Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jóllehet sok százezer ember vette eddig igénybe a tíz éve életre hívott, a „nép ügyvédjeként” is becézett állami jogsegélyszolgálatot, ám miközben a rászorulók körében egyre népszerűbb az intézmény, maguk az ügyvédek jóval kevésbé vállalnak benne szerepet. Bár a számuk egy évtized alatt megduplázódott, ám így is mindössze alig több mint hatszázan dolgoznak a rendszerben. Ez nem is csoda, hiszen máig alig változott az amúgy is igen alacsony óradíjuk, a kifizetések pedig olykor hónapokat csúsznak. Az ügyvédek rendszerhibát emlegetnek, miközben a jogsegélyszolgálat szakmai irányítója, a KIH szerint a panaszok többsége abból ered, hogy sokan nem rendelkeznek pontos információkkal a díjmegállapítás jogszabályi hátteréről.
A Magyarországon bejegyzett 12 ezer ügyvéd közül mindössze 638 vesz részt a „nép ügyvédjeként” is számon tartott, tíz éve életre hívott Jogi Segítségnyújtó Szolgálatban. Ők azonban nem kis munkát vállaltak magukra, hiszen eddig megközelítőleg négyszázezer esetben járultak hozzá a rászoruló magánszemélyek jogérvényesítéséhez. Ennek ellenére 2003 óta szinte alig változott az úgynevezett jogi segítők és pártfogó ügyvédek alacsony óradíja: peren kívüli jogi szolgáltatás (tanácsadás, okiratszerkesztés) esetén óránként háromezer forint, a költségtérítés pedig ennek mindössze a 15 százaléka. A polgári és büntetőeljárásokban pedig csak az esetleg évek múlva megszülető jogerős ítélet után, s akkor is csak a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai által lefolytatott díjmegállapítási eljárás jogerős befejezését követően, olykor több hónapos „csúszással” juthatnak hozzá a díjazásukhoz. Az olykor több év alatt felhalmozódott sok tíz- vagy akár százezer forintot – kezdve az iratmásolástól, az utazásig vagy az illetékekig – így saját zsebből kénytelenek megelőlegezni. Gondot jelent a költségek igazolása is, s miközben sok kezdő ügyvédnek ez is bevételi forrást jelenthetne, mégsem feltétlenül érdekeltek a részvételben. Akik viszont vállalják, lelkiismeretesen elvégzik a rájuk bízott feladatot, a legnagyobb, hatezret is meghaladó taglétszámú szakmai köztestülethez, a Budapesti Ügyvédi Kamarához (BÜK) például évente mindössze tucatnyi panasz érkezik rájuk.
A jognak asztalánál…
Ahogy a büntetőügyekben kirendelt védőknek, úgy a peren kívüli, valamint a polgári és büntetőperes eljárásokban közreműködő szakembereknek is több nehézséggel kell tehát számolniuk e munkájuk ellátása során, ha belépnek a rendszerbe. Az úgynevezett Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot éppen tíz évvel ezelőtt hívták életre a vonatkozó, 2003. november 6-án kihirdetett, azóta többször módosított LXXX. törvénnyel, szakmai irányításáért pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) a felelős. A szolgálat célja a jogi segítségnyújtás úgy, hogy az állam mindazok számára biztosítsa jogaik érvényre juttatását, akik erre hátrányos helyzetük miatt egyébként képtelenek. Magyarán: igazolhatóan nincs elég jövedelmük ahhoz, hogy például ügyvédhez forduljanak egy okiratszerkesztés miatt, vagy bírósági pert indítsanak saját érdekükben. A KIH honlapja szerint a szolgálat az általános ügyfélszolgálati tevékenysége keretében jövedelemre és ügytárgyra tekintet nélkül ad jogi tanácsot az egyszerűbb ügyekben, míg hatóságként az ügyfél rászorultsága alapján dönt arról, ad-e komolyabb támogatást. Ez kétféle módon lehetséges: peren kívüli ügyekben jogi segítő közreműködését, míg peres eljárásokban a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet biztosít a rászorulók számára.
