Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Per 845 forintért
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem – a Kúria eseti döntése.
A tényállás
A helyi iparűzési adót az adóévet követő május 31-éig kell bevallani. A fizetendő adóelőleg összegét az adóhatóság szabja meg az azt megelőző év adóalapjára és az adóév várható eredményére figyelemmel, és azt az adózó pótlékmentesen két részletben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles megfizetni.
A 2007. évre benyújtott bevallásának adatai alapján a 2008. évre az adóhatóság felperes terhére 1 581 100 Ft helyi iparűzési adóelőleget állapított meg. A felperesnek szeptember 15-éig késedelmipótlék-mentesen mindösszesen 613 800 Ft-ot kellett volna megfizetnie, de ő helyette 800 forinttal kevesebbet fizetett, így terhére 2008. december 31-én iparűzési adóban 800 Ft, a késedelmipótlék-számlán pedig 45 Ft tartozás került kimutatásra.
A felperes 2011-ben önellenőrzéssel helyesbítette a 2007. évi helyi iparűzési adó összegét, ebben javára – az adóhatóság által elfogadott – 3961 Ft adókülönbözetet mutatott ki. Hiába kérte ugyanakkor a hatóságot, hogy javítsa ki adófolyószámláját úgy, hogy az eredeti esedékességi időponttal elkönyveli a kötelezettségcsökkentő önellenőrzést.
Az első- és másodfokú hatóság eljárása
Az elsőfokú hatóság elutasította a felperes kérelmét. A hatóság álláspontja szerint a visszaható hatály az azzal módosított időszak megállapított adójára értelmezhető, nincs kihatása a 2008. december 31-ei állapotra, vagyis a 800 Ft iparűzési adó hátralékra és a felszámításra került 45 Ft-os késedelmi pótlék összegére. A másodfokú hatóság (alperes) helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
| Ptk. Mesterhármas |
|---|
|
2014.11.26. Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara |
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság álláspontja szerint a felperes önellenőrzése folytán bekövetkezett kötelezettségcsökkenés nem eredményezhette a késedelmi pótlék és a 800 Ft iparűzésiadó-hiány visszaható hatállyal történő törlését, mivel az adóelőleg előírása egy jogerős fizetési meghagyáson alapult (mivel az adóelőleget félévi részletekben a fizetési meghagyás alapján kell megfizetni). Önellenőrzéssel az adózó visszaható hatállyal megváltoztathatja a bevallásban szereplő adókötelezettségét, ez azonban a bíróság véleménye szerint nem annullálhatja a jogerős fizetési meghagyást. A felperes hátraléka pedig nem közvetlenül a bevallásaiból, hanem az adóelőleg határidőn belüli hiánytalan megfizetésének elmaradásából keletkezett.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A felperes felülvizsgálati kérelmében az általa kért folyószámla-helyesbítések elvégzését kérte a Kúriától.
A Kúria megállapításai
A Kúria rögzítette, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adóbevallás az adó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Mivel a törvény szerint az önellenőrzés az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adó alapjára és a fizetendő adó összegére terjedt ki, nem hatott ki a 2008. évben fizetendő adóelőleg összegére.
A Kúria álláspontja szerint a 2007. évi adóalap és az adó csökkentése nem hatott ki a 2008. évi adóelőleg fizetési meghagyásban közölt összegére, mivel a kettő elvált egymástól. Az elszámolás a következő év május 31-én történt meg, s ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felperesnél adótúlfizetés vagy adóhiány áll fenn, mondta a Kúria.
Mivel az adóalap módosítása nem érinthette a fizetési meghagyásban foglalt adóelőleg összegét, és nem eredményezhette a 2008. évi adóelőlegben fennálló hátralék és ezzel összefüggésben a keletkező késedelmi pótlék törlését, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. I. 35.533/2013.) a Kúriai Döntések 2014/10. számában K.34. szám alatt jelent meg.
Kapcsolódó cikkek
2024. június 26.
Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
2024. június 25.
Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?
Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.