Ügetés ittas állapotban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lovaspályán a lovas fogat ittas állapotban történő vezetése bűncselekményt nem valósít meg – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a terhelt versenyzőként fogathajtó versenyen vett részt egy lovaspályán. A verseny után – közepes fokú alkoholos befolyásoltságban – fogatával nyolc személyt szállítva a versenypályára hajtott, hogy ott néhány kört tegyenek. Az egyik körben baleset történt, amelyben az utasok közül egy gyermekkorú sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, egy másik gyermekkorú sértett és a terhelt könnyebben megsérültek.

Az első- és másodfokú eljárás

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet ittas járművezetés bűntettében. A bíróság álláspontja szerint azért következett be a baleset, mert a terhelt ittasságából eredően nem megfelelően választotta meg a lovas fogat haladási sebességét és a kanyarvétel módját. Hozzátette ugyanakkor, bár a bizonyítási eljárás során kétséget kizáró módon nem lehetett megállapítani a fogat felborulását eredményező közvetlen okot (például fűcsomón való elakadás, a ló megbotlása vagy helytelen fékhasználat), de alacsony sebesség esetén még a ló megbotlása sem jár a fogat felborulásával, illetve a jármű vezetőjének közbeavatkozásra van lehetősége. A bíróság végül arra a következtetésre jutott, hogy a baleset azért következett be, mert a vádlott cselekményével megszegte a KRESZ úton való haladásra vonatkozó előírását [KRESZ 25. § (1) bekezdés].

A másodfokon eljárt törvényszék viszont nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a baleset a sebesség relatív túllépése miatt következett volna be, így annak okát és azzal összefüggésben a terhelt által elkövetett KRESZ-szabályszegést sem látta megállapíthatónak. Ezért megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a cselekményt ittas járművezetés vétségének minősítette. A bíróság jogi értékelése szerint abból a tényből, hogy a fogat kifarolt, nem állapítható meg, hogy a kifarolás a sebesség túllépése miatt következett be. Csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a terhelt megszegte a KRESZ azon előírását, miszerint az vezethet járművet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol [KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pont], de azt már nem, hogy ezzel okozati összefüggésben más KRESZ-szabályszegés is történt volna.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Bár az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, abban mégis amellett érvelt, hogy a bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. Álláspontja szerint, mivel a másodfokú bíróság a balesettel összefüggésbe hozható KRESZ-szabályszegés hiányában a súlyos testi sértés okozását nem állapította meg, ezért a nem közúton és nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezető terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában fel kellett volna mentenie. A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. A nem közúton történő közlekedés során a közlekedési szabályok teljessége ugyanis nem alkalmazandó, csak azok, amelyek a balesetek közvetlen veszélyének az elkerülését szolgálják, így például a sebességre, a követési távolságra, a járművezetés személyi feltételeire, az irányváltoztatásra, a tolatásra, a járművek műszaki feltételeire vonatkozó szabályok. Ha a szabályszegés nem vonható e körbe, akkor közlekedési bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor.

A Kúria megállapításai

A Kúria is arra a következtetésre jutott: bár a tényállás elnagyolt, de egyértelműen megállapíthatónak tartotta, hogy a terhelt a versenypályán alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a lovas fogatot, baleset történt és egy személy súlyos sérülést szenvedett. A Kúria álláspontja szerint azonban a másodfokú bíróság ítéletének teljes indokolása alapján egyértelmű az a tényállás, amelyre a döntését alapozta. Világosan leszögezte ugyanis, hogy a vád nem nyert bizonyítást abban a részében, hogy a kétségtelenül bekövetkezett baleset a terhelt magatartására vezethető vissza. Az általa okozott balesetért nem felelős, ezért nem állapítható meg büntetőjogi felelőssége a járművezetés ittas állapotban bűntettében.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

A Kúria szerint ugyanakkor másodfokú bíróság szem elől tévesztette, hogy a terhelt egy lovaspályán (nem közúton) lovas fogatot (nem gépi meghajtású járművet) vezetett. Mivel a baleset nem vonható abba a körbe, amiért a bűncselekmény megállapítható lenne, és mivel emiatt a terhelt nem okozott másnak nyolc napot meghaladó gyógytartamú sérülést, cselekménye valójában nem bűncselekmény. Éppen ezért álláspontja szerint járművezetés ittas állapotban vétségében a bűnösség kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.

Mindezekre tekintettel a Kúria a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a terheltet az ellene járművezetés ittas állapotban bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.652/2014.) a Kúriai Döntések 2016/2. számában 30. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.