Pártgazdálkodás – közérdekű adat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A politikai párt gazdálkodására vonatkozó adat nem közérdekű adat, ezért a közpénzből biztosított állami támogatás felhasználására vonatkozó adat kiadása alanyi jogon nem követelhető – a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése.

A felperes keresetében arra vonatkozó közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni az alperesi pártot, hogy egy konkrét, általa szervezett esemény lebonyolítása mekkora összegbe került, arra a neki juttatott költségvetési támogatásból milyen összeget fordított.

Az első fokú határozat

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Ítéletében ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) 3. § 5., 6. pontjait, 26. § (1) bekezdését, az Alaptörvény 28. cikkét, 39. cikk (2) bekezdését. Megállapította, hogy a jogszabály csak az ott meghatározott alanyi kör számára írja elő közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét. A közérdekű adat kiadására vonatkozó kérelem címzettje csak olyan szerv vagy személy lehet, aki a jogszabály szerint közfeladatot lát el, a bíróság kizárólag ilyen szervezetet kötelezhet közérdekű adat kiadására. Erre tekintettel először abban a kérdésben foglalt állást, hogy az alperesi párt a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül-e. Az elsőfokú bíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényre is figyelemmel azt állapította meg, hogy az alperes mint politikai párt nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot, és a kezelésében lévő adatok nem minősülnek közérdekűnek. Azon körülmény, hogy a politikai pártok költségvetési támogatásban részesülhetnek, nem minősíti ezeket a szervezeteket egyéb közfeladatot ellátó szervnek. Nem minősülnek a felperes által igényelt adatok közérdekből nyilvános adatnak sem, mert nincs olyan törvény, amely az adatok nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelné. Az a körülmény, hogy az alperesi szervezet mint politikai párt rendszeres elszámolásra köteles és beszámolót kell közzétennie, a részére juttatott költségvetési támogatás pedig közpénznek minősül, nem olyan körülmények, amelyek alapján az alperes gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi adat közérdekűnek minősül. A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely szervezetek kezelésében levő adat minősül közérdekűnek, illetőleg közérdekből nyilvánosnak, azonban ebbe a körbe az alperes nem tartozik.

A felperesnek a tárgyalás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság megkeresésére irányuló kérelmével kapcsolatosan kifejtette, nem észlelt az alkalmazott jogszabályok vonatkozásában alaptörvény-ellenességet, ezért a kérelmet elutasította.

A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát.

Álláspontja szerint az alkotmányos rendelkezések értelmében az alperes olyan közfeladatot ellátó szerv, melynek kötelezettsége a kért adat kiadása. Az alkotmányos rendelkezés és az Infotörvény együttes alkalmazása alapján az általa az alperestől kért adat közérdekből nyilvánosnak tekinthető. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság egyrészt elmulasztotta megvizsgálni, hogy a felperes által kért adatok egybeesnek-e az alkotmányos rendelkezés céljaival. Másrészről az ítéleti megállapítások általánosak és a konkrét peres ügyre nem vonatkoztathatóak. A konkrét eljárásban az volt az alapvető kérdés, hogy a kért adatok közérdekűnek minősülnek-e, nem pedig az, hogy magának az alperesi szervezetnek a gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi adat közérdekűnek minősül-e. Előadta, hogy egy jogellenesnek tekintett helyzet megteremtésére költött közpénzek pontos felhasználásáról szeretett volna információt szerezni. Az átláthatóság és a közélet tisztasága azok az alapvető értékek, melyek a pártok tevékenységének vizsgálatát fontossá teszik. További indokként hivatkozott arra, hogy jogvédő tevékenységet végez, ennek keretében elsősorban a cigány gyermekek jogaihoz kapcsolódó szerepet lát el, és ezen tevékenységéhez igényelte az adatokat. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának a TASZ kontra Magyarország-ügyben hozott ítéletére is, melyben a bíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti a közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. Információ hiányában ugyanis ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának lehetősége, így a civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a részletes indoklást arra nézve, hogy az alkalmazott jogszabályok tekintetében miért nem észlelt alaptörvény-ellenességet.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A bíróságok szerint az alperesi párt társadalmi szervezet, nem képezi az állami szervezetrendszer részét, annak tevékenységében közvetlenül nem vesz részt. Ezért a nyújtott támogatás pártbeli felhasználása azzal azonos módon nem kísérhető figyelemmel, mivel a felhasználás nem állami feladat végzése érdekében történik a politikai párt részéről

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés nem alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egyetértett, csupán a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel egészíti ki annak indokolását a következőkkel.

