Pénzügyi lízinggé minősülő bérleti szerződések

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk.-ba szerződéstípusként bekerült a pénzügyi lízing. Mivel ezzel egyidejűleg, ez év március 15-től kezdődően a számviteli törvény is a Ptk.-ra hivatkozva állapítja meg, érdemes megnézni, hogy pontosan miről is van szó, és mire is kell figyelni a jövőben.

Az új Ptk. az olyan határozott ideig tartó bérletet is pénzügy lízingnek minősíti, amikor

• a futamidő eléri vagy meghaladja a lízingtárgy gazdasági élettartamát;
• a futamidő ugyan nem éri el a gazdasági élettartamot, de a bérbe vevő az eszköz szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti annak tulajdonjogát;
• a futamidő alatt fizetendő „bérleti” díjak összege eléri az eszköz piaci értékét, függetlenül attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul az eszköz gazdasági élettartamához, illetve hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén.

Hogy a változásnak miért is van jelentősége? A következőkben összegyűjtöttünk néhány olyan kérdést, amellyel ügyfeleink eddig többször is megkerestek minket:

Mit fog jelenteni az átminősítés számviteli szempontból?

Ha a bérleti szerződés polgárjogi szempontból pénzügyi lízingnek minősül, akkor az eszköznek át kell kerülnie a „bérbe” vevő könyveibe, és ő fogja elszámolni az eszköz utáni értékcsökkenést. A lízingbe (bérbe) adó könyveiben egy követelés jelenik meg, és a havi (negyedéves) rendszerességgel kapott díjakat tőketörlesztésként és kamatbevételként kell elszámolnia. A lízingbe (bérbe) vevőnek pedig ezzel szemben kötelezettsége keletkezik, aki a havi (negyedéves) díjat kötelezettség csökkenésként és kamatráfordításként kell, hogy könyvelje. S hogy mindez rendben is menjen, a bérleti (lízing-) szerződésben rendelkezni kell az esetleges maradványértékről, valamint a törlesztés tőke – kamat megbontásáról is.

Ha a bérleti szerződés átminősül az új Ptk. szerint pénzügy lízingnek, akkor kell-e a tevékenységre MNB-engedélyt kérni?

Véleményünk szerint csak a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi lízingszerződés  esetén szükséges az engedély. Amennyiben tehát a Társaság bérleti szerződése csak az új Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor arra engedélyt nem kell kérni.

Milyen bizonylattal kell dokumentálni az eszköz átadást?

A szerződés végén biztos tulajdonjog-átszállást nem eredményező szerződések esetén az eszköz átadásáról az Áfa törvény hatálya alá nem tartozó számviteli bizonylatot (aktiválási értesítőt) kell kiállítani. Azonban ha az eszköz tulajdonjoga az utolsó részlet megfizetésével automatikusan átkerül a bérbe (lízingbe) vevőhöz, akkor az Áfa törvény 10. § a) pontja alapján már az eszköz birtokbaadásának pillanatában adóköteles termékértékesítés valósul meg, amelyről – az eszköz árát alapul véve – áfás bizonylatot kell kibocsátani.

Hogyan kell számlázni az Áfa törvény szempontjából a havi törlesztéseket?

Véleményünk szerint az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősíthető úgy, hogy a felek között hitelnyújtás és így adómentes pénzügyi szolgáltatás is történne. Ezért amennyiben az ügylet csak a Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor a teljes lízingdíj után meg kell fizetni az áfát, függetlenül attól, hogy a lízingdíj egy része kamatbevételként / kamatráfordításként könyvelendő. Természetesen, ha az eszköz tulajdonjoga a futamidő végén biztosan átszáll a bérbe vevőre, akkor az áfafizetési kötelezettség már a birtokba adáskor keletkezik.

Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?

Az új szabályokat a 2014. március 15. után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban datálódott szerződéseket ez a változás nem érinti.

Melyik szektorokra lesz leginkább hatása az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződésnek?

A korábbi időszakkal összehasonlítva a törvénymódosítás elsősorban azokat a szektorokat érintheti, ahol a tartós bérleti szerződés végén az eszköznek nincs, vagy nagyon alacsony a maradványértéke (pl. irodai eszközök). Ilyenkor ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a futamidő alatt megfizetett bérleti díjak összege meghaladja az eszköz átadáskori piaci értékét. 

Mennyiben érintik a törvénymódosítások a tartós bérleti konstrukcióban beszerzett céges autóinkat?

Tartós bérleti szerződéseknél nincs lehetőség az autók feletti tulajdonjog megszerzésére. S mivel az autó gazdasági élettartalma meghaladja a futamidő hosszát, és mivel a jelentős maradványérték miatt a futamidő alatt fizetett bérleti díjak összege nem haladja meg az autó átadáskori piaci értékét, így ezen tartós bérleti szerződésekre a Ptk. változása nincs befolyással.

PTK. EXPO

2014.11.04.  Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila 2014.11.05. Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

Az átminősítéssel kapcsolatban mire kell még mindenképp odafigyelni?

A pénzügyi lízing keretében átadott eszközöket szükséges a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ez viszonylag körülményes (regisztráció, utánajárás) és díjköteles (5-6 ezer Ft) folyamat, de így elkerülhető, hogy harmadik személy – aki eddig nem volt az ügylet szereplője – megszerezze a lízingbe vevőtől az eszközünk feletti tulajdonjogot teljesen tehermentesen.

A hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatban bővebben: http://www.mokk.hu/index.php?menuid=133

Amennyiben a fentebb leírtakkal kapcsolatban további kérdéseik lennének, állunk szíves rendelkezésükre.

A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője. 

---