A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A dohánytermék árát az adójegyen kell feltüntetni, ezen túlmenően további árkiírás nem követelhető meg – állapította meg a Kúria egy egyedi döntésében.
Az ügy előzménye
A Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2011. július 28-án helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes két élelmiszerüzletében, majd az ellenőrzések eredményeként 190 000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel arra a megállapításra jutottak, hogy a dohánytermékek esetében az eladási árról az értékesítés helyén nem volt kihelyezve tájékoztatás, mivel a termék eladási ára csak az adójegyen volt feltüntetve. A dohánytermékek a pénztárak feletti tárolókban kerültek elhelyezésre, az árról a vásárló csak a pénztárostól tudott tájékozódni. Kötelezte a felperest az árak tisztán, olvasható módon történő kiírására.
Határozatukban hivatkoztak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak megsértésére: az eladási ár nem tisztán olvasható módon került feltüntetésre, az eladási árról való tájékoztatásnak pedig egyértelműnek, olvashatónak, könnyen beazonosíthatónak kellett volna lennie. A fellebbezés során az elsőfokú határozatot helybenhagyták.
Az Elsőfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság helyt adva a felperes keresetének az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztókat írásban kell tájékoztatni az eladási árról. Dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát, amely ártájékoztatás megfelel a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésében foglalt vagylagos feltételnek:
A termék eladási árát főszabályként a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni.
Ennek a rendelkezésnek megfelelően dohánytermék esetében a terméken elhelyezett adójegy tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát. Az Fgytv. 14. § (3) bekezdésében előírt tisztán olvashatósági követelmény a már feltüntetett ár vonatkozásában értelmezhető, arra vonatkozik, hogy az ár ne legyen félreolvasható. Az a körülmény, hogy a dohányterméket elkülönített helyen lehet csak forgalomba hozni, és a termék nem közvetlenül hozzáférhető a fogyasztó számára, nem jelenti azt, hogy a fogyasztó nem képes tájékozott döntés meghozatalára. A bíróság kiemelte, hogy mivel dohánytermék minden üzletben azonos áron hozható forgalomba, a dohányterméket fogyasztó vásárló a termék árát illetően nagyobb mértékben tájékozott, mint az átlagos fogyasztó. Mindezekből következően arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy az alperes téves jogértelmezéssel, a határozatban hivatkozott jogszabályokból le nem vezethető követelményt támasztott, ezért határozata jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az olyan árfeltüntetés nem lehet megfelelő, amelyből az árat a fogyasztó előre nem, csak akkor ismeri meg, ha a terméket kézhez kapta. A jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) adójegyre vonatkozó előírásai és az Fgytv. szerinti tájékoztatási kötelezettség nem feleltethetőek meg egymásnak, a két jogszabály két eltérő személyi kört kötelez. Így, álláspontja szerint a Jöt. előírásainak való megfelelés nem jelenti automatikusan az Fgytv. 14. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést is.
Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás |
---|
Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A Kúria megállapításai
A Kúria a kérelmet elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy
– a dohányterméken az árfeltüntetés konkrét helye – a Jöt. 98. § (1) bekezdése kötelező előírása folytán – az adójegy,
– a vagylagosan meghatározott árfeltüntetési módok nem foglalnak magukban olyan követelményt, miszerint egy időben kétféle árfeltüntetést kéne alkalmazni a dohánytermékek vonatkozásában,
– az ár egyértelmű, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon való feltüntetésének követelménye nem értelmezhető úgy, hogy ezzel a jogalkotó további árfeltüntetést követelt meg a dohánytermékek forgalmazása esetére.
A perbeli esetekben nem merült fel az adójegy vonatkozásában a tisztán olvashatósággal összefüggésben probléma, az adójegyen a kiskereskedelmi ár tisztán látszott és olvasható volt. A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításaival, miszerint az, hogy a dohánytermékeket csak elkülönített helyen lehet forgalomba hozni, nem zárja el a dohányterméket vásárlót attól, hogy a termék áráról tájékozódjon, a vásárlás előtt tudatos, megfontolt döntésre jusson.
Az alperes által megkövetelt külön elhelyezett, figyelemfelhívó dohányáru árfeltüntetés nem áll összhangban egyik hivatkozott jogszabály rendelkezéseivel sem, ezért mind a jogszabályok célját, mind azok tételes normáit tévesen ítélte meg a jogalkalmazó. Az adójegyen kívüli külön árfeltüntetés előírása indokolatlan, szükségtelen.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37.707/2012.) a Kúriai Döntések 2014/3. számában K.9. szám alatt jelent meg.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!