Ingatlanjog 1. – Ráépítés és hozzáépítés jogcímén indított perek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – az első részben a ráépítés és hozzáépítés kérdéskörében.

Az ingatlan tulajdonjogának megállapítására irányuló perek közül leggyakrabban a ráépítés és hozzáépítés jogcímére hivatkoznak a felek. Ilyenkor is arról van szó, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjogot a ráépítő és jogai védelme érdekében szeretné azt bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Nincs akadálya annak sem, hogy a felek a ráépítésben megállapodjanak, szerződést kössenek, ebben rögzítsék a tulajdoni hányadokat is. Ennek során el is térhetnek a ténylegesen ráépítéssel szerzett tulajdoni hányadoktól. Ilyen esetben később nem lehet a szerződéstől eltérő tulajdoni hányadokra hivatkozni, csak ha jogerős ítélet kimondja, hogy a szerződés érvénytelen. Tipikus esete ennek, amikor az egyik fél tévedésre hivatkozik a tulajdoni hányadok kiszámítása körében. Ilyenkor a bíróságnak fokozott figyelmet kell fordítania a szerződéskötés körülményeire, arra, hogy milyen szempontok figyelembevételével alakították ki a tulajdoni hányadok arányát a felek, nem volt-e az eltérésnek valamilyen kompenzációja. Amennyiben azonban ilyen szerződést nem kötnek a felek, vagy a bíróság jogerős ítélete megállapítja, hogy az érvénytelen, a ráépítő bíróságtól kérheti tulajdonjoga megállapítását és a bejegyzett tulajdonos annak tűrésére kötelezését, hogy az feltüntetésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásban.

Ráépítéssel kívülálló személy, de tulajdonostárs is szerezhet tulajdonjogot, utóbbi esetben módosulhat a tulajdoni hányadok aránya. A felek megállapodással azonban ki is zárhatják a ráépítéssel való tulajdonszerzést.

Példa erre az az eset, amikor két egymás melletti ingatlan a felek 1/3-2/3 tulajdonában van. A felek elhatározzák a telkek ingatlan-nyilvántartási egyesítését egy helyrajzi szám alatt. Erről írásos megállapodást is kötnek, amelyben megerősítik, hogy az így létrejövő ingatlanon változatlanul 1/3-2/3 tulajdoni arányuk marad fenn. Később az egyik tulajdonostárs perben kéri a közöstulajdon-megszüntetését, az alperes pedig arra hivatkozik, hogy változtak a tulajdoni hányadok, mert hozzáépített egy szobát és fürdőszobát az ingatlanhoz. A felperes a hozzáépítés tényét nem vitatta, de hivatkozott arra, hogy a hozzáépítés a telekegyesítési megállapodás előtt volt. A bíróság osztotta a felperes álláspontját, a telekegyesítéskor az alperes a többlet tulajdoni hányadot érvényesíthette volna. Azzal, hogy megerősítette az ingatlan-nyilvántartás szerinti állapotot, később már nem érvényesíthet ezen a címen tulajdoni igényt (PKKB 13.P.53.496/2015/7.).

Egy másik esetben a felperes azt állította, hogy jogelődje ráépítéssel nagyobb hányadban szerzett tulajdonjogot az ingatlanban, mint ahogy az be van jegyezve, ő pedig öröklés jogcímén ezt is megszerezte. Az alperes bizonyította a perben, hogy a ráépítéskor megállapodást kötött a felperesi jogelőddel, amelyben rögzítették a tulajdoni hányadokat is és ez került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes ezt a szerződést nem tudta eredményesen megtámadni, ezért keresetét a bíróság elutasította.

