Rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vonatkozó jogszabály módosításait követve megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. I. 1-ig jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait. Először a 2015. január 1-től hatályos módosítás volt lényeges, mivel jelentősen megemelkedett az ellátás összege, lényeges változást pedig a 2016. január 1-jei módosítás eredményezett, megváltoztatva a jogosultsági feltételeket.

A nyugdíjszerű ellátások között fontos helyet tölt be a rokkantsági járadék olyan esetben, amikor súlyos egészségi probléma áll fenn, amely a munkavégzést, így a szolgálati idő megszerzését is akadályozza, és az érintett személy megélhetése, vagy megélhetésének támogatása gyermeknevelési ellátásokkal életkora miatt már nem megoldható. A rokkantsági járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Sorozatunk első részében egyebek mellett a korábbi és a hatályos szabályozást, valamint az igénylése és a folyósítás feltételeit ismertettük. Ezúttal a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás közötti különbségeket, továbbá a rokkantsági járadék megállapításának bírósági felülvizsgálatát mutatjuk be.

V.        Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás

Bizonyára sok embernek okoz problémát, hogy a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások nagyon hasonló elnevezésűek, néhány szó variációjából állnak szinte azonos elnevezéssel, de lényegesen eltérő tartalommal. Ha csak a rehabilitációs, rokkantsági ellátás és járadék szavakat nézzük: rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás (mint megváltozott munkaképességű személyek ellátásai) és rokkantsági járadék (mint nyugdíjszerű ellátás), valamint rehabilitációs járadék (mint saját jogú nyugellátás) jöhet szóba lényegesen eltérő jogosultsági feltételekkel.

Az ellátások közül a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás az alábbiakban különböztethető meg.

1.)        Jogosultsági feltételek

Rokkantsági járadékra – mint a fentiekben láttuk – az jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, vagyis a rokkantsági járadék nem folyósítható együtt a rokkantsági ellátással.

A rokkantsági járadékról szóló MT-rendelet változásait követve megállapítható, hogy 2016. január 1. napjától módosultak az előírásai, 2016. január 1-től a rokkantsági járadékra való jogosultság megállapításához nem 80 százalékos mértékű egészségkárosodás, vagy teljes munkaképtelenség, hanem a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodás megléte szükséges.

Az MT-rendelet változása folytán az a személy is jogosultságot szerezhet rokkantsági járadékra, akinek 2012. január 1-je és 2015. december 31-e között a rokkantsági járadék iránti igényét azért utasították el, illetve a járadékra való jogosultságát azért szüntették meg, mert az egészségkárosodása nem érte el a 80 százalékos mértéket, vagy nem minősült teljes munkaképtelennek, feltéve, hogy a 25. életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű. A jogosultság megállapításához újabb orvosi vizsgálatra nincs szükség, ha a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodását igazoló – a rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított – szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás érvényes.

A rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás a soron következő felülvizsgálat időpontjáig minősül érvényesnek.

A 70 százalékot elérő egészségkárosodás esetén új rokkantsági járadék megállapítására legkorábban 2016. január 1-jétől kerülhet sor.

Mint ahogy már írtuk, nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

A rokkantsági ellátásnak viszont feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő, amely az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző 5, 10, 15 évre vonatkozóan különböző mértékű. Ezt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szabályozza, amelynek értelmében a rokkantsági ellátásra való jogosultságnak a biztosításban töltött időn kívüli feltétele, hogy az egészségi állapot a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű kell, hogy legyen.

Rokkantsági ellátásra jogosult:

a) akinek egészségi állapota 51–60 százalék között van (B2 kategória), és sem a foglalkozási rehabilitációja, sem a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt, továbbá akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ugyan, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtása (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg;

A nyugdíjfolyósító épülete. A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető 2012. január 1-jétől, korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő

b) akinek egészségi állapota 31-50 százalék közötti (C2 kategória) és foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, továbbá, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, viszont a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg;

c) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 százalék közötti (D kategória);

d) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 százalék közötti (E kategória).

2.) A rokkantsági járadék, és a rokkantsági ellátás összege

A rokkantsági járadék összege meghatározott összegű, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik (2017-ben 35.025 Ft/hó).

A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.

A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg (2016. január 1-jétől 96.010 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor – ha az számára kedvezőbb – a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként – az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell.

Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően – az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni.

A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

3.)        A rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás megszűnése, megszüntetése

A rokkantsági járadékra jogosultság megszűnik akkor, ha

– a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy

– ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el,

– a jogosult arról lemond.

 A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

– kérte;

– más rendszeres pénzellátásban részesül – ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat –;

– egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn;

– keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát;

– foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor;

– az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

– a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

Mindkét ellátást vissza kell fizetni, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele az ellátást felvevőnek felróható.

4.)        A rokkantsági járadék, illetőleg a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát. A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem.

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. A rokkantsági járadék folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő. A rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő.

