„Tégy engem békéd eszközévé”

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. május 17.
Rovat:

Elsőéves joghallgatóké lett a képzeletbeli aranyérem a Közjegyzők Házában április 23-án megrendezett idei Alternatív Vitarendezési Verseny döntőjében. A European Law Students’ Association és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közös szervezésű megmérettetésének résztvevői kétfős csapatokban mutatták meg tárgyalástechnikai ismereteiket, érdekérvényesítési képességüket, lélekjelenlétüket és kreativitásukat. A versenyrendezők aktív partnereként a Jogászvilág kiadója, a Wolters Kluwer Kft. értékes nyereményeket ajánlott fel a négy legjobb csapatnak.


A mediációs verseny egy igazán rendhagyó műfaj: más megmérettetésekkel ellentétben ezt nem az ellenfél (legalábbis közvetlen) elnyomása, vagy a győzelem-központúság jellemzi. Épp ellenkezőleg: a résztvevők egymással és az idővel is versenyt futva az adott vitás ügyben konszenzusra törekszenek, a win condition tulajdonképpen e közös megegyezés mielőbbi szentesítése.

Azt, hogy végül melyik csapat nyeri a mérkőzést, több tényező is befolyásolja: például az egymással és az ellenérdekű csapattal való kommunikáció, a pozíció és érdekek mentén történő tárgyalás, a stratégiaalkotás, a kreatív és out-of-the-box megoldások alkalmazása, vagy az előremutató megoldáskeresés. Jól visszatükrözte ezt az idei, a European Law Students’ Association (ELSA) és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közös szervezésű Alternatív Vitarendezési Versenye is: középpontjában – a hagyományos perbeszédversenyekhez hasonlóan – egy olyan vitatott eset áll, ami rendszerint jogi és üzleti relevanciával is bír. Ám csak elvétve van szükség jogszabályszövegek felmondására; ehelyett a jogászi és üzleti logikát ötvözve kell a rendelkezésre álló információkkal gazdálkodni, az ellenfélre nyomást gyakorolni, és csavarosan érvelni. Az alapvető tényállás mellett mindkét fél rendelkezik csak a saját cégére vonatkozó bizalmas információkkal (confidential information). A szabályok szerint a vállalatokat képviselő kétfős csapatok egyik tagja a döntési jogkörrel rendelkező ügyvezető igazgatót, másik tagja pedig a jogi képviselőt személyisíti meg.

Szimulációsverseny-háttér
Az idei verseny tényállásának főszereplője felperesi oldalon a Nagy-Haszon Kft., míg alperesi oldalon az Ingatlanbecslők Gyöngye Kft. volt. Előbbi egy nagy értékű üzletrész – és a hozzá kapcsolódó ingatlan – megvásárlásakor megbízta az utóbbit egy ingatlan-értékbecslés elkészítésével. Ez utóbbi hozamszámításon alapult, figyelemmel arra az információra, miszerint a felperes által vásárolt ingatlant egy harmadik cég tíz évre bérbe fogja venni. Ám e bérlő egy év után felszámolási eljárás alá került, így a bérleti díjat többé nem tudta fizetni. A Nagy-Haszon Kft. ezért kártérítési pert indított az Ingatlanbecslők Gyöngye Kft. ellen, arra hivatkozva, hogy ez utóbbi hibás értékbecslést készített, amikor feltételezte, hogy az ingatlant tíz éven keresztül hasznosítani fogják, emiatt pedig a Nagy-Haszon Kft.-t kár érte. A felperes az üzletrész vételára és az értékbecslésben az üres ingatlanra megállapított forgalmi érték különbözetét, mint kárának megtérítését kérte; az alperes vitatta a felperes keresetének jogalapját, és a kártérítési kérelem összegszerűségét is.

A bírálóbizottság tagjai:

dr. Inzelt Éva, adjunktus, ELTE-ÁJK

dr. Szilágyi András, mediátor, elnök, BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály

dr. Reviczky Renáta, közjegyző-helyettes

dr. Kovács Erika elnök, Pénzügyi Békéltető Testület

dr. Szabó Marianna, tartalom- és szolgáltatás-stratégiai vezető, Wolters Kluwer Kft.

Dr. Gulás Judit, ügyvéd-mediátor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere

Ami az előzményeket illeti, a verseny írásbeli fordulójára ötven csapat küldött be megoldást, ebből a zsűri végül húsz párost juttatott tovább a szóbeli fordulóba. A Közjegyzők Házába az elsőstől az ötödévesig, vidékről és a fővárosból egyaránt érkeztek joghallgatók. A szóbeli selejtezők húsz csapatából mindössze négy juthatott tovább az elődöntőkbe. A névsor kihirdetésével párhuzamosan dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke méltatta az alternatív vitarendezési módszereket, rámutatva: a békés megegyezés korábban nem volt ennyire elterjedt és elérendő cél, mostanra viszont már az oktatásban és az üzleti köztudatban is jelen van. „Tégy engem békéd eszközévé” – parafrazálta Assisi Szent Ferenc híres mondatát. Fontos, hogy egy vitás helyzet során is a kapcsolódó pontokat keressük, ami összeköt minket a másik féllel, törekedve az együttműködésre. A jogvitákban – gazdaságilag és társadalmilag is – a keresetlevél és a jogászok munkája a legdrágább, a peres eljárásokban született döntések 90 százaléka pedig valójában mindkét félnek rossz. Ezért a közjegyzői kar is ösztönzi a mediációt és a közjegyző előtti egyezségkötés intézményét.

