Polgármester elleni munkaügyi per

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Polgármesteri tisztség megszüntetése iránti munkaügyi per megindítására akkor van jogszerű lehetőség, ha a kormányhivatal által a képviselő-testületnek tett törvényességi felhívás eredménytelen volt, azaz a törvényességi felhívás a polgármesteri tisztség megszüntetését kérte és a képviselő-testület annak nem tett eleget – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a község polgármestere az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával (SzMSz) ellentétesen több alkalommal az előírt 5 000 000 forint értékhatárt meghaladóan vásárolt diszkont kötvényeket a képviselő-testület döntése nélkül, az önkormányzat képviseletében eljárva, bár a lejáratkor az elért hozamról rendszeresen tájékoztatta a képviselő-testületet.

Az Állami Számvevőszék értesítése alapján a felperes (illetékes kormányhivatal) törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le az önkormányzat átmeneti szabad pénzeszközei lekötésére, befektetésére vonatkozó rendelkezések megtartása tekintetében. Miután megállapította az SzMSz rendelkezéseinek megsértését, törvényességi felhívással élt az polgármesternek (alperesnek) címzetten a feltárt szabálytalanságok miatt.

Az önkormányzat képviselő-testülete ez alapján fegyelmi eljárást indított az alperes ellen, melynek eredményeként a képviselő-testület megrovás fegyelmi büntetést szabott ki. Bár megállapította az SzMSz rendelkezéseinek megsértését és hogy ezáltal az alperes fegyelmi vétséget követett el, de kiemelte, hogy a kötvények vásárlása során körültekintően járt el, több ajánlatot is megtekintett, és hogy a vásárlásról pedig a következő pénzügyi beszámolókor tájékoztatást nyújtott. Hangsúlyozta azt is, hogy a kötvények nem a szokásos piaci műveletek miatt veszítették el értéküket, hanem bűncselekmény miatt, ami nem tartozik a szokásos piaci kockázatok közé, s az alperes által elkövetett fegyelmi vétség és az elszenvedett anyagi kár közötti okozati összefüggés nem volt megállapítható.

A kereset

A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes az SzMSz-ben meghatározott értékhatárt meghaladóan képviselő-testületi döntés nélkül, így a képviselő-testület hatáskörét elvonva járt el, amivel kárt okozott az önkormányzatnak. Kérte, hogy a sorozatos törvénysértés elkövetése miatt az alperes polgármesteri tisztségét szüntesse meg a bíróság. Vitatta az önkormányzat ok-okozati összefüggés hiányára irányuló érvelését. Meglátása szerint ugyanis az alperes cselekményének hiányában a kár sem következett volna be, így megállapítható az önkormányzat anyagi kára és az alperes testületi hatáskört elvonó tevékenysége között ok-okozati kapcsolat.

Az alperes védekezésében előadta, hogy előzetesen megkapta a felhatalmazást a képviselő-testülettől a kötvényvásárlásra, és utólag is tájékoztatta őket az SzMSz-nek megfelelően.

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét. Úgy ítélte meg, hogy a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel azon magatartás miatt, amelyet fegyelmi büntetéssel szankcionált a munkáltató, az alperes jogviszonyát megszüntetni nem lehet, így a sérelmezett alperesi magatartást érdemben a bíróság nem értékelhette.

A másodfokon eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a felperes törvényességi felhívással élt, mely alapján a képviselő-testület fegyelmi eljárást folytatott le az alperessel szemben és fegyelmi büntetést szabott ki. Az önkormányzati törvény (Mötv.) úgy rendelkezik, hogy a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. A törvényességi felügyelet körében tehát a kormányhivatal akkor alkalmaz egyéb eszközt, ha a törvényességi felhívás eredménytelen marad. Az eredménytelenség pedig az ügyben nem volt megállapítható, mivel az alperessel szemben sor került a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására, így nem volt jogszabályi alapja az egyéb eszközök alkalmazásának. A törvényességi felhívás eredményre vezetett, ezért a bíróság szerint a kormányhivatal részéről alaptalan volt a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perindítás, az alperessel szemben két törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes kiemelte, hogy a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per egyes kérdéseiről szóló 5/2010. (XI. 15.) KJE határozat alapján a polgármester tisztségének megszüntetése iránti per indítása és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján lefolytatható fegyelmi eljárás egymás mellett, egymást követően is lefolytatható. Tévesnek tartotta ezért a bíróság érvelését, mely szerint a kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében akkor alkalmaz egyéb eszközt, ha a törvényességi felhívás eredménytelen maradt, és ezrét nem volt jogszabályi alapja a felperesnek a per megindítására.

Kiemelte, hogy a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eszközök közül a törvényességi felhívást alkalmazhatja, s amennyiben az nem vezet eredményre, a jogszabálysértés megszüntetése érdekében más törvényességi felügyeleti eszközt alkalmazhat, s azt addig folytatja, ameddig a jogszabálysértés nem kerül megszüntetésre [119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet]. Ilyenkor a jogszabálysértés mielőbbi megszüntetése érdekében egyidejűleg több törvényességi felügyeleti eszköz is alkalmazható.

Az Mötv. szerint a kormányhivatal a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén mérlegelési jogkörében dönthet. Az eredménytelenség megállapítható akkor is, ha a törvényességi felhívásban foglaltak alapján tett intézkedés nem szünteti meg a jogszabálysértést vagy újabb jogszabálysértést idéz elő. Mivel az ügyben a jogszerű állapot már nem volt helyreállítható, így nem a jogszerű állapot helyreállíthatóságának mikéntje merült fel kérdésként, hanem a jogszabálysértés tényén alapuló jogi felelősség megállapítása. A felperes szerint olyan súlyú kötelezettségszegés történt, amellyel nem állt arányban a fegyelmi eljárást követően alkalmazott megrovás fegyelmi büntetés, így jogszerűen kezdeményezte a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránti pert.

[htmlbox mt_kommentar]

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a kormányhivatal akkor mérlegelheti, hogy mely egyéb eszköz alkalmazásával tudja helyreállítani a törvényes rendet, ha az első helyen alkalmazott törvényességi felhívása nem járt eredménnyel. Álláspontja szerint az üggyel kapcsolatban elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a felperes milyen tartalmú törvényességi felhívással élt a képviselő-testületéhez, a törvényes rend helyreállítása érdekében milyen intézkedés megtételére hívta fel őket. Ennek ismeretében lehet dönteni arról, hogy a képviselő-testület a felhívásban foglaltakat megvizsgálta-e és a megadott határidőn belül eleget tett-e, vagy a törvényességi felhívás eredménytelen maradt. E nélkül nem állapítható meg, hogy a felperes a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelő módon kezdeményezett-e pert az alperes polgármesteri tisztségének megszüntetésére. Ezeket azonban nem vizsgálták az eljárt bíróságok.

A felperes által hivatkozott jogegységi döntéssel kapcsolatban a Kúria felhívta a figyelmet, hogy azt még a törvényességi felügyeletet eltérő módon szabályozó, régi önkormányzati törvény vonatkozásában hozták, ezért megállapításai az eltérő jogszabályi környezetre figyelemmel az ügyben nem alkalmazhatóak.

Mindezek alapján a további törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazására, így e per megindítására is csak abban az esetben volt jogszerű lehetősége a felperesnek, ha a képviselő-testületnek tett törvényességi felhívás eredménytelen volt, azaz a törvényességi felhívás a polgármesteri tisztség megszüntetését kérte és a képviselő-testület annak nem tett eleget.

Döntésében a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria, Mfv.II.10.167/2017.) a Kúriai Döntések 2018/6. számában 182. szám alatt jelent meg.

---