Mulasztó civilek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a civil szervezet elmulasztotta a 2014. május 31-ei határidőt a Civil. tv. szerinti feltételeknek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételére, később is kérheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Ekkor nem a korábbi közhasznú jogállását tartja meg, hanem a bíróság határozata folytán szerez (új) közhasznú jogállást – a Pécsi Ítélőtábla eseti döntése.

Az elsőfokú bíróság 2014. október 29. napján kelt 16/I. sorszámú végzésével nyilvántartásba vette a kérelmezőnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti közhasznú jogállását, a közhasznú jogállás megszerzésének, valamint az alapszabály módosításának időpontját.

A fellebbezés

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a Megyei Főügyészség fellebbezett, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezésben foglaltak szerint a kérelmező a Civil tv. szerinti közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmének 19. pontjában az 1-es kódszámot jelölte meg, így az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nem lett volna helye, és amennyiben a korábban benyújtott alapszabály, illetve beszámolók alapján az egyesület nem felel meg a Civil tv. rendelkezéseinek, a kérelmet el kellett volna utasítani. Emellett az elsőfokú bíróságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével összefüggő ármeneti- és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 11. §-a értelmében azt is vizsgálnia kellett volna, hogy az alapszabály a Ptk. rendelkezéseinek megfelel-e, és ennek eredményeként azt kellett volna megállapítania, hogy az alapszabály hiányosan rendelkezik a vezető tisztségviselőkre és a felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró szabályokról, csupán részben rögzíti a közgyűlési meghívó tartalmi elemeit, a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit, a szavazatszámlálók megválasztásának szabályait pedig nem tartalmazza; az egyesület céljának módosításához szükséges minősített szavazati arányt nem írja elő, az egyesület megszűnéséről (feloszlásáról) való döntéshez a törvényi minimumtól eltérően az összes tag kétharmadának szavazatát írja elő; a megismételt közgyűlés esetén a megjelentek számától független határozatképességet ír elő, amely a kisebbség jogainak sérelmével járhat; az egyesület megszűnésének eseteit nem a Ptk. szabályaival összhangban állapítja meg. Az alapszabály nem felel meg a Civil tv. rendelkezéseinek sem, mivel a közgyűlés üléseinek nyilvánosságát nem írja elő, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok körében nem a hatályos Civil tv. 39. §-ának (1) bekezdését hívja fel, a közhasznúsági mellékletet tévesen közhasznúsági jelentésnek nevezi, annak tartalmát nem pontosan határozza meg, a kérelmező a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi nyilatkozatait – az egyesület elnökének kivételével – nem csatolta be, valamint nem igazolta, hogy a létesítő okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.

A Fellebbviteli Főügyészség a 2014. december 31. napján kelt 2-I. sorszámú átiratában a fellebbezést a rendkívüli közgyűlés kötelező összehívására vonatkozó szabályozást kifogásoló részében nem tartotta fenn. 

A Pécsi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A kérelmező a megyei bíróság 2008. április 18. napján kelt és 2008. május 10. napján jogerőre emelkedett 3. sorszámú végzése alapján közhasznú jogállású szervezet.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A 2011. december 22. napján hatályba lépett Civil tv. 75. § (5) bekezdése szerint a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az e törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

A Legfelsőbb Bíróság 4/2003. Polgári jogegységi határozata értelmében a jogszabályban megállapított keresetindítási határidő – ideértve a bírósági nemperes eljárás megindítása érdekében előterjesztett kérelmet is – nem a bírósági eljárás része, az az alanyi (anyagi) jogviszonyhoz kötődik, és ebből következően szükségképpen anyagi jogi természetű. Az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések szerint (Ptk. 8:3. §, Pp. 103. §) a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be, azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósághoz intézett beadványok előterjesztésére megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár [Pp. 103. § (5) bek.]. 

A keresetlevélnek – a nemperes eljárást megindító beadványnak – a határidő utolsó napján, a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a Pp. 105. § (4) bekezdésének – a törvény 105. § (1) bekezdéséből következően csak a perbeli cselekményekre irányadó – szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elmulasztja akkor is, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja.

A Civil tv. 75. § (5) bekezdésében megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti napra esett, így a határidő csak a következő munkanapon, azaz 2014. június 2. napján járt le. A kérelmező a Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét azonban csak 2014. június 2. napján adta postára, a küldemény pedig az elsőfokú bírósághoz 2014. június 3. napján, vagyis a törvényben megállapított határidőn túl érkezett meg. Az elsőfokú bíróság viszont a késedelemnek a Civil tv. 75. § (5) bekezdésében rögzített jogkövetkezményeit elmulasztotta levonni. 

A határidő elmulasztása ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a törvény hatályba lépése előtt már közhasznú jogállással rendelkező szervezet kérje a Civil tv. szerinti feltételeknek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben viszont – a törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén – a szervezet nem megtartja a korábban megszerzett közhasznú jogállását, hanem a bíróság határozata folytán közhasznú jogállást szerez (közhasznú jogállása nem lesz folyamatos.) Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott határozatából egyébként arra lehet következtetni, hogy az elsőfokú bíróság a határidőn túl érkezett kérelmet maga is a közhasznú jogállás újbóli megszerzésére irányuló kérelemnek tekintette, és miután úgy foglalt állást, hogy a kérelmező a Civil tv. szerinti feltételeknek megfelel, a kérelmező közhasznú jogállását – mint újonnan megszerzett fokozatot – nyilvántartásba vette, azzal, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének időpontját a Civil tv. 33. §-ának megfelelően a végzés jogerőre emelkedésének napjában határozta meg. 

