Tárgyalóterem – újragondolt sajtónyilvánosság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő évtől – az új Pp. értelmében – már csak a hivatásos sajtómunkatársak készíthetnek kép- és hangfelvételt a polgári peres tárgyalásokon. Bár ez egy szűkítő rendelkezés, a Fővárosi Ítélőtábla szerint emelheti a tudósítások színvonalát, mivel kizárja, hogy olykor szélsőséges hangvételű, nem feltétlenül a hiteles tájékoztatásra törekvő blogokhoz használják ezeket a „civil” felvételeket.


Jövő évtől már csak a hivatalos sajtóorgánumok hivatásos munkatársai készíthetnek kép- és hangfelvételt a polgári peres tárgyalásokon. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a január elsejétől hatályos új polgári perrendtartás (Pp.) szűkíti az eddigi gyakorlatot és jogszabályi lehetőséget, azaz például civil bloggerek már nem fotózhatnak, videózhatnak, de magnót, illetve diktafont sem használhatnak a tárgyalóteremben.

Mindezt a Fővárosi Ítélőtábla minapi Médiaklubjának résztvevőivel Egriné dr. Salamon Emma, a táblabíróság elnökhelyettese ismertette. A Jogászvilág.hu kérdésére hozzátette, ez valóban egy szűkítő rendelkezés, noha az Európai Unió Bírósága (EUB) a tárgyalás nyilvánosságát érintő hasonló ügyekben következetesen a megengedőbb gyakorlat mellett tette le a voksát – leszámítva az Európában, így hazánkban is ismert jogkorlátozásokat. Az elnökhelyettes szerint ugyanakkor az új Pp. eme rendelkezése emelheti a tudósítások színvonalát, hiszen eddig többször előfordult, hogy szélsőséges hangvételű, nem feltétlenül a tárgyilagos és hiteles tájékoztatásra törekvő blogokhoz használták fel ezeket a felvételeket.

A Médiaklub előadó bírái (balról): dr. Ujvári Ákos, dr. Ribai Csilla és Egriné dr. Salamon Emma (Fotó: Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság)

Természetesen a tárgyalások – az indokolt, jogszabályi korlátozásokat leszámítva – továbbra is nyilvánosak lesznek, azokra bárki bemehet. Ez ugyanis a tisztességes tárgyaláshoz való alapjog fontos kritériuma, amit a Római Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Kartájára, de a magyar Alaptörvény és az eljárási kódexek, köztük a Pp. és a régi, valamint a jövő nyártól hatályos új büntetőeljárási törvény (Be.) is szabályoz – hangsúlyozta dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a „tárgyalás nyilvánossága: a sajtónyilvánosság a tárgyalóteremben” című – a táblabíróság Polgári és Közigazgatási Kollégiumának Werbőczy-termében megtartott –, médiaklubbeli előadásában. Az eseményen egyébként a Fővárosi Ítélőtábla vezetői – így az előbbiek mellett dr. Ujvári Ákos, a Bűntető Kollégium vezetője, sajtószóvivő olyan eljárásjogi tudnivalókat ismertettek, melyek napi szinten adhatnak eligazítást a sajtó munkatársai és általában a nyilvánosság számára akár általánosságban, de egy-egy konkrét, nagy médiavisszhangot kiváltó üggyel, például a „kémperrel” kapcsolatban is.

Dr. Ribai Csilla a tárgyalás nyilvánosságához való alapjoggal összefüggésben ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez a Római Egyezmény – és a magyar törvények – szerint sem korlátlan. Ezek természetesen csak olyan indokolt jogkorlátozások lehetnek, melyek például a kiskorúak védelme, a házassági bontóperek, a gondnokság alá helyezési ügyek tárgyalása vagy a titokvédelem körében vetődhetnek fel.

A Médiaklub résztvevőinek két új kiadványt is bemutattak, az egyik a Fővárosi Ítélőtábla színes, igényes füzete, mely a közérthetőségre, a szakszerűségre és a proaktivitásra épülő új sajtóstratégiájuk jegyében született, érthetően adva eligazítást a jogszabályok között, s praktikus tanácsokkal szolgál például a fellebbezés és a kötelező jogi képviselet témakörében. Dr. Ujvári Ákos bemutatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által kidolgozott kommunikációs kérdőív kiértékelését összefoglaló kiadványt is. Emellett felhívta a figyelmet a birosag.hu honlapra, ahol a más szervezetek mellett a Fővárosi Ítélőtábla is naprakész tárgyalási és más információval szolgál bárki számára.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Jogszabályfigyelő 2024 – 39. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.

2024. szeptember 25.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.