetés. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a jelenlegi gyakorlat az egészségügyi ellátás biztosításával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményével összefüggő visszásságot okoz.
Dr. Kozma Ákos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a rehabilitációs ellátások és az elektív beavatkozások tekintetében kiadott valamennyi utasítását vonja vissza, az NNK irányító szerveként pedig intézkedjék az e tárgyban kiadott körlevelek visszavonásáról.
(ajbh.hu)