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény alkotmányos háttere az a kívánalom és lehetőség, hogy az állampolgár, ezek közösségei, szervezetei megfelelő módon tájékozódhassanak az állam, illetőleg egyes szervezeteinek cselekményeiről, ezen keresztül pedig akár az adók formájában teljesített befizetések állami felhasználásáról, elosztásáról.

Az Infotörvény információszabadságot garantáló szabályai azt biztosítják, hogy az állampolgár megfelelő információkkal rendelkezhessen az életvitelét nagyban meghatározó állami intézkedésekről, rendelkezésekről, ezért ismerhetők meg széles körben az állami cselekvések során keletkezett közérdekű adatok (Infotörvény 3. § 5. pontja) és közérdekből nyilvános adatok (Infotörvény 3. § 6. pontja).

Az alperesi párt társadalmi szervezet, nem képezi az állami szervezetrendszer részét, annak tevékenységében közvetlenül nem vesz részt. Működése alapvetően a politikai véleményformálás, nézetrendszer képviselete, és végső soron az állampolgárok választási döntésének befolyásolása a politikai hatalom megszerzésének érdekében. Ezt támasztják alá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párttörvény) preambulumában foglaltak, mely szerint a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak.

Kétségtelen tény, hogy az állam a Párttörvény 4. § (1) bekezdése, 5. § (1)-(4) bekezdései szerint a politikai pártoknak bizonyos mértékű állami támogatást nyújt a képviseleti demokrácia keretein belül, és ezt a támogatást közpénzből biztosítja. Az állami szervezetrendszer azonban az állami támogatás nyújtásával kapcsolatosan az állampolgárok által közvetlenül ellenőrizhető. A nyújtott támogatás pártbeli felhasználása ugyanilyen módon nem kísérhető figyelemmel, mivel a felhasználás nem állami feladat végzése érdekében történik a politikai párt részéről. A társadalmi szervezet az állami támogatást a fent hivatkozott tevékenységek végzésére szabadon fordíthatja.

Abban az esetben, ha a politikai párt tevékenységét bármely állampolgár kifogásolja, ezt a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos keretei között, az Alaptörvény  Szabadság és Felelősség fejezetének IX. cikk (1) bekezdése alapján szabadon megteheti. A kifogásolt tevékenység szervezeti átláthatóságát ugyanakkor az Infotörvény szabályai alapján nem igényelheti, mert az információszabadság az állampolgárt az állami ügyekkel összefüggésben illeti meg, a párt pedig alapvetően a civil szféra szervezete. A politikai párt törvényes működésének ellenőrzését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) III. fejezete szerint az ügyészi és bírói szervezet, míg gazdálkodásának ellenőrzését a Párttörvény V. fejezetében foglaltak szerint az Állami Számvevőszék végzi.

Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes közérdekű adat megismerésének jogcímén a keresetben foglalt adatokat nem igényelhette az alperestől, az alperes jogszerűen tagadta meg annak kiadását, és ez alapján helyes volt a keresetet elutasító döntés is.

Az alperesi szervezet alkotmányos helye és az információszabadság jogi hátterének fenti felvázolása alapján az Infotörvény felperes által kifogásolt fogalom-meghatározásai alaptörvény-ellenességének lehetősége a perbeli egyedi eset alapján sem valószínűsíthető. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen járt el akkor, amikor a felperesnek az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló, az Alkotmánybíróság megkeresése iránti kérelmét nem teljesítette.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartás (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

(A jogerős ítéletet a Kúria Pfv. IV. 21 036/2014/5. ítéletével hatályában fenntartotta.)

Az ismertetett döntés [Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 21 887/2013/3.] a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/5. számában 67. szám alatt jelent meg.

---