A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető, 2012. január 1-jétől, korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő.

5.)        Utazási kedvezmény

A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre. A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki:

– 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30 százalékos vagy kisebb mértékű;

– 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

[htmlbox Tb_Kommentár]

VI.       Rokkantsági járadék a gyakorlatban – a megállapítástól a bírósági felülvizsgálatig

Az igénylő részére a nyugdíjmegállapító szerv az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján határozattal rokkantsági járadékot állapított meg 2008-ban, mivel az igénylő 80 százalékot meghaladó egészségkárosodást szenvedett a 25. életéve betöltése előtt.

Az ellátást a nyugdíjmegállapító szerv első fokon 2015. 10. 01-jétől megszüntette. A megszüntető határozat alapját a felülvizsgálatot végző I. fokú szakértői bizottság szakvéleménye képezte, amelynek értelmében az ellátásban részesülő egészségkárosodásának mértéke 54 százalékos.

Az ellátásban részesülő fellebbezése folytán a másodfokú hatóság határozatával az I. fokú határozatot helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a II. fokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint a felperes egészségkárosodásának mértéke 58 százalékos, és megállapította, hogy további felülvizsgálata nem szükséges.

A jogosult kereseti kérelmet nyújtott be a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, kérte a határozatok felülvizsgálatát, vitatta a megállapított egészségkárosodási mértéket, állapotának véglegességére, veleszületett betegségére hivatkozással. Álláspontja szerint elmaradt az IQ-vizsgálata, amely nélkül nem lehet megalapozott egészségkárosodási mértéket megállapítani, továbbá az epilepsziáját alátámasztó dokumentumokat sem vették figyelembe a szakvélemény készítésekor, emellett azt kérte: a bíróság rendeljen ki igazságügyi orvosszakértőt pszichológus és neurológus társszakértő bevonásával.

A bíróság a perben szakértői intézetet rendelt ki, az intézet elkészítette az igazságügyi és elmeorvosi szakértői együttes szakvéleményt. Ez alapján tényként lehetett megállapítani, hogy a vizsgált személy (a perben felperes) az I. és II. fokú szakértői felülvizsgálatok időpontjában, továbbá az I. és II. fokú társadalombiztosítási – rokkantsági járadékot megszüntető – határozatok meghozatalának idején is a 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet 1. számú mellékletében rögzített vizsgálati szempontok szerint 83 százalékos egészségkárosodásban szenved.

A bíróság a bizonyítás anyagává tette a csatolt iratokat, a társadalombiztosítási eljárás iratait, a felperes személyes meghallgatása során tett nyilatkozatát, az igazságügyi szakértői véleményt, és mindezeket összességében értékelve az ellátást megszüntető I. és II. fokú társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte, új közigazgatási eljárás lefolytatását és új határozat meghozatalát rendelte el.

Az új eljárásban a nyugdíjmegállapítási szervnek a perbeli szakértői vélemény alapján irányadó össz-szervezeti egészségkárosodási mérték szerint kell megállapítania, hogy a felperest mikortól illeti meg rokkantsági járadék, és rendelkeznie kell a ki nem fizetett rokkantsági járadék összegéről is.

A bíróság tényként állapította meg azt is, hogy a felperes további orvosi felülvizsgálata nem szükséges, állapota véglegesnek tekinthető, hiszen részére 18. életéve betöltésétől rokkantsági járadékot állapítottak meg, ami azt jelenti, hogy 25. életéve betöltése előtt munkaképtelenné vált, illetve a jogszabályban meghatározott mértékű egészségkárosodást szenvedett.

Felhasznált irodalomjegyzék:

Internetes forrás:

https://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/kinek-jar-rokkantsagi-jaradek (letöltés dátuma 2017.07.12.) https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/megvaltozott-munkakepesseguek-ellatasai/rokkantsagi-jaradek-es-rokkantsagi-ellatas (letöltés dátuma: 2017.07.11.)

https://www.onyf.hu/hu/uegyintezes/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9si-t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/109-rokkants%C3%A1gi-j%C3%A1rad%C3%A9k/950-az-orsz%C3%A1gos-nyugd%C3%ADjbiztos%C3%ADt%C3%A1si-f%C5%91igazgat%C3%B3s%C3%A1g-t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3ja-a-rokkants%C3%A1gi-j%C3%A1rad%C3%A9kr%C3%B3l.html (letöltés dátuma 2017.07.12.)

https://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/modosultak-a-rokkantsagi-jaradek-ellatas-szabalyai (letöltés dátuma 2017.07.12.)

http://officina.hu/belfoeld/124-rokkantsagi-ellatas-2017-osszege-igenylese (letöltés dátuma 2017.07.12.)

http://palyazatfigyelo.info/2017/03/26/rokkantsagi-ellatas-2017-a-legfrissebb-hivatalos-tudnivalokkal.php (letöltés dátuma 2017.07.12.)

Egyéb: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete

Felhasznált jogszabályok jegyzéke:

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT-rendelet

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

---