Az intézményesített jogsegélyszolgálat tehát önmagában egy támogatandó intézmény, de egyelőre keveset fordít rá az állam. A jogsegélyszolgálat eme anomáliái, a BÜK előtt sem ismeretlenek, Subasicz Éva, a testület titkára már maga is szerzett személyes, nem feltétlenül kedvező tapasztalatokat. Egyetlen pozitív fejleményként említette, hogy a kamara információi szerint évek óta először remény van arra, hogy a 2014-es büdzsében megemelik a jogsegélyszolgálatra fordítható költségvetési forrást.
*
Nos, a szerény jövedelemforrás ellenére a KIH – megkeresésünkre megküldött – összegzése szerint a hivatal – illetve jogelődjei – által vezetett névjegyzékbe felvettek száma az elmúlt 9 évben emelkedő tendenciát mutat. A 2004-ben szerződött 317 jogi segítő nagy része jelenleg is tagja a ma 638 tagot számláló névjegyzéknek, melynek összetételét a fluktuáció is befolyásolja. A jogi segítségnyújtás első négyévnyi átlagát tekintve 414 jogi segítő, míg a 2008-as pártfogó ügyvédi reform óta eltelt 5 évben 628 szerződött jogi segítő nyújt jogi szolgáltatást az igazságügyi szolgálatok által támogatott rászoruló magánszemélyek számára.
A működés első négy évében – vagyis abban az időszakban, amikor még kizárólag peren kívüli szolgáltatás nyújtására volt lehetőség – átlagosan 75 ügy jutott egy jogi segítőre. Ezzel szemben jelentős ügyszám-emelkedés volt tapasztalható 2008 és 2012 között, amikor a peren kívüli tanácsadás és okiratszerkesztés mellett már a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása is a támogatott szolgáltatások közé tartozott: az utóbbi 5 évben egy szerződött jogi segítő 103 peren kívüli jogvita intézését és 58 perbeli képviselet ellátását vállalhatta el. Kérdésünkre – évente hány ügy jut a különböző érdekvédelmi szervezetekre (például TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, NANE) – A KIH nem tudott adatokat szolgáltatni, mivel az említett szervezetek közül a TASZ és a NANE a kezdetektől mostanáig nem kérte felvételét a jogi segítői névjegyzékbe (noha erre lenne lehetősége – a szerk.), a Magyar Helsinki Bizottság hat éven át tartó szerződése pedig 2010 szeptemberében megszűnt. 
Eddig összesen csaknem 400 ezer ügyben segítettek a „jogsegélyes” ügyvédek
A KIH statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy az állami jogi segítségnyújtás működésének első négy évében mintegy 126 ezer ügyben, míg a működés pártfogó ügyvédi képviselettel bővített második szakaszában, vagyis az elmúlt öt évben 260 ezernél is több ügyben, vagyis mindösszesen 386 ezer esetben járult hozzá a rászoruló magánszemélyek jogérvényesítésének elősegítéséhez, évente legfeljebb 280 millió forintos keretösszeg felhasználásával. (A parlament november 25-én fogadta el a jövő évi költségvetés sarokszámait: eszerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogi segítségnyújtásra tervezett összegét az eredeti 115 millió forintos változatról 182 millióra emelték – a szerk.) A jogsegélyszolgálat eredményességét (pernyertesség-pervesztesség) firtató kérdésünkre a KIH rámutatott: „tekintettel arra, hogy a jogi szolgáltatás, és így a pártfogó ügyvédi képviselet biztosításának célja a jogérvényesítés elősegítése, a jogi segítők és pártfogó ügyvédek jogi szolgáltatás nyújtására vállalkoztak, amelynek eredményességére azonban sem maguk a szolgáltatás nyújtói, sem az igazságügyi szolgálatok nem vállalhatnak garanciát. Ennél fogva a lezárt ügyekben elért pernyertesség-pervesztesség arányáról statisztikai kimutatások nem állnak rendelkezésre, az viszont elmondható, hogy a rászoruló magánszemélyek leginkább a mindennapi megélhetésüket közvetlenül érintő kérdésekben kérnek jogi segítséget, így leggyakrabban lakhatással, munkajogi kérdésekkel, házassági, vagyonjogi, gyermektartási ügyekkel keresik fel a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatait.
