Somogyi ügyvédlét: a nyugalom és béke szigete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Fekete László A Jog Szolgálatában életműdíjas ügyvéddel, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara tagjával a nyugalom és a béke szigetéről.


A Deák Ferenc-díj, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés és a frissen kapott A Jog Szolgálatában életműdíj kapcsán milyen visszatekinteni a csaknem fél évszázados praxisra?

Az elismerés, amiben részesültem, nagyon jól esett. Meggyőződésem, hogy rajtam kívül még nagyon sokan vannak, akik a mai ügyvédi karban méltók lennének a díjra. Az értékét számomra az jelenti, hogy a kollegáimtól kaptam, a hivatásrend kitüntető gesztusa, ami ezt különösen értékessé teszi számomra. Aztán azt is érzékelni kell, hogy ennek az elismerésnek, mivel a befejezettségre utaló „életműdíj” a neve, van egy olyan – persze ki nem mondott, talán meg sem fogalmazódott – üzenete is, hogy ilyenkor az embernek illik egy lépéssel hátrább lépnie. Egész pályafutásom során az egyik fő feladatomnak tartottam ennek a nagy múltú, nehéz, de szép pályának – ahogy Voltaire nevezte, „belle profession”-nak – az alapértékeit átadni az utód generációnak. Ilyennek tekintem az ügyvédi függetlenséget és titoktartást, nem utolsó sorban a szakmai felkészültséget és a tisztességet. Ha valamire szívesen tekintek vissza, az azoknak az ügyvédeknek az idővel egyre hosszabb sora, akik jelöltként a környezetemben, irodánkban tanulták a mesterséget, s ma tisztességgel helytállnak a pályán.

Annak idején az ügyvédi pálya tudatos választás volt?

Eredetileg orvosnak készültem, még boncolásokra is bejártam egy barátom révén, akinek az édesapja volt a korboncnok főorvos, így rendszeresen látogattuk a prosecturát. Volt a családban ügyvéd, akinek a példája komoly motiváló tényező volt, és nem utolsó sorban említendő, hogy akkoriban a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara két joghallgatónak biztosított társadalmi ösztöndíjat. Az egyiket én kaptam. Szamel professzor úr el is képedt amikor megtudta, mondván: „Kérem, a végén még a szülészek is társadalmi ösztöndíjat alapítanak!”. A család anyagi helyzete szerény volt, az ösztöndíj nagy segítséget jelentett. A testvéremmel azonos időben kerültünk egyetemre. Az apám tanítói fizetéséből a két gyerek taníttatása aligha ment volna. Emiatt is mindig úgy éreztem, hogy az ügyvédségnek tartozom, bizonyos értelemben a hivatás lekötelezettje vagyok, de meg kell mondanom, hogy ha újra lehetne kezdeni, ismét ezt a hivatást választanám.

Aktívan részt vesz Kaposvár kulturális és politikai életében. 2005-ben a Kaposvár Városért Közalapítvány kuratóriumi elnökévé, 2013-ban Kaposvár díszpolgárává választották. Nyugalmas a vidéki ügyvédi élet?

Szeretek Kaposváron élni, nem egyszer hangoztattam már, hogy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara a nyugalom és a béke szigete. Természetesen ez, egykori kamarai elnökként mondom, nem az én érdemem, hanem egy, az ügyvédi közéletben a nem mindig hálás szerepet vállaló felelős csapaté, beleértve a kamarai titkárnőnket is, akik ebben a munkában támogattak. Nálunk nem volt látványos letét-eltulajdonítás vagy nagy médiaérdeklődéssel kísért letartóztatás, nem voltak nagy volumenű büntetőeljárások. Végső fokon a titok nyitja a kamarai tagság ügyvédi hivatáshoz való viszonya, ami nemcsak a kamarai vezetés érdeme. Alapvetően ma is ez a helyzet a vidéki ügyvédi létből eredően, ami merőben különbözik a fővárosi szakmai közélettől, noha nem álmos és eseménytelen. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara országos szinten úgynevezett „középkamarának” számít a 250 fős tagságával. Egy kisebb testületben egyszerűbb az ügyek igazgatása, egyszerűbb a kommunikáció, minden átláthatóbb. Úgy tűnik, utódom, dr. Csorba Éva kolléganő, a kamara jelenlegi elnöke fő vezetői elgondolásaiban ugyanezt az utat járja.

Fekete László

Rendszeresen jelennek meg publikációi az Ügyvédek Lapja és a Somogyi Prókátor című szaklapokban. Mi is az üzenete egy-egy jogesetnek?

Többször előfordult, hogy egy-egy bírósági vagy hatósági döntés emészthetetlen volt számomra. Ilyenkor szakmai egyet nem értésemnek írásban adtam hangot. Túl azon, hogy ez segített feldolgozni a vélt vagy valós sérelmet, úgy gondoltam, hogy az se árt, ha egy-egy rejtett jogi taposóaknára felhívom a kollégáim figyelmét. Más esetekben méltóbb motiváció, az adott téma iránti érdeklődés indított arra, hogy a mindennapi rutin mellett kissé mélyebben foglalkozzam egy-egy, mindig a polgári jog területét érintő kérdéssel.

