Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatvédelmi szabályokat, garanciális követelményeket és hatósági lépéseket gyűjtöttük össze cikkünkben.
Milyen jogszabályok alapján vizsgálja a Hatóság a munkahelyen elhelyezett kamerás megfigyelő rendszereket?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2013. januárjában ajánlást adott ki
a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről. Az ajánlásban részletezi azokat a garanciális szabályokat, amelyeket a munkáltatónak tiszteletben kell tartania az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor.
A munkahelyi megfigyelőrendszer kiépítésekor a munkáltatónak nemcsak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), hanem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.), a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Adatvédelmi Irányelv) rendelkezéseit is tiszteletben kell tartania.
2012. július 1-jén hatályba lépett az új Mt., amely a korábban hatályos Munka Törvénykönyvétől eltérően már tartalmaz olyan szabályokat (az Mt. 9. és 11. §-ai), amelyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekre. A törvény előírja, hogy a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani. A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
A munkáltatói feladatok ellátása szükségszerűen együtt jár személyes adatok kezelésével. Ezen adatkezelés jogszerűségéhez nem szükséges a munkavállalók hozzájárulása. A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés az Mt. rendelkezéseiből és a munkaviszony természetéből fakadó adatkezelés, munkavállalói hozzájárulástól független. Az azonban, hogy nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása az adatkezeléshez, nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak ne kellene garanciális szabályokat tiszteletben tartania.
A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenyégének megfelelő működése érdekében a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja is.
Milyen garanciális követelményeket kell a munkáltatónak tiszteletben tartania a munkahelyi megfigyelés során?
A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor az alábbi garanciális követelményeket kell megtartani:
A Hatóság álláspontja szerint a munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatároznia. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.
A Hatóság véleménye szerint, az Mt. keretszabályait más jogszabályi rendelkezések (Infotv; Szvtv; Adatvédelmi Irányelv) és a munkáltató által alkotott, a tartalmi garanciákat rögzítő szabályzatok töltik meg valós, a napi gyakorlatban is érvényesülő tartalommal, ezért elengedhetetlen a jogszerű megfigyeléshez a munkáltatói belső szabályzat elkészítése.
Mire terjedjen ki a munkavállalók tájékoztatása?
Az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazása szempontjából nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, azonban a munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről.
A munkavállalónak adott írásbeli tájékoztatásnak legalább az alábbi kérdések szabályozására kell kiterjednie:
A tájékoztatásnak egyszerűnek, bárki számára könnyen érthetőnek kell lennie.
A munkáltatónak igazolnia kell, hogy a munkavállalók a munkahelyi kamerázással kapcsolatos tájékoztatást ténylegesen megkapták (például írásbeli ellenjegyzéssel vagy egy kérdőív kitöltésével és aláírásával). Az ajánlás kibocsátásának időpontjában, azaz 2013. január 23-án már munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók esetében ezt a fenti követelményeknek megfelelő tájékoztatás tudomásul vételével lehet megszerezni. Az új munkavállalók esetében a munkába állás előtt, a munkaszerződéstől független dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a fent részletezett követelményekről, és a munkavállalónak azt kell ellenjegyeznie. A megfelelő tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Ha a kamerás megfigyelés olyan területre irányul, ahol munkavállalók és ügyfelek (látogatók) egyaránt tartózkodhatnak, akkor pedig a területre belépőket tájékoztatni kell a megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
.Be kell-e jelenteni az adatkezelést a Hatóságnak?
A Hatóság nem vezet adatvédelmi nyilvántartást arról az adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban álló személyek adataira vonatkozik.
Ha a megfigyeltek nemcsak a munkáltató munkavállalói lehetnek, hanem más, az elektronikus vagyonvédelmi rendszer által megfigyelt területen tartózkodó személyek is (így például ügyfelek, látogatók), abban az esetben a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.
Mit tehet a Hatóság, ha a megfigyelését jogellenesnek találja, vagy garanciális szabály sérül?
A Hatóság:
Mit tehet még a munkavállaló jogai védelmében?
Az aki úgy érzi, hogy jogait megsértették az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a l kért adat kiadására kötelezi. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt is köteles megtéríteni.
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!