*
A számokból jól látható, hogy a rendszerben dolgozók komoly erőfeszítéseket tesznek a rászorulók érdekében. Subasicz Éva, elmondta, a jogi segítők, a pártfogó ügyvédek és az eseti gondnokok munkáját, díjazását több törvény és rendelet szabályozza. Az eseti gondnokok díjazásának mértékét a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es XXXI. törvényhez kapcsolódó 149-es számú, szintén 1997-es kormányrendelet 141. paragrafusa határozza meg. Eszerint a díjmegállapítás joga a gyámhatóságé, illetve annak felügyeleti szervéé, a mindenkor illetékes szaktárcájáé, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumáé. Sok ügyvéd vesz részt kiskorúak képviseletének ellátásban például az apasági perekben. Subasicz Éva saját példáját említve elmondta, egy ingatlan-adásvételi ügyben képviselt egy gyermeket, melyre négyórányi lelkiismeretes munkát fordított, amelynek 12 ezer forint volt az állami „elismerése”.
A nép ügyvédje intézményének teljes eljárásrendjét egy 2007-es igazságügyi miniszteri rendelet szabályozza, míg az óradíjból és költségtérítésből álló díjazást a mindenkori központi költségvetésben kell megállapítani, forintosítani. A BÜK titkára emlékeztetett arra, a peren kívüli jogi szolgáltatásokért kifizethető óradíj lassan egy évtizede szinte változatlan: míg 2006-ban nettó 2500 forint volt, addig idén is mindössze háromezer forint. Ami ennél is méltánytalanabb, hogy a költségátalány – a ténylegesen ráfordítottaktól függetlenül – az összóradíj legfeljebb 15 százaléka lehet. Mindez tehát annyit tesz, hogy egy ügyvéd egy legfeljebb tíz órás megbízással bruttó harmincezer forintos javadalmazásra, s ennek maximum további tizenöt százalékára, azaz 4500 forintos költségtérítésre számíthat. Ez a BÜK titkára szerint „egész egyszerűen nonszensz”, hiszen egyfelől jelentős mértékű volt az infláció az elmúlt években, másfelől ugyanúgy használni kell az ügyvédi praxis teljes infrastruktúráját.
A peren kívüli jogi szolgáltatásokra rendeletben megállapított órakeretek vannak. Ám aki becsülettel szeretné ellátni a rábízott munkát, ebbe a keretbe szinte soha nem fér bele, legyen szó például az ügyféllel való állandó és időbeni kapcsolattartásról, az illetékes hatóságok időhúzásáról, de sok minden egyébről is. Ha az ügyvéd túllépi megállapított órakeretet, elvben lehetősége van a többletóradíj megtérítését kérvényezni. Csakhogy ez nehézkes, hiszen hogyan is lehet pontosan igazolni a ténylegesen ráfordított többletmunkaidőt? – teszi fel a költői kérdést Subasicz Éva.
