Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Pernyertes dolgozó – mégis munka nélkül?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogellenes munkaviszony megszüntetés azzal járhat, hogy a bíróság a munkavállaló további foglalkoztatására kötelezi a munkáltatót. Ezt ugyan csak kivételes esetekben kérheti a munkavállaló, ám ha minden törvényi feltétel fennáll, a munkaviszony helyreállítása kötelező. De mi a helyzet, ha a munkáltató képtelen munkát adni a visszatérő pernyertes munkavállalónak?
A Munka Törvénykönyve a munkaviszony helyreállítását csak igen szűk körben, a legsúlyosabb jogsértések esetén teszi lehetővé (pl. felmondási tilalmak megszegése, diszkrimináció). A munkaviszony helyreállítására mindig csak a munkavállaló kérelmére kerülhet sor. Ha viszont e kiemelt jogsértések esetén a bíróság megállapítja a munkaviszony jogellenes megszüntetését, és a munkavállaló kérte a jogviszony helyreállítását, a bíróság minden esetben eleget tesz ennek a kérelemnek.
A munkavállaló visszahelyezéséről rendelkező ítélet sokszor lehetetlen feladat elé állítja a munkáltatót. A további foglalkoztatás ugyanis akkor is kötelező, ha ennek gyakorlati feltételei nyilvánvalóan hiányoznak. Például, a munkáltató idő közben megszüntette az adott tevékenységét, vagy bezárta a telephelyet, ahol a munkavállaló dolgozott.
| PTK. EXPO |
|---|
|
Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László |
A munkavállaló oldalán is számos olyan körülmény merülhet fel, ami miatt nem lehet őt tovább foglalkoztatni. Például, a munkavállalót a bíróság eltiltja a közügyektől, vagy az adott foglalkozás gyakorlásától. Ilyen helyzetben a munkáltatónak lényegében a között kell választania, hogy a büntetőbíróság ítéletét szegi meg, vagy a munkaügyi bíróságét.
A jogellenes munkaviszony megszüntetést követő visszahelyezés problémájával az Alkotmánybíróság is több határozatban foglalkozott. Kifejtette, hogy az emberi méltósághoz való jogból levezetett perbeli rendelkezési jog nem abszolút érvényű, nem jelenti azt, hogy a munkavállaló a jogsértő módon megszüntetett munkaviszony helyreállítására minden körülmények között, feltétel nélkül igényt támaszthat. (Ezért nem lenne kifogásolható a hatályos megoldás sem, amely csak kiemelt jogsértések esetén teszi lehetővé a visszahelyezést.Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos esetekben kifejezetten indokolt a visszahelyezés mellőzése a munkáltató kérelmére. A munkáltató nem kényszeríthető olyan helyzetbe, hogy egy bírói ítélet végrehajtásával más szabályokat kelljen megszegnie. A visszahelyezés a munkáltató alkotmányos jogait is érintheti. Egy bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt munkavállaló további foglalkoztatása a munkáltató jó hírnévhez való jogának sérelmét is felvetheti.
Az Alkotmánybíróság szerint a visszahelyezés mellőzésének lehetővé tételével azon esetek, helyzetek megelőzését kell biztosítani, amelyek folytán az eredeti feltételeiben teljesíthetetlenné vált szerződés alapján létrejött jogviszony fenntartása a munkáltató alkotmányban biztosított jogai és érdekei sérelmét eredményezné. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szerint kizárólag a felek közötti bizalmi viszony megromlása, vagy a foglalkoztató intézmény autonómiája, anyagi helyzete nem szolgál elegendő indokul a visszahelyezés mellőzésére.
Meglátásom szerint a kifejtett követelményeknek a visszahelyezést minden esetben kötelezővé tevő hatályos szabályozás nem felel meg. Nagyobb sérelem érheti a munkaviszony helyreállítására kötelezett munkáltatót, mint ami a munkavállalónál jelentkezne, ha más jogkövetkezményt alkalmaznának a munkáltatóval szemben. A helyzet gyakorlati megoldását tekintve, ha a munkaviszony a bírói ítélet ellenére nyilvánvalóan nem folytatódhat, azt a visszahelyezés első napjával a munkáltató – a legtöbb esetben a működésével összefüggő okra alapított felmondással – szükségszerűen meg fogja szüntetni. Máskor az érvénytelenségre alapozott kötelező megszüntetés jöhet szóba. Ezekben az esetekben a jogviszony helyreállítása tehát csak formális.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
A visszahelyezés taxatívan meghatározott, minősített jogsértésekhez kötése mellett e szankció alkalmazása a gyakorlatban csak kivételes lehet. Már csak azért is, mert ritka, hogy a hosszú pereskedés után egy munkavállaló visszavágyna ex-munkáltatójához. Ha viszont a jogviszony helyreállítása lehetetlen, a patt helyzet megoldása a további foglalkoztatás elmaradása, azaz paradox módon csak a munkaviszony újbóli megszüntetése lehet.