Nemzetközi mozgásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Örömmel mondhatom, hogy jó hangulatú, összeszokott, jó értékekkel bíró közösség a Dentons magyarországi irodája. Az egyik legfontosabb küldetésemnek azt tekintem, hogy segítsem, és közös irányba tereljem a csapatunkat. Célunk, hogy kineveljük, motiváljuk és megtartsuk a fiatal kollégákat, hogy hozzám hasonlóan ők is ki tudjanak bontakozni és egy hasonló, nagy ívű karriert tudjanak befutni” – összegzi hivatásfilozófiáját lapunknak adott interjújában dr. Réczicza István ügyvéd, a Réczicza Dentons Europe LLP Ügyvédi Iroda ügyvezető, valamint az iroda peres ügyekkel és vitarendezéssel foglalkozó nemzetközi csoportjának partnere.


A mértékadó, független szakmai kiadványok – így például a Chambers Europe, a The Legal 500 vagy az IFLR1000 – által évről évre elismert, legutóbb az IFLR által a 2016-os év legjobb hazai ügyvédi irodájának megválasztott Réczicza Dentons Europe LLP-t két partner, Réczicza István és Rob Irving vezeti. A csaknem 50 ügyvéddel és egyéb szakemberrel működő Andrássy úti iroda szolgáltatásainak köre lefedi többek között a tranzakciós munkákat, valamint az infrastruktúra, az energia, a hírközlés, az autópálya-építés és a szellemi tulajdonjog területén nyújtott jogi tanácsadást is. Réczicza István szakmai pályafutását a Duna Befektetési és Forgalmi Bank Rt.-nél kezdte jogtanácsosként, majd ügyvédként a Baker & McKenzie Ügyvédi Irodában folytatta. Az egyik legnagyobb nemzetközi kábelszolgáltatónál és annak magyar leányvállalatánál eltöltött évek után a White & Case-nél folytatta karrierjét, amelynek budapesti irodája tavaly csatlakozott a világ legnagyobb ügyvédi irodájaként számon tartott Dentonshoz. Az egyesülés óta az iroda számos több milliárd eurós finanszírozási ügyletet és tranzakciót bonyolított le Magyarországon, illetve a közép- és délkelet-európai régióban, valamint Európa más részein is.

Miért döntöttek úgy, hogy a White & Case Ügyvédi Irodából kiválva csatlakoznak a Dentonshoz?

Rob Irvinggel 1997-ben kerültünk az akkor 6 fős White & Case Ügyvédi Irodához, amely a 2000-es évek közepére már az egyik legnagyobb nemzetközi irodává nőtte ki magát hazánkban. Magyarországtól a volt jugoszláv tagköztársaságokon keresztül egészen Törökországig, számos vállalategyesülés és -felvásárlás (M&A), magántőke-beruházás (private equity) és finanszírozási tranzakció lebonyolításában vettünk részt. Azonban az egyre kiszámíthatatlanabbá váló magyar szabályozási környezet és a bevezetett különadók – amelyek leginkább fő ügyfélkörünket, az energetikai, a távközlési és a banki szektort érintették –, továbbá a közép-kelet-európai régió szerepének jelentős csökkenése üzleti modellünk átalakítását tették szükségessé. Az említett piaci folyamatokra reagálva határoztunk úgy, hogy kilépünk a White & Case-ből és csatlakozunk a világ legnagyobb ügyvédi irodájához, a Dentonshoz. Utóbbi a valaha volt legdinamikusabban fejlődő ügyvédi iroda, mely ráadásul kiemelten fontos piacként tekint Magyarországra és a régióra. Úgy gondolom, az elmúlt másfél év igazolja döntésünket, hiszen a legjobbakhoz tartozunk.

Mi az Ön szakterülete?

Tevékenységem fókuszában elsősorban a pénzügyi szektor, az energiaipar és a távközlés területeit érintő tanácsadói munka, valamint az M&A-ügyletek állnak, különös tekintettel a külföldi beruházással megvalósuló tranzakciókra. Az ügyfelek fentiekkel összefüggő képviselete során az iparági szabályozások elemzésének és a törvénymódosítási javaslatok megalkotásának egyik vezető magyarországi szakértőjévé válhattam.

Réczicza István: „A hazánkban működő többi nemzetközi ügyvédi irodához képest dominánsabb a külföldi kollégák aránya az irodánkban, így mondhatjuk, hogy a stáb nemzetközi”

Kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a peres, magyar és nemzetközi választottbírósági, valamint fehérgalléros bűnözéssel kapcsolatos ügyekben nyújtott jogi tanácsadás területén is.

