A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: Be. 746. § (5) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, a törvényszék katonai tanácsa büntetővégzésével a címzetes rendőr főtörzsőrmester terheltet bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés bűntettében, illetve a törvényszék katonai tanácsa korábbi ítéletével gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétsége miatt alkalmazott 1 év próbára bocsátást megszüntette, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben – halmazati büntetésül – 450 napi tétel, napi tételenként 1300 forint pénzbüntetést szabott ki. A büntetővégzéssel szemben a terhelt tárgyalás tartása iránt indítványt terjesztett elő. A törvényszék katonai tanácsa ítéletével halmazati büntetésül 400 napi tétel, napi tételenként 1200 forint pénzbüntetést szabott ki. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a regionális nyomozó ügyészség a terhelt terhére súlyosításért – kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt –, nagyobb napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása érdekében terjesztett elő fellebbezést. Az ítélőtábla katonai tanácsa mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet 1 év törzsőrmesteri rendfokozatban visszavetésre is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által a terhelttel szemben kiszabott törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetés a Be. 746. § (5) bekezdése szerinti rendelkezésbe ütközött, ugyanis ennek értelmében a bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és annak alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmaznia, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabnia vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmaznia.
Az első fokon eljárt bíróság előkészítő ülésen, és nem tárgyaláson hozta ügydöntő határozatát, amely a büntetővégzés szerinti tényállást és jogi minősítést tartalmazza. Az előkészítő ülésen bizonyítás felvételére nem kerülhetett sor, és figyelemmel arra, hogy az ügyészség a büntetővégzéssel szemben tárgyalás tartását nem kérte, így az elsőfokú katonai tanács eljárásában a Be. 746. § (5) bekezdésében írt súlyosítási tilalom beállt. A kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetés az, ha a tárgyalás alapján hozott határozatában a bíróság olyan mellékbüntetést szab ki, amelyet a tárgyalás mellőzésével hozott végzésében nem alkalmazott; ezért változatlan tényállás mellett a büntetővégzésben nem, csupán a tárgyalás alapján hozott határozatban kiszabott katonai mellékbüntetés sérti a súlyosítási tilalmat. Így indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és mellőzze a terhelttel szemben kiszabott 1 év törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetést.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a Be. 595. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás speciális szabálya szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel, és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a büntetővégzésben meghatározottnál súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni. Sérti a súlyosítási tilalmat, ha a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában az első fokon tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kiszabott egy büntetésen felül további büntetést vagy büntetéseket szab ki.
A tárgyalás mellőzésével indult bírósági eljárásban kizárólag a terhelt kérelmére tartott tárgyalás eredményeként (a hatályon kívül helyezett) tárgyalás mellőzésével hozott végzésben kiszabott büntetés és/vagy intézkedés tekintetében a súlyosítási tilalmat csak az oldhatja fel, ha a tárgyaláson olyan bizonyíték merül fel, amelynek alapján megállapított új tény a cselekmény súlyosabb minősítését eredményezi, vagy jelentősen súlyosabb büntetés és/vagy intézkedés kiszabásának szükségességét veti fel. Jelen ügyben a büntetővégzés ellen kizárólag a terhelt terjesztett elő tárgyalás tartása iránti indítványt, és a tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság nem állapított meg olyan új tényt sem, amelynek folytán súlyosabb minősítés alkalmazása vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetés kiszabása lett volna indokolt. Az ügyész egyedül a pénzbüntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Ehhez képest a másodfokú bíróság által alkalmazott mellékbüntetés a terheltre nézve kétségtelenül súlyosabb, mint a büntetővégzésben kiszabott büntetés, az a pénzbüntetésen felüli további (mellék)büntetés. A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg. A Be. 595. § (1) bekezdésében írt – és a Be. 746. § (5) bekezdésének tartalmát is kitöltő – szabály érvényesülése, a jogorvoslat kockázatmentes gyakorlásának biztosítását célzó funkciójának betöltése kizárólag ekként lehetséges.
Mindezek alapján a Kúria a súlyosítási tilalom megsértésével hozott határozatot megváltoztatta, és a terhelttel szemben kiszabott 1 év törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetést mellőzte, egyebekben azt hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv.III.414/2023/12.) a Kúriai Döntések 2024/11. számában 263. szám alatt jelent meg.
