Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Új Ptk.: örökössé emelt házastársak – 2. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk. az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi, s érinti az ági vagyonon keletkező haszonélvezeti jogát.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) magyarázata szerint a hagyatékok összetételének átalakulása, valamint a család szerkezetének megváltozása indokolta, hogy a korábbi özvegyi haszonélvezeti jog helyett állagörökössé váljon a túlélő házastárs. Ez talán az egyik legfontosabb változás a korábbi szabályozáshoz képest. Mivel pedig a törvényes öröklés intézménye megtalálható volt a korábbi Ptk.-ban is, így ebben az írásban – a fogalmi meghatározásokon túlmenően – csak azokat a rendelkezéseket elemezzük, amelyek változást jelentenek. A bemutatás tehát nem teljes körű. Zárójelben ugyanakkor feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
II. Ági öröklés
A./ Ági vagyon és ági örökösök
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ilyennek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha azt a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné (7:67.).
| Ptk. Mesterhármas |
|---|
|
Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével. A sorozat rendezvényei: 2014.09.16. Családjog – Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara |
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, akkor a nagyszülő, ha pedig ő is kiesett, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá (7:68.).
B./ Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon
A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie (7:69.).
C./ Az ági öröklés alá nem eső vagyontárgyak
Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani (7:70.).
Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha ez lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság – bármelyik érintett fél kérelmére – az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el (7:71.).
Új szabályozás az özvegyekre
Fontos, hogy az ági öröklés szabályai kiterjednek a vagyontárgy helyébe lépett és értékén vásárolt vagyontárgyra is. Kimarad a 15 éves szabály, amely szerint korábban csak a 15 évi házasság után nem lehetett ági öröklési igényt támasztani a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakon.
III. Az örökbefogadás és az öröklés kapcsolata
A./ Az örökbefogadott öröklése
Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl. Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt (7:72.).
Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az örökbefogadott csak akkor örököl vér szerint, ha az örökbefogadó szülő is közeli rokon.
B./ Öröklés az örökbefogadott után
Az örökbefogadott után első sorban leszármazói és házastársa, leszármazó hiányában házastársa és örökbe fogadó szülője, leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó szülő és annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Az örökbefogadó szülő és annak rokonai akkor örökölnek, ha az örökbefogadás az öröklés megnyílásáig fennállt. Ha az örökbefogadott után az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem örökölnek, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai a törvényes öröklés szabályai szerint – feltéve, hogy az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt (7:73.).
IV. Az állam öröklése
Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg (7:74.).
(Forrás: Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs (HVG Orac2013.)
A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos (Complex 2013.)
A szerző ügyvéd