A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Szélesebb körben kaphatnak támogatást a KKV-k
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény több ponton is módosult ebben a hónapban. Mindközül talán a legfontosabb érdemi változtatás az volt, hogy a jogszabályban kibővült a támogatásokra érdemesek köre.
A törvény úgy fogalmaz, hogy a célelőirányzat terhére vállalkozások és a jogszabályban meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A törvény értelmező rendelkezései között találhatjuk meg azt, hogy kik tartoznak a vállalkozás kategóriájába ebből a szempontból. Tavaly december végéig ide sorolhattuk az egyéni vállalkozókat, a gazdasági társaságokat, a szövetkezeteket, a vízi társulatokat, a víziközmű társulatokat, valamint az erdőbirtokossági társulatba tartozókat. Ez került kiegészítésre a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6- i 800/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározottakkal. Januártól ugyanis, aki megfelel a hivatkozott rendeletben felsorolt kis- és középvállalkozási (a továbbiakban: KKV) kritériumoknak, valamint mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, vagy erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás, illetőleg természetes személy, az szintén jogosulttá válik a támogatás igénylésére.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni?
A bizottsági rendelet a KKV kategóriába a mikro-, kis- és középvállalkozásokat sorolja. Ebbe a típusba eszerint azok a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem több mint 43 millió euró.
A rendelet a KKV típuson belül meghatároz mikro-, valamint kisvállalkozói kategóriát is, melyekre eltérő szabályokat fogalmaz meg. Az előzőbe tartoznak azok a vállalkozások, amelyek 10 főnél is kevesebb létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, valamint éves árbevételük és/vagy éves mérlegfőösszegük sem haladja meg a 2 millió eurót. Az utóbbi – azaz a kisvállalkozói – csoportba tartozók már valamivel nagyobb szervezetet feltételeznek, mivel rájuk vonatkozóan 50 főnél kevesebb foglalkoztatottat és 10 millió euró árbevételt és/vagy mérlegfőösszeget állapít meg a rendelet.
Az alkalmazotti létszám és árbevétel számításához fontos tudni azt is, hogy ezeket az utolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódón, éves szinten kell kiszámítani, és az árbevétel szempontjából a hozzáadottérték-adó és egyéb közvetett adók levonásával is kell számolnunk. A vállalkozás nem veszíti el azonban a mikro-, kis- vagy középvállalkozás státuszát abban az esetben, amennyiben a számlák lezárását követően a megadott határértéket alkalmazotti létszám, vagy bevétel szempontjából átlépi, ugyanis ahhoz, hogy ez megtörténjen, két egymást követő számviteli évben kell ezt produkálnia. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a vállalkozás a KKV valamely magasabb kategóriájába való belépést szeretné elérni. Az újonnan alapított vállalkozásokra vonatkozóan jóhiszemű becsléssel kell megállapítani az adatokat a pénzügyi év folyamán.
Ehhez fontos tudni azt is, hogy nem minősíthető a vállalkozás KKV-nak abban az esetben, amennyiben a tőke vagy szavazati jogának legalább 25%-ára vonatkozóan valamely állami szerv irányítja azt. Ebben a tekintetben a közvetett vagy közvetlen irányítás is kizáró oknak tekintendő.
Milyen támogatásokra jogosultak a vállalkozások?
A törvény szerint csak olyan szervezetek juthatnak támogatáshoz, akik a jogszabályban foglalt célokhoz köthető programokat valósítanak meg. A célok között találjuk például a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtését, a vállalkozói ismeretekhez szükséges képzések szervezését vagy oktatási anyagok elkészítését, de a versenyképesség javítása vagy a hitelhez jutás lehetőséginek bővítése is fontos szempont lehet a támogatás megítélésekor. A felsoroltakon kívül a jogszabály még rengeteg támogatható célt határoz meg, a lényeg azonban – hogy a támogatott vállalkozások előnyösebb helyzetbe kerüljenek más szervezetekkel szemben – mindegyiknél azonos. Ezt több formában is megvalósíthatónak véli a szabályozás, ugyanis többek között vissza nem térítendő támogatással, kamattámogatással, lízingdíj-támogatással, faktoringdíj-támogatással, bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezménnyel, vagy akár tőkealapokban jegyzett tőkejeggyel, illetőleg vállalkozásokban szerzett tulajdoni részesedéssel is hajlandó támogatni az arra érdemes KKV- kat.
A fentieket már önmagában is nagyon pozitívnak mondhatjuk, azonban a vállalkozások arra is kaphatnak lehetőséget, hogy egyidejűleg több támogatási formában részesüljenek, ez pedig még jobban növeli fennmaradásukat.
Ezzel talán már ki is jelenthetjük, hogy azon KKV-k akik célcsoportjai lehetnek ezen támogatási formáknak, minden bizonnyal előnyre tudnak szert tenni ahhoz, hogy sikeresen működtessék vállalkozásukat.