Mit várunk az új Ptk.-tól?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Intéztem egy rövid körkérdést az ismerős ügyvéd kollégáknak, elég érdekes válaszok születtek. Ki-ki a szakterületéhez mérten írt néhány sort, vagy bekezdést a témához, lássuk a röpke közvélemény-kutatás eredményét.

A legnagyobb elvárás a személyhez fűződő jogokkal volt kapcsolatos, ez a fejezet több kollégának csalódást okozott.

Egy általános jogi ügyekkel foglalkozó kol­léga a következő rövid véleménnyel bír, amelyben kitér a rendőrfotók kitakarásának problémájára is:

Én azt vártam, hogy ésszerűsödik sok szoci megmaradt csökevény. Ez például az örök­lési jogban elég jó lett. Ugyanakkor rettegek a bennmaradt bombáktól. Gondolok itt az elévülés új szabályozására, ami szerintem amúgy alkotmányellenes.

Ver a víz a hatályba léptető rendelkezések kuszasága miatt, no meg attól, hogy bár a Gt.-t beletolták, de az átalakulást különszedték. Plusz eléggé fázom attól, hogy nem marad kógens a cégjog.

Remek alkalom lett volna pár előremutató intézkedést beleemelni, például a jogszabállyal okozott kár fogalmát, amin Sólyom dolgozott és hála a törvénygyárnak, lenne is helye az alkalmazásának. De nem… A rendőrök kitakarása érthetetlen. A sérelemdíjnak mondjuk örülök.

Nézzük, mit mond egy kisebbségi jogvédelemre szakosodott jogász:

A közösség megsértésének szabályai aggályosak, egyrészt önkényesen emel ki társa­dalmi csoportokat („a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek megsértésére sem”), az egyes sérülékeny csoportok közt érthetetlen különbséget tesz (például LMBT kisebbség – Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek – tagjait nem nevesíti, pedig a romák és zsidóság mellett a legsérülékenyebb csoport). Nem lehet tudni, milyen oka van a többség megvédésének, amikor a magyarság nem áldozata jellemzően verbális támadásnak, lévén nem vulnerábilis kisebbség.

A tényállásban a szankcionálandó cselekmény megfogalmazása homályos és tauto­logikus: mert a „súlyosan sértő vagy kifeje­zésmódjában indokolatlanul bántó jog­sérelem” esetén engedi a perlekedést, ami egyszerűen nem írja körül a szankcionálandó magatartást. (Az a jogsértő, ami … jogsérelem).

A következő válasz egy kifejezetten sajtó­perekre szakosodott kollégától származik:

Az új polgári törvénykönyv személyiségi jogi fejezete inkább csalódást keltő, egy­értelműen visszalépésként értékelhető a 2009. évi CXX. törvényben foglalt szabályokhoz képest. Ha az 1959. évi IV. törvényt, a még hatályos polgári törvénykönyv sze­mélyiségi jogi részével hasonlítjuk össze, ­akkor  pedig felemás az összkép.
A kialakult bírói gyakorlatra reflektál a ­személyiségi jogok korlátozhatósága a közéleti szereplők esetében. A korlátozhatóság feltételrendszere azonban nehezen vagy ­egyáltalán nem értelmezhető. A bírói gya­korlatot tükrözi a jóhírnév és a becsület szétválasztása. Előbbi a tényközlésekkel megvalósított személyiségi jogsértésekkel, utóbbi a jogsértő véleményekkel szemben védi a ­személyiségi jogot. A képmásra, hangfel­vételre vonatkozó rendelkezések is vitatha­tóak. Talán szerencsésebb a hatályos Ptk. fogalmazása, amely általánosan a visszaélést ­tilalmazza, nem kizárólag az engedély nélküli készítést és felhasználást, mint azt az új Ptk. teszi. Az új szabályok életidegennek tűnnek, különösen a sajtó szemszögéből.

A személyiségi jogsértés jogkövetkezményei megtartják a régi Ptk.-ból már ismerteket egy kivétellel: talán az egyetlen pozitív fejlemény, hogy a közérdekű bírság kikerült a személyiségi jogsértés jogkövetkezményei közül. Megjelennek azonban újabbak: a személyiségi jogsértéssel elért vagyoni előnynek a sértett részére átengedése és a ­sérelemdíj.  A sérelemdíj a nem vagyoni kár­térítés helyére lép, de a normaszöveg sok ­vitára fog még okot adni. Nagy kérdés, hogy automatikus-e ez a jogkövetkezmény, minden személyiségi jogsértés esetén jár vajon valamekkora összeg?

A gyűlöletbeszéd tilalmát a jogkövet­kezmények között tartalmazza az új Ptk. Az utolsó pillanatban az elfogadás előtt beerőszakolt rendelkezések aligha állják ki majd az alkotmányosság próbáját, amúgy is tel­jesen rendszeridegennek és végiggondolatlannak, diszkriminatívnek tűnik a jogalkotó megoldása. Félő, hogy a gyűlöletbeszéd perek elöntik a bíróságokat. Aggályos az ügyész fellépésének lehetősége a közérdekbe üt­köző személyiségi jogsértések esetében. Félő, hogy a közhatalmat gyakorlók ily módon ingyen ­intézhetik majd költséghatékonyan a sajtó, vagy egymás elleni pereiket.

