„Dolgozók iskolája”, avagy a képzés és a munkajog

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos szakmában létfontosságú a szaktudás folyamatos fejlesztése, naprakészen tartása. Ezt felismerve a munkáltatók rendszeresen szerveznek továbbképzéseket, a munkavállalók pedig gyakran önállóan is képzik magukat. Mikor lehet felmondani a tanulmányi szerződést és milyen következményei vannak a szerződésszegésnek? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A tanulmányi szerződést bármely fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna [Mt. 229. § (7) bekezdés]. Például a munkavállalónak ikergyermekei születnek, és a tanulás már nem fér bele a gyermeknevelés és a munka mellett, vagy a munkáltatónak megszűnik az a tevékenysége, amely keretében a munkavállaló új szaktudását használhatta volna.

Egy korábbi bírói döntés szerint, ha a tanulmányi szerződést kötött munkavállaló egészségi állapota olyan mértékben romlott meg, hogy ezáltal – bizonyítottan – képtelen a szerződésben foglaltak teljesítésére, vele szemben nem alkalmazhatók a szerződésszegés következményei (BH1991. 492).

Tanulmányi szerződés – HR és munkajogi oldalról

– Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?             – Költséges új belépő képzések. Munkavállalói vállalás, vagy munkáltatói kötelezés?             – Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?             – Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?             – Kötbér a tanulmányi szerződésben Időpont: 2014. augusztus 26.     További részletek és jelentkezés >>

 

A munkavállaló felmondása esetén ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti, akkor is, ha a felmondást megalapozó „lényeges változást” egyébként a munkáltató sem vitatja. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét töltötte le. Ha a munkáltató él a lényeges változáson alapuló azonnali hatályú felmondással, a már nyújtott támogatást nem kell visszafizetni [Mt. 229. § (7) bekezdés].

Érdemes áttekinteni a szerződésszegés következményeit. A tanulmányi kontaraktus megszüntetése tehát a szerződés megszűnéséig nyújtott támogatások visszafizetésével járhat, attól függően, hogy melyik fél és milyen indokból szünteti meg a szerződést (lásd összefoglaló táblázatunkat). Ez igen komoly összeg is lehet, hiszen a támogatás nemcsak a tandíjat, de a távollétekre járó díjazást is magában foglalhatja.

A sokszor több százezer forintos követelés teljesítéséről érdemes egyeztetni a feleknek, célszerű lehet a részletfizetés alkalmazása. A tanulmányi szerződés megszüntetése egyben mindig azt jelenti, hogy a munkavállaló mentesül a képzés befejezése, illetve a munkaviszony fenntartásának kötelezettsége alól. Nem csak azt érdemes ezért alaposan végiggondolni, kivel köt tanulmányi szerződést a munkáltató, de az is stratégiai kérdés lehet, mikor és milyen formában szünteti meg a már fennálló megállapodást.

A felek a másik fél szerződésszegéséből eredő káraik megtérítését is kérhetik, a polgári jogi szabályok alapján. Újdonság, hogy 2014. március 15. óta a tanulmányi szerződésben kötbér is kiköthető [Mt. 229. § (8) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:186–189. §].

A kötbér azt jelenti, hogy a kötelezett pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A tanulmányi szerződésben mind a munkáltató, mind a munkavállaló kötelezettségszegéséhez kiköthető kötbér.

Ha a felek a kötbért a teljesítés elmaradása esetére kötik ki, annak érvényesítése a teljesítés követelését kizárja.

Például, ha a munkavállaló határidőre nem szerzi meg az előírt végzettséget, és ezért a szerződés alapján a munkáltató 100 000 Ft kötbér kifizetésére kötelezi, ennek megfizetése után a munkavállalótól már nem követelhető a szerződés teljesítése. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése viszont nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. A kötbér kikötésénél is tekintettel kell lenni az arányosság követelményére, a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

(Dr. Kártyás Gábor, a HR Munkajog szaklap 2014/7-8. számában megjelent cikkéből megtudhatja, milyen jogai és kötelezettségei vannak a tanulmányi szerződést kötő feleknek, illetve az is, mi történik, ha a munkáltató felmondja a szerződést.)

---