„Munkában” a versenyzők – ők lehetnek a jövő közvetítői, alternatív vitarendezői (Fotó: Kürthy Dalma – ELSA)

A European Law Student’s Association elnöke, Tüttő Péter emlékeztetett, három éve fogalmazódott meg az ELSA-ban az Alternatív Vitarendezési Verseny koncepciója, és ez úttörő gondolatnak bizonyult. A peres viták elkerülése mindkét félnek előnyös, ezért egyre több jogász és üzleti döntéshozó küzd az alternatív vitarendezési módok elterjesztéséért, eközben a jogászképzésben is kezd elérhetővé válni a téma. Az idei versenyre száztíz hallgató az ország hat jogi karáról jelentkezett, a szóbeli selejtezőre pedig a legjobb húsz csapat került be.

Csemáné dr. Váradi Erika, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese, a verseny fővédnöke szerinte a közvetítői eljárások révén „közelebb kerülünk az emberekhez a jogtudomány elefántcsonttornyából”. A vitarendezői kompetenciák, így a problémamegoldás, a kommunikáció, a csapatmunka és a véleményalkotás képessége egyre fontosabbá válnak az európai uniós folyamatokban. Torstein Eckhoff híres gondolatát idézte fel, amikor a bírói, az adminisztrátori és a közvetítői szerepkörökről beszélt, ez utóbbit találva a legkülönlegesebbnek. A mediátor ugyanis segítséget nyújt egy döntés megszületéséhez, mégpedig nem imperatív technikák és elnyomás útján, hanem az érintettek közreműködése révén. Szókratész édesanyja bába volt, a filozófust ez ihlethette meg, amikor arról beszélt: nincs szebb dolog, mint egészséges gondolatok létrehozatalában segédkezni.

Az eredményhirdetésen dr. Inzelt Éva egy versenyzőt idézett: „bérlőt vesztettek, de lehetőséget nyertek”. A versenyzőkre is igaz ez, ugyanis eredménytől függetlenül mindenkinek hatalmas lehetőség és tanulság volt a versenyen való részvétel. Sok érdekes jogi megoldás született, így a bírálóbizottságnak nagyon nehéz dolga volt. Az elődöntőbe végül a Haidekker Zita–Homoki Zsófi, Lévay Melitta–Pavelkó Imre Gergely, Hetyésy Anna–XX és a Spisák Bence–Furkó Dániel alkotta párosok jutottak be.

Ezután dr. Reviczky Renáta közjegyző-helyettes és versenybíró előadásában elmondta, jelenleg 315 közjegyző van országszerte, akik 21 polgári nem-peres hatáskörrel bírnak. A tavaly csaknem 1,7 milliós ügyérkezésükből egymillió a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. A közjegyzői egyezségi eljárás a bírósági egyezségi jóváhagyással analóg: a felek együttműködésére épül, közvetlenül végrehajtható, ám a jogvitát a véglegesség igényével rendezi – perindításra nincsen mód az egyezségkötés után (perújítás azonban lehetséges a bíróságon). Az ügyleti akaratot befolyásolni nem lehet, azaz a közjegyző nem szólhat bele az egyezségkötésbe, nem egészítheti ki a felek megállapodását. A közjegyzőnek nincs egyezség-jóváhagyási hatásköre, ennek oka, hogy bárl az előző polgári perrendtartás (Pp.) is csak a bíróságoknak adott ilyen hatáskört, ám a gyakorlatban ritkán születtek ilyen úton egyezségek. Ugyanakkor mivel a közjegyző eddig is rendelkezett hasonló feladatokkal, a jogalkotó nem látott ellenvetést abban, hogy a vagyonjogi ügyekben történő egyezségkötést is a közjegyző felügyelete alá vonja egy bizonyos mértékig. A jogszolgáltatás könnyebb elérhetősége mellett fontos volt a perelterelő funkció is – minél több az egyezség, annál kevesebb a per, annál kevésbé leterheltek a bíróságok.

Prof. David Weiss, a New Jersey City University School of Business Institute of Dispute Resolution igazgatójának rövid videóelőadásában egy alternatív vitarendezési innovációról, az Economic Efficiency Mediation (EEM) technikájáról beszélt. Az EEM a hiányos információáramlás okozta hibákat hivatott kiküszöbölni azáltal, hogy az aszimmetrikus információs kapcsolatokat szimmetrizálja, és a bizalmi viszonyokat optimalizálja. Szerinte az EEM át fogja venni a békítés szerepét a kereskedelmi kapcsolatokban.

[htmlbox karteritesi_jog]

Az előadások után következezett az elődöntő, melyben a Hetyésy–XX és Furkó–Spisák csapat döntős lett, a bronzmeccsért pedig a Haidekker–Homoki (felperes) és Lévay–Pavelkó (alperes) páros küzdhetett meg. Végül lezajlott a döntő meccs (Furkó–Spisák mint Felperes kontra Hetyésy–XX mint Alperes) is.

Az értékeléskor a versenybíróknak nem volt egyszerű dolguk, minthogy mindegyik meccs kiváló színvonalú volt, csak árnyalatnyi eltolódások és különbségek merültek fel a versenyzők vonatkozásában. Miután dr. Inzelt Éva ismertette az értékelés szempontjait, dr. Szilágyi András kihirdette a helyezetteket. Ez alapján a 2018-as ELSA-MOKK AVR harmadik helyét a Lévay–Pavelkó páros, az ezüstérmet Hetyésy–XX, a győzelmet jelentő képzeletbeli aranyérmet pedig az elsőéves joghallgatókból álló Furkó–Spisák-csapat szerezte meg.

A verseny lebonyolításában a szervezők partnereként aktív szerepet vállalt a Jogaszvilág.hu kiadója, a Wolters Kluwer Kft, egyúttal értékes nyereményeket ajánlott fel a négy legjobb versenyző csapatnak.

A tudósításunkhoz kapcsolódó interjúinkat csütörtökön olvashatják.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.