| Lelkiismeretes munka, kevés panasz |
|---|
| A pártfogó ügyvédek a csekély anyagi megbecsülés ellenére lelkiismeretesen végzik a munkájukat. Ezt a budapesti kamarához ellenük érkező panaszok kis száma is mutatja. Az elmúlt négy év statisztikája alapján 2009-ben összesen 750 panasz érkezett 595 ügyvéd ellen; ebből az előzetes (tehát érdemi – a szerk.) vizsgálati ügyek száma 544 volt, s mindössze 14 panasz érkezett pártfogó ügyvédre. Ugyanez a számsor 2010-ben: 719, 503, 577 és 12; 2011-ben: 804, 574, 622 és 15. A 2012. október 31-éig összesített adatok szerint pedig 495 ügyvéd ellen összesen 644 panasz érkezett, ebből 456 volt az előzetes vizsgálati ügyek száma, míg az összes panaszból csupán 16 érintett pártfogó ügyvédet. Ráadásul mindehhez azt is érdemes hozzáfűzni, hogy a panaszosok jó része „visszatérő”, azaz olyan berzenkedő, akinek úgymond soha semmi sem jó. |
Némiképp más a helyzet a peres képviseleteknél, ahol a bíróság dönthet úgy, hogy a pervesztes –ellenérdekelt – félnek kell a perköltség részeként megtérítenie a jogsegélyben közreműködő pernyertes ügyvéd díját. Újabb feketeleves viszont, hogy sokszor a jogerős ítélettől számítva akár 6-8 hónap is eltelik, amíg végül megérkezik a tiszteletdíj. A BÜK titkára olyan esetről nem tud, amikor a jogerős ítélet és kötelezés ellenére az állami szolgálat kevesebbet fizetne ki a jogsegélyes ügyvédnek, mint amennyit részére a bíróság – egyébként szintén jogszabály előírás alapján – megállapított. Ám ha már fizettek óradíj-előleget az ügyvédnek, azt a végén bizony levonják a megítélt összegből. A kifizetés a hivatali útvesztőkön túl azért is akadozik hónapokig, mert az eljárás is körülményes. A jogerős ítélet után a KIH szólítja fel a pervesztest a költség megtérítésére, utóbbi a hivatal számlájára utalja azt, melyet végül a KIH továbbít a jogsegélyben közreműködő ügyvédnek.
*
A KIH a kamara titkárának megállapításaira reagálva leszögezte: félrevezető egyoldalúan a KIH terhére felróni a kifizetések esetleges elhúzódását. A KIH szerint a hivatal a jogsegélyszolgálat szakmai irányítását, s a másodfokú hatósági jogkörét két tavalyi kormányrendelet – 177/2012. (XII. 22.) Korm. rendelet; 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet – alapján látja el, az eljárásrendet pedig még az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet szabályozza. A jogi segítségnyújtási támogatási ügyekben 2011. január 1. óta a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai járnak el. A KIH tapasztalatai szerint a jogi segítők, pártfogó ügyvédek panaszának jelentős része abból ered, hogy nem rendelkeznek pontos információkkal a díjmegállapítás jogszabályi hátteréről. Ez az alapja a költségelszámolással kapcsolatos vitás kérdések nagy részének, továbbá annak is, hogy a pernyertesség esetére megállapított díjak egészének kifizetését várják el az igazságügyi szolgálatoktól.
A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5.§ (8) bekezdésében szabályozott díjelőleg kifizetése a 2003-as törvény értelmében úgy történik, hogy a pernyertes felet képviselő pártfogó ügyvéd számára megállapított díjból – kérelmére – a garantált díjnak megfelelő összegű díjelőleget az állam fizeti ki a perbeli ellenfél helyett, majd ezt az összeget a kormányhivatal igazságügyi szolgálata – határozattal – követeli vissza az ellenérdekű féltől. A díjelőleg kifizetése tehát egyáltalán nem függ attól, hogy az ellenérdekű fél az állam számára visszafizeti-e a tartozását, vagy sem.
