Ne a börtön legyen a gyerekszoba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés fő célja, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. A fiatalkorúakkal szembeni megkülönböztetett bánásmód főként az elterelő jellegű diverziós eszközök alkalmazásában mutatkozik meg.


A Btk. 79.§- a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.  A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményeknél ezt az általános célt másképp kell szemlélni. Ebben az esetben ugyanis a fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon. A büntetés-végrehajtási intézetbe kerülés azonban nem segíti ezt a célt, sőt még jobban növeli a társadalmi kirekesztődés esélyét. Egy fiatal börtönből való szabadulását követő életét az előítéletek, a nehéz beilleszkedés, a börtönszocializáció következményei nagyban nehezítik. A törvény nem véletlenül alkalmaz enyhébb szabályokat és érvényesít ezáltal pozitív megkülönböztetést a fiatal bűnelkövetőkre a felnőttekkel szemben. A fiatal felnőttek erkölcsi érése még nem fejeződött be, ezért ez még fontosabbá teszi a fiatalkorúakkal szembeni megkülönböztetett bánásmódot, amely főként az elterelő jellegű diverziós eszközök alkalmazásában mutatkozik meg.

Az elterelés jelentősége

A diverzió, vagy elterelés a büntetőeljárás normál menetétől való eltérést jelenti, egy mögöttes cél elérése érdekében. A fiatalkorúak esetében az eljárás gyorsítását nem jó ebbe a körbe sorolni, azonban az eltereléssel csökkenhet a további elkövetési hajlandóság, ami ebben az esetben a legfőbb cél. Ezért a kisebb súlyú bűncselekmények esetén lehetőség van arra, hogy az ügy a nyomozati szak után ne folytatódjon tovább a bíróság előtt, azonban ennek feltételeként a fiatalkorú elkövetőnek kötelezettségei keletkeznek.

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ügyész eldöntheti, hogy az ügy bíróságra terelése helyett vádhalasztást, vagy közvetítői eljárásra utalást, esetleg ügyészi megrovást választ. Ezek alkalmazásával pedig mivel a fiatalkorú nem kerül be a büntető igazságszolgáltatás rendszerébe, így a későbbi előítéletek is sokkal kevésbé hátráltatják a társadalomba való normális beilleszkedésben, valamint az elterelés fenti módjai alkalmasak lehetnek arra is, hogy megfékezze a fiatalkorú bűnözőkarrierének kialakulását. Emellett természetesen a bíróságok ügyterheit és az ezzel járó költségeket is nagy mértékben csökkenteni tudja.

Vádemelés elhalasztása

Általános szabályként az ügyésznek lehetősége van a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalasztani, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

Fiatalkorúak esetében a helyes irányú fejlődés érdekében enyhébb szabályokat tartalmaz a törvény, ugyanis három év helyett ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő cselekményhez kapcsolja a vádemelés elhalaszthatóságát, azonban ebben az esetben az ügyésznek előtte el kell rendelnie pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a fiatalkorút magatartási szabályok megtartására, vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. Azonban fiatalkorú részére nem írható elő meghatározott célra irányuló anyagi juttatás, valamint közmunka elvégzése sem. Ebből kifolyólag csak abban az esetben kerül sor vádemelésre, amennyiben a fiatalkorú nem tartja be a különböző erkölcsi, korlátozó, vagy nevelő magatartási szabályokat. Ilyen magatartási szabályok lehetnek, hogy folytassa tanulmányait, tartsa a kapcsolatot a pártfogó felügyelővel, indulatkezelési problémáival pszichológust keressen fel, vagy akár előírhatja a kötelező sport tevékenységet, de megtilthatja a késői órákban nevelő nélküli utcán tartózkodást is. A fiatalkorú a vádemelés elhalasztásának időtartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll.

Tevékeny megbánás és mediáció

Diverziós eszköz továbbá a tevékeny megbánás, vagyis amennyiben a fiatalkorú jóváteszi az általa okozott sérelmet, akkor nem büntethető. Az elterelés ezen módja csak a törvény által meghatározott esetekben lehetséges, vagyis:

– az élet, testi épség és az egészség elleni vétség

– az emberi szabadság elleni vétség

– az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni vétség

– a közlekedési vétség

– a vagyon elleni vétség

– a szellemi tulajdonjog elleni vétség

– öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett

A tevékeny megbánás részeként a büntetés elmaradásának további feltétele, hogy a fiatalkorú elkövető vádemelésig beismerje tettét, valamint a jóvátétel közvetítői eljárás keretében és a sértett által elfogadott módon és mértékben történjen. Így lehet a rablásból például bocsánatkérés, amely bár kevésnek tűnik, azonban számos esetben elérheti célját, mindkét fél nyerhet általa, hiszen a sérelmet szenvedett oldalán is feloldható a konfliktus, a fiatalkorú pedig tettének következményével való szembesülése által jobb útra terelhető, formálható lesz.

Hivatalból az ügyésznek van lehetősége a büntetőügyet közvetítői eljárásra, vagy más néven mediációra utalni, ha fennállnak a törvényi feltételek. Ilyenkor legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ez időtartam alatt lehet lefolytatni a mediációt. A mediációs ülés azért nagyon lényeges, mivel az ügy sértettje és az elkövető egyszerre és személyesen vesznek részt. Itt mindkét félnek lehetősége van előadni, hogy hogyan érintették a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételében. Ebben a mediátor külső, semleges félként vesz részt, aki azonban segíti a feleket eljuttatni a közös megállapodásig. Ezt követően a mediátor írásba is foglalja azt, amelyet mindannyian aláírnak. A közvetítői eljárásban lényeges szabály, hogy a fiatalkorú törvényes képviselőjének részvétele kötelező.

A mediációnak vannak kizáró esetei is, amikor nem lehet alkalmazni, ilyen például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

Ha a közvetítői eljárás eredményesen, azaz megállapodással zárul és a fiatalkorú eleget tesz az abban foglalt kötelezettségeinek, abban az esetben az ügyész az eljárást megszünteti.

A fiatalkorúak börtönviselt felnőtté válásának megelőzése nagyon fontos feladat, hiszen életkorukból adódóan talán ezek az utolsó évek, amikor mintáik még kicserélhetőek és formálhatóak. A fenti diverziós eszközök alkalmazása segítséget nyújthat abban, hogy a börtönszocializáció ne vesse vissza a fiatalkorú jó útra térését, valamint általuk elkerülhetőek a társadalmi előítéletek is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.