Az elmúlt években számos ügyfél képviseletét láttam el választottbíróságokon, többek között a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt folyó eljárásokban is. Példaként említhetem Magyarország képviseletét is egy, a közelmúltban jelentős sikerrel záruló ügyben, amelyben a választottbírói tanács a felperes valamennyi követelését elutasította. Tanácsadóként számos, kiemelkedő jelentőségű M&A-tranzakcióban is részt vehettem. Ilyen volt többek között a legjelentősebb brit repülőtér-üzemeltető által 2,2 milliárd dollárért megvásárolt budapesti repülőtér privatizációja, majd ugyanezen brit vállalat egy spanyol építőipari társaság általi felvásárlása kapcsán végzett munkám is. Közreműködhettem a tranzakció eredményeképp létrejött társaság számára a budapesti repülőtér-üzemeltetőben meglévő többségi részesedésének egy vezető német építőipari társaság részére 1,9 milliárd euró értékben történő értékesítésében is. Legutóbb a repülőtér-üzemeltető megközelítőleg 1,6 milliárd euró értékű adósságának restrukturálásában vettem részt. Megtisztelő volt számomra az is, hogy a hírközlésre és a médiára vonatkozó hazai jogszabályok módosításával kapcsolatban, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós irányelvek magyar jogrendszerbe történő átültetése során is közreműködhettem. Az állandóan változószabályozási környezet folyamatos szakmai kihívást jelent, emellett a régió megítélése szintén kockázatos, de legnagyobb örömünkre a tranzakciók terén továbbra is dobogósak vagyunk.

Ezek szerint soha nem dolgoztak kiszámítható, stabil környezetben?

Magyarországon egy folyamatosan változó, dinamikus környezetben kell dolgoznunk, a változásokkal együtt kell élnünk. Jogrendszerünk az elmúlt 26 évben folyamatosan változott. Elsőként a rendszerváltást követően a privatizációs időszak és a piacgazdaságra történő átállás alakította át a jogszabályi környezetet, a második átalakulás az EU-hoz való csatlakozásunk következménye volt, illetve legutóbb a gazdasági válság következtében alakult át a működési környezetünk. Nekünk ezen a dinamikuspiacon kell dolgoznunk és sikereket elérnünk, de úgy vélem, ügyvédként nagyon izgalmas munka e változásokat nyomon követni.

A Réczicza Dentons Europe LLP Ügyvédi Irodáról elmondható, hogy a hazai nemzetközi ügyvédi irodák közül itt dolgozik a legtöbb külföldi munkatárs. Tudatosan alakult így?

A hazánkban működő többi nemzetközi ügyvédi irodához képest valóban dominánsabb a külföldi kollégák aránya az irodánkban, így mondhatjuk, hogy a stáb nemzetközi. Munkatársaink között vannak amerikai, angol, kínai, bolgár, francia, horvát, román és kanadai származású ügyvédek is. Azt gondolom, hogy e színes, nemzetközi csapat nélkül elképzelhetetlen lenne lebonyolítani az összetett, több joghatóságot is érintő tranzakciókat.

Nagy hangsúlyt fektetnek a belső képzésekre is. Milyen rendszerben?

Meghívott előadóink – egyetemi professzorok, jogszabályalkotók és hatósági szakemberek– havonta 2-3 előadást tartanak a kollégáknak. Ezen kívül a legtöbb szakmai és iparági konferencián is jelen vagyunk előadóként vagy résztvevőként. Örömmel mondhatom, hogy jó hangulatú, összeszokott, jó értékekkel bíró közösség a Dentons magyarországi irodája. Rob Irving kollégámmal 1998 óta vezetjük a regionális központú irodát. Az egészséges egyensúly megteremtésére törekszünk, így kombináljuk az angolszász és a magyar kultúrát, s kiemeljük ezekből a szépet, az értéket annak érdekében, hogy vezető és elismert nemzetközi ügyvédi iroda legyünk. Szép kihívás egyben tartani a jogásztársadalmat, mivel mi jogászok nagyon érzékeny és gyakran öntörvényű individuumok vagyunk, a saját igazunkat a végletekig védjük, és általában nem tűrjük a megalkuvást. Éppen ezért az egyik legfontosabb küldetésemnek azt tekintem, hogy segítsem, és közös irányba tereljem a csapatunkat. A jövőben szeretnénk átadni az irányítás lehetőségét a fiataloknak – célunk, hogy kineveljük, motiváljuk és megtartsuk őket, karrierlehetőségeket biztosítsunk a számukra, hogy hozzám hasonlóan ők is ki tudjanak bontakozni és egy hasonló, nagy ívű karriert tudjanak befutni.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.

2024. szeptember 25.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.