A fentiekből következően a 2014. június 3. napján érkezett kérelemnek a Ptk.-val, illetve a Civil törvénnyel való összhangját annak ellenére helyesen vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a határidő elmulasztásának következményeit nem vonta le, ezért a fellebbezés érdemi vizsgálatának akadálya nem volt. 

A kérelmező a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti papír alapú kérelmének 19. pontjában az 1-es kódszámot jelölte meg, amely szerint a Civil tv.-ben előírt rendelkezéseket a korábbi létesítő okirat tartalmazza [a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 44. § (4) bekezdésének b) pontja]. Kérelméhez viszont csatolta a 2014. május 30. napján módosított létesítő okiratot is, és miután a bíróság a Cnytv. 5. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 3. § (2) bekezdésének második fordulata értelmében a kérelmeket nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint bírálja el, nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Cnytv. 44. §-ának (8) bekezdése alapján hiánypótlást rendelt el. 

Egyetértett viszont a másodfokú bíróság a fellebbezőnek azzal az álláspontjával, hogy a kérelmező alapszabálya sem a Ptk., sem pedig a Civil tv. rendelkezéseinek maradéktalanul nem felel meg. 

A Ptk. 3:71. § (1) bekezdése szerint a jogi személy létesítő okiratának általános, kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni a tagokra és vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat [b) pont], a közgyűlési meghívó tartalmának, a szavazatszámlálók megválasztásának a szabályait [d) pont].

A kérelmező alapszabálya a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan a Ptk. 3:22. §-ban írt kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat hiányosan rögzíti, a Civil tv. 39. §-ában meghatározott okokra a már hatályon kívül helyezett jogszabályi tartalommal utal, a felügyelő bizottsági tagok tekintetében a Ptk. 3:26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra még utalás szintjén sem tér ki. Az egyesület elnökének kivitelével a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok tisztség elfogadására vonatkozó nyilatkozatai hiányosak, a Ptk. 3:22. §-ában, valamint a Ptk. 3:26. §-ában foglalt jogszabályi követelményekre nem utalnak.

A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai szerint [Ptk. 3:19. §-ának (3) bekezdése] a tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezéseknél ugyanakkor külön nevesíti az alapszabályt, valamint az egyesület céljának módosítását, illetve az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntést, amelyekhez a jelenlévő tagok, míg a két utóbbi esetben a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatát kívánja meg (Ptk. 3:76. §). 

A létesítő okirat J fejezet 1.1.3. pontja szerint a közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének határozatával hozza. Az alapszabály módosításához, az egyesület feloszlásának kimondásához az összes tag több mint kétharmadának szavazata szükséges (1.14.1. pont, 1.14.8. pont, illetve P fejezet), mely szabályozás ellentétes a Ptk. 3:76. §-ának kogens szabályával, míg az alapszabály az egyesület céljának módosítására irányuló döntéshez szükséges minősített többséget nem írja elő [Ptk. 3:76. § (1) bekezdése].

A kérelmező alapszabálya a közgyűlés összehívásának szabályait megfelelően tartalmazza, a Ptk. 3:17. § (5) és (6) bekezdéseiben írtak alapszabályban való rögzítése a nyilvántartásba vételnek nem feltétele. Nem tartalmazza ugyanakkor az alapszabály a közgyűlési meghívó tartalmi elemeit [Ptk. 3:17. § (2) bekezdése] a szavazatszámlálók megválasztásának szabályait, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés megtartására vonatkozó szabályok pedig – mivel a minősített többséghez kötött kérdésben való döntést az alapszabály erre az esetre nem zárja ki – a Ptk. 3:76. § (1) bekezdése kogens szabályának megsértését eredményezheti.

Az alapszabály J fejezet 1.12. pontjának az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés nem nyilvános, ellentétes a Civil tv. 37. § (1) bekezdésében foglaltakkal, illetve az alapszabály L fejezet 1. pontjával, míg az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályok (P. pont) nincsenek összhangban a Ptk. 3:48. §-ában, valamint 3:84. §-ában foglaltakkal.

Az alapszabály tévesen közhasznúsági jelentést említ közhasznúsági melléklet helyett [Civil törvény 29. §-ának (3) bekezdése], és a közhasznúsági melléklet tartalmát nem pontosan határozza meg [Civil tv. 29. § (7) bek.]. A kérelmező nem tett eleget Cnytv. 38. §-ának (2) bekezdésében írtaknak sem, ugyanis az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton nem igazolta, hogy annak szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak le kell vonnia a Civil tv. 75. § (5) bekezdésében foglalt határidő elmulasztásának jogkövetkezményét, a kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy újabb közgyűlésen döntsön az alapszabály módosításáról, majd a módosított alapszabály benyújtása és a vezető tisztségviselők nyilatkozatának csatolása után kell ismételten dönteni a kérelmező megváltozott adatainak nyilvántartásba vételéről.

Az ismertetett döntés [Pécsi Ítélőtábla Pkf. III. 20 003/2015/2.] a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/4. számában 64. szám alatt jelent meg.

---