A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Szülő- vagy gyermektartás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szülőtartás megszüntetésének van helye, ha a szülő ugyan változatlanul tartásra szorul, ám tartásra kötelezett gyermeke időközben kiskorú gyermekéről gondoskodik és ennek következtében szülője eltartásának saját megélhetésének sérelme nélkül már nem tud eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, jelen ügyben a felperes az alperes gyermeke volt. A felperes egy 2012-es jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségben vállalta, hogy 2012 februárjától az alperes részére 15 000 forint összegű szülőtartásdíjat fog fizetni. Egy évvel később a felperes a szülőtartásdíj megszüntetését kérte a bíróságtól, egyrészt az alperes érdemtelenségére, másrészt arra hivatkozva, hogy mivel házastársával örökbe fogadtak és saját háztartásában nevelnek egy gyermeket, a körülményeiben lényeges változás következett be, amibe már nem fér bele az alperes tartása. Meglátása szerint azzal, hogy az alperes 3 600 000 forintért értékesítette a tulajdonában álló ingatlant, önmaga tartására is képes.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság megszüntette a felperes tartásdíj-fizetési kötelezettségét, döntését a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az egyezség megkötése óta a körülményekben lényeges változás nem következett be. Álláspontja szerint a kiskorú gyermek és a szülő egy sorban jogosultak a tartásra.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem értett egyet az alperes érvelésével. Kiemelte, hogy a tartásra jogosultak sorrendjében a kiskorú gyermek minden más jogosultat megelőz, tartására külön szabályok irányadóak. A tartás sorrendjében a kiskorú gyermeket követi a továbbtanuló nagykorú gyermek, a házastárs, majd – egy sorban – a két szülő. Az örökbefogadott gyermek mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni. Az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolat a vér szerinti rokonokéval egyező tartalmú és mértékű tartási jogosultságot, illetve kötelezettséget létesít.
A szülőtartás megszüntetésének van helye bizonyos feltételek mellett
Mindezek alapján, hangsúlyozta a Kúria, az adott esetben a felperes tartási kötelezettsége szempontjából a vér szerinti gyermek jogállásába került örökbe fogadott gyermek tartása megelőzi a vér szerinti alperesi szülő tartását. A felperestől elvárható magatartás, hogy gyermeke tartásáról saját szükséges tartásának rovására is gondoskodjon. Ilyen kötelezettség azonban az alperessel szemben nem terheli, szülőtartási kötelezettségének korlátot szab a felperes saját szükséges tartásának veszélye.
A következetes bírói gyakorlat alapján csak lényeges, tartós jellegű, a jogosult szükségleteivel vagy a kötelezett teljesítőképességével összefüggésben álló körülményváltozás esetén van lehetőség a tartás megváltoztatására. A Kúria a korábban eljárt bíróságokhoz hasonlóan lényeges és tartós változásként értékelte a felperes oldalán, hogy házastársával már közös háztartásukban gondozzák, nevelik az örökbefogadott gyermeket. Az otthoni gondozás miatt a felperes jövedelme jelentősen csökkent, ezzel szemben kiadásai lényegesen megemelkedtek. Az alperes körülményeiben az ingatlan értékesítése jelentett jelentős változást.
A Kúria szerint a tartásdíj jogalapjának elbírálásánál az alperes indokolt szükségleteit és a felperes teherbíró-képességét ismét vizsgálni kell. Bár azt nem vonta kétségbe a Kúria, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő alperes a tartásra változatlanul rászorul, és az ítélkezési gyakorlat szerint a szükséges tartás nem azonosítható a szűkös tartással, ugyanakkor megállapította, hogy a felperes a megváltozott körülményeit, jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve önmaga és kiskorú gyermeke tartásának veszélye nélkül a korábban vállalt tartásdíj megfizetésére már nem képes. Mindezek alapján tartásra nem kötelezhető.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 21.732/2014.) a Kúriai Döntések 2015/9. számában 255. szám alatt jelent meg.