A hozzáépítés gyakori esete, amikor a szülők családi házas ingatlanán a gyermekük és annak házastársa beépíti a padlásteret. Ilyenkor nyilvánvalóan jóhiszemű hozzáépítőnek minősülnek a fiatalok, hiszen csak a szülők tudtával lehetett az építkezést megvalósítani. Ha erről megállapodást nem kötöttek, a fiatalok kérhetik tulajdoni hányaduk megállapítását a bíróságtól. Amennyiben a házaspár közösen, az életközösség fennállása alatt építkezett és közöttük nincs olyan házassági vagyonjogi szerződés, amely az építkezés során szerzett tulajdonról rendelkezne, egymás között egyenlő arányban szereznek tulajdonjogot az ingatlanon.

Gyakori eset itt is, hogy közös tulajdon megszüntetési perben viszontkeresettel érvényesíti az alperes rá-, illetve hozzáépítéssel szerzett többlet tulajdonjogát. Ilyenkor is a viszontkeresetet kell előbb elbírálni, mert előkérdése a tulajdoni arányoknak, így a közös tulajdon megszüntetésének.

Gyakran előfordul az is, hogy a felperes kéri a rá-, illetve hozzáépítéssel szerzett tulajdonjogának megállapítását, egyben a közös tulajdon megszüntetését. Az elsődleges kérdés ezekben az esetekben is az, hogy megvalósult-e a rá-, illetve hozzáépítés és ha igen, milyen mértékben módosultak a tulajdoni hányadok. Amennyiben nem valósult meg ilyen tulajdonszerzés, egyből lehet tárgyalni a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet és az érdemi döntésben kell elutasítani a tulajdonjog megállapítására irányuló kereseti kérelmet. Amennyiben azonban meg lehet állapítani a tulajdoni arányok változását, célszerű ezt rész-közbenső ítélettel elbírálni. Részítélet, mert a tulajdonjog-megállapítási keresetben, mint jól elkülöníthető kereseti kérelemben dönt a bíróság, de a közös tulajdon megszüntetése tekintetében közbenső ítélet is, hiszen vagy így jön létre a közös tulajdon vagy módosul a tulajdoni hányadok aránya. A közbenső ítéletre tekintettel meg kell várni annak jogerőre emelkedését és ez után lehet dönteni a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelemről. Nem ritka, hogy ekkorra a perben a felek már egyezségre jutnak.

A hozzáépítésnél azt kell vizsgálni, hogy történt-e olyan beruházás, ami az ingatlan értékét jelentősen növeli, ráépítésnél pedig azt, hogy a létrehozott felépítmény a föld értékét jelentősen meghaladja-e (ha az a kereseti kérelem, hogy a ráépítő szerezte meg a föld tulajdonjogát – ez a leggyakrabban előforduló kereset). Ehhez széleskörűen fel kell tárni az építkezés mozzanatait, költségét és értéknövelő hatását. A bizonyítás akkor nehezebb, ha magánszemélyek „kalákában” építkeztek, saját maguk és rokonaik, barátaik munkájukkal járultak ahhoz hozzá. Ilyenkor nem csak a beépített anyag, hanem a munka értékét is hozzá kell számítani a ráépített értékhez. Amennyiben hozzáépítésnél a tulajdonostársak is hozzájárultak anyaggal, munkával az építkezéshez, ennek értékét le kell vonni a ráépített értékből. Akkor sem mindig könnyű a bizonyítás, ha gazdálkodó szervezet építkezik, gyakran nincs vagy hiányos az építési és megvalósulási napló, illetve a kivitelezés a tervektől eltérően történik. A tényleges helyzet feltárása ilyenkor is bizonyítási kérdés, a beruházás értékelése és a forgalmi érték számítása szakkérdés.

A tulajdoni hányadot azonban nem pusztán a beépített érték alapján kell kiszámítani. Azt kell figyelembe venni, hogy a hozzáépítés után, annak befejezési időpontjában mennyi az ingatlan megnövekedett forgalmi értéke, mennyi a hozzáépítés forgalmi értéke, és e kettő hányadosa lesz a hozzáépítés értéknövelő hatása, tehát az a tulajdoni hányad, amit a hozzáépítő megszerzett. Értelemszerűen az addigi tulajdonostársa tulajdoni hányada csökkenni fog. Ugyanez a számítási mód a ráépítésnél azzal, hogy ott a ráépítés tényével jön létre a közös tulajdon és kell meghatározni a tulajdoni hányadokat.