A Jogi Szakvizsgabizottság tagjaként, hogyan látja a mai fiatalok helyzetét?

Hosszabb idő telt el azóta, hogy személyesen találkoztam „harchelyzetben” a vizsgázókkal, de tapasztalataim szerint nem vételen, hogy évek óta napirenden van a jogi szakvizsga reformja. Az egyes hivatási ágak, a bírói, ügyészi, ügyvédi, a közigazgatási pályák különbségei, az eltérő szakmai és jogi ismeretanyag, a jelenlegi szakvizsgarendszerben nem tükröződnek vissza kellő mélységben. Mindazonáltal a jogi szakvizsgán a jelenlegi formájában is magas szintű követelményeknek kell megfelelni. A jól felkészült vizsgázó számára – ez nem túlzás – felvillanyozó szakmai konzultációs élményt ad, miként a vizsgáztatónak is jóleső tapasztalat a magabiztos tudás. Ám az is bizonyos, hogy a jogi szakvizsga, noha fontos szűrő, önmagában nem lehet és a jövőben sem lesz a megfelelő szakmai felkészültség kizárólagos záloga, a jogalkalmazás mindennapjaiban való magas szintű megfelelés az igazi próbatétel.

Ösztöndíjasként volt szerencséje Kanadában is dolgozni. Milyen tapasztalatokkal tért haza?

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

1991-ben voltam először Kanadában, ahova a családom is elkísért. Meghatározó szakmai tapasztalatot és élményt jelentett. A legmeglepőbb az volt, hogy az emberek döntő többsége a jog szabályait belső meggyőződéssel, evidenciaszerűen követi. A filmes korhatárok és a sebességkorlátozás betartásának kicsinységeitől kezdve az adófizetési és egyéb, kényelmetlenebb kötelezettségek teljesítéséig. A törvényalkotás mente is mély benyomást tett rám, mellesleg ezen a területen foglalkoztattak. Egy-egy komolyabb törvény megalkotását, a társadalmi háttér és hatásmechanizmusok feltárását esetenként évekig tartó kutatási projektek előzék meg. Ebben a közegben a társadalmi közfelfogás szerint az ügyvéd megkérdőjelezhetetlenül a jog embere, hisz egyszer csak bírói székben találja magát, vagy a „korona” bízza meg a vád képviseletével.

Szabadidejét mivel tölti?

A családommal mindenekelőtt; van két fiú unokám, akikkel igyekszem a lehető legszorosabbra fonni a kapcsolatomat. Családi házban lakunk, szeretek kertészkedni, kerékpározni, zenét hallgatni, időnként pedig a zongora mellé ülök és játszom kizárólag egyszemélyes közönségemnek, a feleségemnek.

dr. Fekete László
1969-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, ahol 1969-ben szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai idejére a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara tanulmányi ösztöndíjat folyósított, így 1971-ben az ügyvédi szakvizsga letétele után jegyezték be ügyvédként a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarába, melynek jelenleg is aktív tagja. Szakterülete a polgári és társasági jog, intézményi és állampolgári képviselet. 1973-tól a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 1988-tól titkára, 1997 óta elnöke, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökségi tagja. 1991-ben a Kanadai Ügyvédi Kamara ösztöndíjával Ottawában dolgozott, 1995-ben az Alternativ Dispute Resolution nevű program résztvevője a MÜK delegáltjaként. 2006-tól 2014-ig a MÜK elnökhelyettesi tisztét is betöltötte, valamint tagja a MÜK elnökségének és fegyelmi bizottságának. 1984-ben Kiváló munkáért kitüntetésben, 1995-ben Kiváló ügyvédi munkáért kitüntetésben részesült. 2008-ban elnyerte a Deák Ferenc-díjat, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje lett, valamint 2015-ben A Jog Szolgálatában életműdíj részese. A MÜK CCBE-hez csatlakozását elősegítő ügyvédcsoport tagja volt, majd a szerb, a horvát és a szlovén ügyvédi kamarákkal való kapcsolattartásban vett részt. A Pécsi Tudományegyetem Főiskolai Karán – a jogiasszisztens-képzés beindítása óta – Az ügyvédi és közjegyzői jog című tantárgy előadója volt. Az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságának tagjaként, mint vizsgabiztos működik hosszú évek óta. Az 1990-ben Kaposvárott megalakult első önkormányzati képviselőtestület egyéni választókörzetben megválasztott tagja lett. 2005-ben a Kaposvár Városért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, 2013-ban Kaposvár díszpolgárává választották. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság választottbírája, a jogi szakvizsgabizottság tagja. Számos szakmai publikációja jelenik meg az Ügyvédek Lapja és a Somogyi Prókátor című szaklapokban. Nős, felesége, dr. Herczeg Olga fogorvos, lánya dr. Fekete Olga ügyvéd. Szabadidejét a családjával tölti, a kertészkedés, a zongorázás és a kerékpározás a hobbija. Angolul és németül beszél.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.