A Kúria épülete. A rászorulóknak sem elérhetetlen a jogérvényesítés
A KIH szerint ami a peres eljárások utáni „késedelmes kifizetéseket” illeti, az igazságügyi szolgálatok, netán a KIH időhúzásáról azért nem lehet beszélni, mert a 2003-as törvény előírása az, hogy a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezésétől, illetve a per jogerős befejezésétől számított 6 hónapon belül terjesztheti elő díjigényét. Ezt az időtartamot viszont a közreműködő ügyvédek jellemzően teljes egészében kihasználják, a díjmegállapítás viszont csak az igény beérkezése után történhet meg. Akkortól viszont 30 napos általános ügyintézési határidő áll rendelkezésére az igazságügyi szolgálatoknak a díjmegállapításra, amelybe nem számít bele az esetleges hiánypótlási eljárások határideje. Értelemszerűen minél később és minél hiányosabban terjeszti elő igényét a pártfogó ügyvéd, annál hosszabb lesz a díjmegállapítási eljárás.
Az igazolt költségeket az igazságügyi szolgálatok a szigorú törvényi előírásokhoz kötve minden esetben elismerik. Az ügyvédek által vázolt gondot az okozza, hogy a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvédek az általuk nem igazolt költségek elismerését kérik. A KIH szerint téves megközelítésből ered, ha valaki a közreműködő ügyvédek érdekeltségét a költségek elismerésével állítja párhuzamba, bevonva ebbe az esetleges bírósági döntéseket. A perben eljáró bíróság ugyanis 2008. január 1. óta egyáltalán nem határozhatja meg a pártfogó ügyvédi díj összegét, annak megállapítása az igazságügyi szolgálatok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezekben az esetekben az állam a garantált díjnak megfelelő összegű díjelőleget (I. fokú polgári peres eljárásban 18 ezer forint munkadíjat, továbbá 25 százalék költségtérítést, plusz áfát) fizet ki a pernyertes felet képviselő pártfogó ügyvédnek. Utóbbi feladata az, hogy a jogerősen megállapított díjnak a díjelőleget meghaladó részét közvetlenül az ellenérdekű féltől követelje. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat nem rendelkezik hatáskörrel a garantált díj és az olykor több százezer forintot is elérő pernyertes pártfogó ügyvédi díj különbözetének kifizetésére.
Ami pedig a peren kívüli jogi szolgáltatásokra meghatározott óradíjakat illeti, az ügyfél és a jogi segítő közös kérelmére engedélyezhető többletóraszámok engedélyezéséről a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai döntenek – s természetesen nem kedvük szerint, hanem a 2003-as törvény 46.§ értelmében „legfeljebb egy esetben, különösen a fél hiánypótlásra, vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén biztosíthatnak támogatást” – írja a KIH.
Kérdésünkre – miszerint tervez-e bármilyen módon változtatni a kifizetési gyakorlaton, netán jogszabály-módosítást kezdeményezve, s egyáltalán, a hivatal szerint indokolt-e a rendszer nagyobb korrekciója – a KIH az alábbi választ adta: „A jogi szolgáltatási díjak kifizetésére vonatkozó gyakorlatot illetően hangsúlyoznunk kell, hogy az eljárás menetét és időtartamát jogszabályi rendelkezések írják elő. A jogszabályi határidők megtartásának előfeltétele az, hogy a kifizetést meglapozó dokumentumok időben és teljes körűen rendelkezésre álljanak. A lehető legrövidebb időn belül megvalósuló optimális ügymenet kizárólag akkor biztosítható, ha a jogi segítők, pártfogó ügyvédek a díjak elszámolása során is együttműködnek a kormányhivatalok igazságügyi szolgálataival”.
| Ki lehet jogi segítő? |
|---|
| A törvény szerint jogi segítő nem csak ügyvéd lehet, hanem szervezetek is közreműködhetnek a jogsegélyszolgálatban, így például jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem. Természetesen az adott ügytől függően a szervezet nevében eljáró személynek bejegyzett ügyvédnek kell lennie. A jogi segítők névjegyzékét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal vezeti (www.kih.gov.hu). A rendszerbe önként lehet belépni és kilépni, a jogi segítői tevékenység három éves, határozott időre kötött szolgáltatási szerződéssel gyakorolható, felmondására pedig a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor, például abban az esetben, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt. |
