A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Összefogott a az Országgyűlés és a Kúria az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítéséért
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Velencei Bizottság 2021. őszén megvizsgálta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) 2020. decemberi módosítását. A CDL‑AD(2021)036. számú, 2021. október 15‑16. közötti 128. ülésszakán elfogadott vélemény üdvözölte a peres felek kezdeményezésére induló jogegységi panasz eljárást, és nem emelt kifogást a korlátozott precedensrendszerrel szemben sem, azokat a jogállamiság követelményével összhangban állóknak találta. A Bizottság ugyanakkor a Kúria vonatkozásában több javaslatot fogalmazott meg, amelyeket az Országgyűlés, illetve a Kúria megfontolt és azoknak eleget tett. A Kúria elnöke az intézkedésekről írásban tájékoztatta a Velencei Bizottság elnökét.
Az ajánlások egy része a Kúria ügyelosztási rendszerét és egyes ügytípusok esetében a bírói tanácsban eljáró bírók számát érintette. A Kúria jelenlegi ügyelosztási rendje szerint az ügyek elosztása a különböző tanácsok között, főszabály szerint, teljesen automatizált módon történik. Ez az ügyelosztási rend, – amelyet a Kúria kollégiumai és választott Bírói Tanácsa véleményez, szavaz meg és hagy jóvá – és annak részletes indokolása a Kúria honlapján elérhető, így bárki számára megismerhető. Az ügyelosztási rend 2022. január 1‑jétől még egyértelműbben határozza meg a tanácsok összetételét. 2022. március 1-jétől a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény módosítása folytán a Kúria Közigazgatási Kollégiuma főszabályként három helyett öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A tanácselnök azonban, kivételesen, az ügy elbírálását három hivatásos bíróból álló tanács elé utalhatja. Az áprilisi választások után a Kúria a Polgári perrendtartás és a Büntetőeljárási törvény azonos tartalmú módosítására kíván javaslatot tenni.
A Velencei Bizottság javasolta az elvi jellegű, a peres felek kizárásával folyó „régi” típusú jogegységi eljárások kiküszöbölését. Ezekre a megállapításokra figyelemmel az Országgyűlés módosította a Bszi. vonatkozó rendelkezéseit 2022. január 1‑jei hatállyal. A törvénymódosítás a jogegységi eljárást a jogegységi panasz eljárásba integrálta, mivel ez utóbbi eljárást a Velencei Bizottság az általa megállapított követelményekkel összhangban lévőnek találta. Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának mintájára ezekben az ügyekben is a jogegységi panasz tanács jár el a jövőben. Ilyen eljárás már csak a joggyakorlat egységesítése érdekében kezdeményezhető, a Velencei Bizottság által kifogásolt, „az ítélkezési gyakorlat továbbfejlesztése érdekében elvi kérdés” eldöntésére irányuló korábbi eljárás teljes mértékben megszűnt. A jogegységi eljárásban az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során a jogegységi panasz elbírálásának szabályait kell alkalmazni. Az érintett felek részt vesznek az eljárásban.
A jogegységi eljárás módosítása következtében nincs már lehetőség arra sem, hogy a Kúria elnöke határozza meg, hogy az egyes bírók melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el. A Kúria 2022. január 1-jétől két állandó összetételű jogegységi panasz tanácsot állított fel, amelyek – a Velencei Bizottság ajánlását követve – nagy létszámúak: meghaladva a törvényi minimum 9 főt 21 főből állnak, tagjai a Kúria tanácselnökei és magasabb beosztású igazgatási vezetői. A tanácselnökök a vezetéknevük tanácson belüli ABC‑sorrendjében kerülnek az I‑es és a II‑es tanácsba. Minden, az ügyelosztási és a szervezeti rendben szereplő tanácsból egy‑egy tanácselnök tag vesz részt a jogegységi panasz eljárásban. Az ügykiosztás automatikus, a panasz tanácsok felváltva kapják az ügyeket. A panasz tanácsok elnöke a Kúria elnöke. A jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettes mindkét tanácsban tag. A panasz befogadásáról mindkét tanács esetén a teljes tanács dönt.
A megbízott tanácselnökök szigorúan a kollégiumvezetők javaslatára nyerik el tisztségüket, az ügyelosztási rendben elfoglalt helyüket a kollégiumok szavazással döntik el. Mindezek következtében bármilyen önkényesség kizárt.
A Velencei Bizottság ajánlásain alapuló intézkedéseknek eredményeként a Kúria bizonyosan Európa legszigorúbb ügyelosztási rendjét működteti, ideértve az Európai Unió Bíróságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát is. Észszerű kétely a kúriai ítélkezés függetlenségét és pártatlanságát illetően nem vethető fel.