A 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk.-val összehasonlítva látható igazán, milyen lehetőséget hagyott ki a jogal­kotó. Hiányzik a New York Times szabály, azaz a sajtó számára a jóhiszemű tévedés jogának biztosítása, a híresztelésekkel összefüggő objektív sajtójogi felelősség feloldása, a hi­vatalos eljárásokról való tudósítás joga. A ­hatályba nem lépett új Ptk. ezeket a ren­delkezéseket tartalmazta. Ezekkel oldható lett volna a nemzetközi ­összehasonlításban is példátlanul szigorú ­objektív sajtójogi fe­lelősség.

Az új Ptk. a szerződésen kívüli kártérí­tésre vonatkozó egyes rendelkezései is vi­tathatóak. Ilyenek a felelősségáthárító sza­bályok a vezető tisztségviselő, a jogi személy tagja és a munkavállaló esetében. A vezető tisztségviselő és a munkavállalóval szem­beni kártérítési követelés ráadásul az álta­lános elévülési időn belül bármikor érvényesíthető. Ha a jogalkotó ilyen szélesre tárta a kártérítés átvitelének lehetőségét, illendő lett volna rövidebb, jogvesztő igényérvényesítési határidőket meghatározni.
A családjogi rendelkezések nem tükrözik a mai magyar valóságot, a személyi­ségi jogra vonatkozó új rendelkezések mellett leg­inkább itt érhető tetten a po­litikai indítta­tású kontárkodás.

Ugyanaz, mint fent, kicsit rövidebben:

Én különösebb változást a sajtóra nézve nem látok, a sérelemdíj nyilván kavarni fog az elején, de végül nagyon más nem lesz szerintem a gyakorlat, mint a nem vagyoni kárnál volt.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Egy társasági jogra szakosodott kolléganő a következő észrevételeket tette:

1. Általánosságban nekem tetszik a disz­pozitív szabályozási megközelítés, mivel sokkal nagyobb teret enged a felek szerződéses szabadságának (és az egyes jogászok szakmai megközelítésének is). Ebből eredően adott pontoknál lényegesen szűkszavúbban fogalmaz, ami viszont helyenként igényelne némi magyará­zatot.
Például a közelmúltban el kellett oszlatnom egy félreértést: egy kolléga úgy értelmezte a szöveget, hogy a vezető tisztségvi­selőket csak határozott időre választhatják. Viszont ezt annak az általános rendelkezésnek a fényében kell értelmezni, hogy:
Új Ptk. 3:4. § (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabá­lyaitól.
Ugyanígy, az igazgatóság/felügyelőbizottság tagjai nyilván nem csak 3 személyből állhatnak. Utóbbi esetben talán szerencsésebb lett volna beleírni, hogy „legalább”.

2. A legfőbb szerv határozathoza­talából ­kizártak köre bővült.

Új Ptk. 3:19. § (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben ré­szesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Itt különösen az f) pont igényel majd némi magyarázatot. Például egy cég alapítója nem hozhat határozatot arról, hogy ő legyen a vezető tisztségviselő is, mert mondjuk személyesen érdekelt a döntésben?

3. További újítás, hogy a vezető tisztség­viselők képviseleti joga mindig önálló. A Ptk. egyáltalán nem utal együttes cégképvise­leti jogra, pedig szerintem az egyáltalán nem ­ritka a cégeknél.

ÚJ Ptk. 3:29. § [A jogi személy törvényes képvi­selete](1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.
(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

Ha ez tényleg így lesz, akkor várhatóan megszaporodnak azok a belső szabályok, amelyek ugyan harmadik személyek felé nem hatályosak, de a vezető tisztségviselő fele­lősségét megalapozzák.

4. Fontosnak találtam, hogy a kft. esetében alapesetben az elővásárlási jogot csak a pénzszolgáltatás ellenében történő átru­házás esetére szabályozza. Ez alapján úgy ­tűnik, hogy ha a vételár 0 Ft, avagy nem pénz szolgáltatása, nincs elővásárlási jog?

Új Ptk. 3:167. § (2) A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által ­kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat meg­előzően jogosult. E jog átruházása semmis. Az üzletrész másokat megelőző megszerzé­sére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, ará­nyosan illeti meg.

5. Viszont lehet, hogy a vezető tisztségvi­selők mögöttes felelősségéről szóló ren­delkezést (ami nem a jogi személyeknél van, hanem a végén, a kárfelelősségi részben) nem is úgy kell érteni, ahogy arról mostanában írnak. Az alábbi rendelkezésről van szó:

Ptk. 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségvi­selő károkozásáért]Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Állítólag ezt mindenki félreérti, és a ren­delkezés megoldása a fejezet címében rejlik, ami: LXIX. Fejezet – Felelősség más személy által okozott kárért.

Természetesen a fenti vélemények egy szűk körű mintavételen alapulnak, különben is a puding próbája az evés, majd egy év múlva újra megfuttatjuk a kérdést: mi a tapasztalat az új Ptk. alkalmazásával kapcsolatban?

---