A forgalmi érték és az értéknövelő hatás számítása szakértői kérdés, de az alapos szakvéleményhez szükséges az építkezés minden mozzanatának feltárása. A tulajdoni hányadok kiszámítása már jogkérdés, azt a bíróságnak kell elvégeznie, nem bízhatja ezt az igazságügyi szakértőre.

A bizonyítási eljárásnak ki kell terjednie a rá-, illetve hozzáépítés időpontjának megállapítására is, mert ez lesz a tulajdonszerzés időpontja, ebben az időpontban kell megállapítania a szakértőnek a forgalmi értéket és az értéknövelő hatást. Az időpont meghatározása a bizonyítási eljárás eredménye, az jogkérdés, tehát a bíróság feladata. A szakértőt kirendelő végzésben kifejezetten azt kell a szakértő feladatául szabni, hogy a bíróság által megjelölt időpontra állapítsa meg a forgalmi értékeket.

Gyakran előfordul az is, hogy egy ingatlanon egymást követően több ráépítés is történik (pl. a szülők ingatlanához több testvér különböző időpontokban toldalékokat épít). Ez igen bonyolult bizonyítási eljárást eredményez, mivel minden egyes rá- és hozzáépítésnél meg kell állapítani, hogy ténylegesen arról (ráépítésről, hozzáépítésről) van-e szó, mikor fejeződött be a munka és mekkora a forgalmiérték-növelő hatása. Erre az időpontra meg kell állapítani a tulajdoni hányadok módosulását, majd az időben ezt követő rá-, illetve hozzáépítésnél ugyanezt végigvezetni. Ekkor már az előző ráépítésnél kialakult tulajdoni hányadok fognak módosulni, tehát göngyölíteni kell a tulajdoni helyzet változását. Ilyen esetben az összes tulajdonosnak perben kell állnia és nagy valószínűséggel kereseti és viszontkereseti kérelmek állnak egymással szemben. Az egyes kérelmek bizonyítását nem az előterjesztésük, hanem a rá- illetve hozzáépítés időrendi sorrendje fogja eldönteni.

A bírói gyakorlatban igen bonyolult tulajdoni perek is előfordulnak. Ilyen például, amikor a kereset a közös tulajdon megszüntetése, a viszontkereset pedig az, hogy az alperes ráépítéssel többlettulajdont szerzett és el is birtokolta a felperes tulajdoni hányadát. Nyilvánvaló, hogy a viszontkereset tárgyalását, bizonyítását kell először lefolytatni. Ezen belül is tisztázni kell a ráépítés (ha valóban megáll) és az elbirtoklás (ha valóban fennáll) egymáshoz való viszonyát. Ha a ráépítés fejeződött be előbb, mint ahogy az elbirtoklási idő eltelt volna, módosultak a tulajdoni hányadok és csak a „maradékot” tudja az alperes elbirtokolni. Az elbirtokló ráépítése nem szakítja meg az elbirtoklást, sőt, megerősíti a sajátjakénti birtoklást. Ha az elbirtoklás következett be előbb, mint ahogy a ráépítés befejeződött volna, a felperes teljes tulajdoni hányadára az alperes elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot szerzett, így a ráépítésre vonatkozó viszontkereset okafogyottá válik, azt el kell utasítani (értelemszerűen saját ingatlanán ráépítéssel, saját magával szemben többlettulajdont nem szerezhet). Ha csak eszmei hányadot szerzett meg elbirtoklással, tehát nem lesz kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, akkor az elbirtoklás után kialakult tulajdoni hányadok a ráépítéssel módosulhatnak. Mindebből kitűnik, hogy ilyen ügyekben is mindenre kiterjedő, alapos bizonyítási eljárást kell lefolytatni.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]