Szarvasmarhának tekinthető-e a kutya? – Beszámoló az 1 éves a korlátozott precedensrendszer című online konferenciáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen örömteli és korántsem mindennapi egy olyan nyilvános esemény, melynek keretében a Kúria elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke cserél közösen tapasztalatot különféle szakmai kérdésekben. Még inkább emeli egy ilyen alkalom fényét, ha a prominens előadók sorát neves jogalkalmazók és egyetemi oktatók is gazdagítják.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. április 14-én a korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett több órás online tanácskozást, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak megvitatása, továbbá a hivatásrendek munkájának segítése volt.

Megnyitóbeszédében Kézdi Katalin, a vállalat ügyvezető igazgatója Prof. Dr. Kiss György akadémikus, a Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott szavait idézte („Hölgyeim és Uraim! Elolvastam az Mt.-t, először azt hittem, értem, aztán jöttek a kérdések…”), utalva arra, hogy a téma frissessége és a vele kapcsolatos bizonytalanságok egyértelműen az izgalmas konferencia létjogosultságát irányozzák elő.

A nyitóelőadásban Prof. Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke mindenekelőtt megjegyezte, hogy az egyéves évforduló látszólagos, hiszen az csupán a korlátozott precedensrendszer bevezetési folyamatának közbülső állomásától számítandó a konferencia időpontjáig. Kitért a jogegység jelenségének megkerülhetetlenségére, továbbá egyfajta jogtörténeti íven keresztül mutatta be, hogyan jutott el a hazai ítélkezés a konferencia központi témáját adó „fél-precedens” struktúrához. Beszélt a rendszer konkrét mibenlétéről és működési mechanizmusairól, bevezetésének indokairól. Elmondása szerint eddigi személyes gyakorlati tapasztalatai pozitívak, s véleménye szerint a korlátozott precedensrendszer hozzájárulhat az átláthatóbb ítélkezéshez, illetve a bírósági szervezet tekintélyének növekedéséhez.

Prof. Dr. Badó Attila, az SZTE-ÁJK intézetvezető egyetemi tanára felvázolta a precedensek szerepét a világ jogrendszereiben, ismertette a különféle precedensfogalmakat, illetve tanulságos jogeseteken keresztül mutatta be az angol, illetve amerikai jogértelmezés sajátosságait (a cikkünk címében szereplő kérdést is egy ilyen kauza analógiai dilemmája ihlette). Végezetül összegezte a korlátozott precedensjog várható hatásait.

A precedensjog kontinentális jogfelfogásbeli alkotmányjogi vetületeit vette górcső alá Prof. Dr. Trócsányi László. Előadásában a jogcsaládok egymástól történő elkülönítésétől indult, vizsgálat tárgyává tette a hazai alkotmányos kultúra és a precedensek viszonyát, a jogegység és a jogbiztonság megteremtésének két alappilléreként, az alkotmányos párbeszéd legfontosabb elősegítőiként pedig a jogalkotót és az Alkotmánybíróságot emelte ki.

Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökének zenei csemegékkel keretezett prezentációjában hallhattunk a bírói jogértelmezés kollektív hiedelmeiről, mítoszairól, a bírói gondolkodásmód és attitűd alapjairól. Az előadó több vonatkozó hazai kvalitatív és kvantitatív kutatás következtetéseit is ismertette, szólt a precedensrendszer jelentőségéről az új Pp. struktúrájában, valamint összefoglalta a korlátozott precedensjog bevezetésének első polgári peres tapasztalatait.

Az ügyvéd szemével láttatta a konferencia központi témáját Dr. Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kifejtette, hogy a felgyorsult jogalkotás „lavinájának” sodrában a hivatásrend képviselői az elmúlt években egyre nehezebben tudtak eligazodni, illetve mankóként visszanyúlni a bírói gyakorlathoz. Álláspontja szerint is működésképtelennek bizonyult a korábbi, „a felek feje fölött” megteremtendő jogegység, ezért üdvözlendőnek tekinthető a korlátozott precedensrendszer és azon belül a jogegységi panasz bevezetése. Felhívta a figyelmet ugyanakkor utóbbi intézmény fonákságaira is, végezetül pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy az online térből kilépve, hamarosan személyes jelenlétű konferencia megtartására is lehetőség nyílik a témában.

Az oktatásnak ugyanúgy reflektálnia kell a jogrendszert érintő koncepcionális változásokra, mint a hivatásrendek közösségének – szögezte le előadásában Prof. Dr. Somssich Réka, az ELTE-ÁJK dékánhelyettese. Nincs ez másként a korlátozott precedensrendszerrel sem, mely álláspontja szerint át fogja helyezni a jogi oktatás hangsúlyait. Szükséges a hallgatóknak elmagyarázni a struktúra dogmatikai megalapozását, fogalmi kereteit és készségszinten kell őket felkészíteni az esetalapú gondolkodásmód használatára. Mindez embert próbáló, ám kétségkívül izgalmas feladat – tette hozzá.

A felvételről megtekinthető online konferencia záróelőadásában Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Innovációs és Tartalomfejlesztési Igazgatója, a Jogtár® Szerkesztőségének vezetője vázolta fel a Future Ready Lawyer kutatás tapasztalatain keresztül azt, hogy a technológia hogyan tud a jogászok segítségére lenni az új rendszerben – példaként említve dinamikusan fejlődő Döntvénytár megoldásunkat.

Használja napi munkájához Ön is az Ügyvéd Jogtár® Plusz és Prémium, Közigazgatás Jogtár® Plusz és Prémium, Jogtanácsos Jogtár® Plusz és Prémium, valamint az Adó Jogtár® Prémium előfizetések részét képező, több, mint 215 000 anonimizált határozatot magába foglaló, hatékonyan és könnyen kereshető Döntvénytár adatbázist, benne legújabb megoldásunkkal, a döntések kapcsolati hálóját vizualizáló Döntvénygráffal!

Nincs még Jogtár-előfizetése? Kötöttségek nélkül bizonyosodna meg a platform előnyeiről? Kérje 2 hetes ingyenes prémium hozzáférését ide kattintva és próbálja ki, milyen egyszerű megtalálni egy-egy jogesetet a gyakorlatban!

Lemaradt online konferenciánkról? Nézze meg felvételről!

---