Munkaügyi per után: anyagi következmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha jogellenesen történt a munkaviszony megszüntetése, akkor a munkavállaló további foglalkoztatása bizonyos esetekben problémákat vethet fel.  Ezen felül azonban a munkavállaló egyéb anyagi kompenzációkra is igényt tarthat. Számos jogcímen jöhetnek szóba igények, amelyek összeállításához a Kúria 3/2014. (III. 31.) KMK véleménye is segítséget ad.

Mivel visszahelyezés esetén úgy kell tekinteni, mintha a jogviszony meg sem szűnt volna, a munkavállaló a megszüntetés és a visszahelyezés közötti köztes időre is jogosult elmaradt munkabérére, járandóságaira.

Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Fontos, hogy a munkaviszony helyreállítása esetén az elmaradt jövedelemként érvényesíthető igény nem korlátozott, az tehát meghaladhatja a munkavállaló 12 havi távolléti díját is.

A bírói gyakorlat az érvényesíthető egyéb elmaradt jövedelmet tágan értelmezi, és e körbe sorolja a jogviszonyra tekintettel járó cafetéria juttatásokat, utazási kedvezményt, vagy a részvényvásárlási lehetőséget is. E jogcímen követelhető a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem is, azaz minden, a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelem (például, a munkavállalót szerzői munkákra is rendszeresen felkérték munkaviszonyára tekintettel, de annak megszűnése után ezeket a megbízatásait is elvesztette).

Az elmaradt jövedelemként érvényesíthető kár egyes elemeit a keresetben jogcímenként elkülönítve, összegszerűen kell meghatározni.

Az elmaradt jövedelem kapcsán fontos a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége. Eszerint az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. Például, ha a jogellenes megszüntetés után a munkavállaló újra elhelyezkedik, elmaradt jövedelemként csak az új állásában elért kereset és a korábbi jövedelme különbsége érvényesíthető.

Akkor sem illeti meg elmaradt munkabér a munkavállalót, ha bizonyíthatóan nem keresett újabb jövedelemszerzési lehetőséget. Erre utalhat, ha nem regisztrált álláskeresőként a munkaügyi központnál, vagy a regisztráció után nem működött együtt a hatósággal.

Meg kell téríteni a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló egyéb felmerült kárát is. Az egyéb felmerülő károk körébe tartozhatnak a biztosítási jogviszony megszűnésével elvesztett társadalombiztosítási ellátások, vagy ha a jogerős ítélet idejére megváltozott adószabályok miatt a munkavállaló kisebb nettó összeghez jut hozzá, mintha idő közben minden hónapban megkapta volna a bérét.

A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésével okozati összefüggésben keletkezett kárának valamennyi elemét a munkavállalónak kell bizonyítania. Ha azonban az egyes kárelemek összegszerűsége megfelelő okiratok, adatok hiányában a perben ésszerű határidőn belül nem tisztázható, a bíróság – munkavállalói bizonyítási indítvány esetén – a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok és rendelkezésére álló számítások szolgáltatására.

Ptk. Mustra – Borest és szakmai találkozó

Az exkluzív boresten új megközelítésből hallgathatják meg ügyfeleink a Ptk. újdonságait. A sorozat rendezvényei: 2014.09.04.  Kártérítési felelősség 2014.10.02.  Családjog – Dr. Lábady Tamás, Katonáné Dr. Pehr Erika 2014.11.13.  Szerződéses biztosítékok – Dr. Bodzási Balázs 2014.12.11.  Szerződések érvénytelensége – Dr. Menyhárd Attila 2015.01.08.  Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás  – Dr. Leszkoven László 2015.02.05.  Fogyasztóvédelem – Lévayné Dr. Fazekas Judit Amennyiben a teljes sorozatra jelentkezik, az ár magában foglalja a Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz című kötetet is. Bővebb információ és jelentkezés>>

A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Így ha a munkavállaló munkaviszonya a helyreállítás után megszűnik, a köztes időszakot is figyelembe kell venni a végkielégítés, vagy a felmondási idő számításánál. Szabadság viszont erre az időszakra nem jár, ezt ugyanis nem tekinti szabadságra jogosító időnek a törvény.

 helyreállítás után a jogviszony folytonosságából ered az is, hogy a jogellenesnek bizonyult megszüntetéskor esetlegesen kifizetett végkielégítést az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének kiszámításánál le kell vonni.

Megkapja viszont végkielégítését a munkavállaló, ha a helyreállítás után végkielégítésre jogosító jogcímen ér véget a jogviszonya. Ahogy az előbb láttuk, ilyenkor a jogellenes megszüntetés és a helyreállítás közötti időtartamot is munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni a végkielégítés megállapításánál.

---