Ügyvédi ellenjegyzés és kötelező biztonsági jel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt is módosítja. A módosítás egyik újítása a hologramszerű biztonsági jel kötelező alkalmazása az ellenjegyzésnél.


Az ügyvédi törvény múlt év végi módosítása több fontos elemből áll. A joganyag lazít az ügyvédi titoktartás szabályain: az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben – ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése – az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.

A kártérítés szabályai is megváltoztak: az ügyvéd által ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, valamint az okozott személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, sérelemdíj megfizetésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenysége alatt fenntartani.

A kamarai tagság megszűnése esetére is beiktatásra került egy plusz szabály: a kamarai tagságnak hivatalból történő megszüntetése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság, a vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

A módosítások egyik legvitatottabb része a biztonsági jel és a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartására vonatkozó fejezet.

A 2014. május 1-jétől hatályos szabályozás szerint a területi kamara az ügyvéd által készített mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jeleket bocsát ellenérték fejében az ügyvédek, ügyvédi irodák rendelkezésére.

A biztonsági jel csak föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föld tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez használható fel és csak ügyvédre, ügyvédi irodára ruházható át. A biztonsági jel átruházása olyan írásbeli szerződéssel történhet, amely tartalmazza legalább az átadó és átvevő nevét, kamarai azonosító számát, az átadott biztonsági jel sorszámát, az átadás dátumát és a felek aláírását.

Az ügyvédnek, ügyvédi irodának a még fel nem használt biztonsági jel megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül be kell jelentenie a területi kamaránál erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Ugyanígy kell eljárni, ha a biztonsági jel utóbb előkerült.

Az ügyvéd az ellenjegyzéssel egyidejűleg a biztonsági jel felhasználását köteles a területi kamara által vezetett elektronikus nyilvántartásban rögzíteni (aktiválni).

A biztonsági jel felhasználásának rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül az ügyvéd elektronikus aláírásával ellátott nyilatkozat megtételével történik. A nyilatkozat rögzítésének időpontját időbélyeg igazolja. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva – folyamatosan elérhető legyen.

A felhasznált biztonsági jelek nyilvántartása a felhasznált biztonsági jel sorszámát, a felhasználás (aktiválás) időpontját, a biztonsági jelet felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát tartalmazza. A területi kamara az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen a biztonsági jel sorszámát megadó kérelmezők számára adatot szolgáltat a felhasznált biztonsági jelek nyilvántartásának adatairól.

A biztonsági jel használata 2015. január 1-jétől valamennyi ügyvéd által készített papír alakú okirat ügyvédi ellenjegyzéséhez valamint az ügyvédi meghatalmazáshoz is kötelező lesz.

Az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó szabályok 2014. május 1-jével a következők szerint módosultak:

– A papír alapú okirat ügyvédi ellenjegyzése akkor érvényes, ha az tartalmazza az ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, irodája címét, az ellenjegyzés időpontját, az ügyvéd aláírását és ügyvédi minőségének feltüntetését. Föld tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat – 2015. január 1-jétől valamennyi papír alapú okirat – ügyvédi ellenjegyzésének tartalmaznia kell továbbá az aktivált biztonsági jelet.
– Ha az ellenjegyzett okirat elkészítése során az ügyvéd helyettes közreműködését vette igénybe, úgy az ellenjegyzésnek az tartalmaznia kell az erre való utalást is.
– Ha az ellenjegyzéssel ellátott okirat több lapból áll, azokat oly módon kell összekapcsolni, hogy az okirat sérelme nélkül azok ne legyenek szétválaszthatóak.

A letétkezelés szabályai is kiegészülnek új követelményekkel, amelyek 2015. január 1-jén lépnek hatályba: 

– A vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni.
– A területi ügyvédi kamara a pénzletétek biztonsága, valamint a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrzése érdekében a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást vezet.
– A letéti nyilvántartás a nyilvántartott adatokat a letéti szerződés megszűnését követő 10 évig tartalmazza. Ezt követően a területi kamara gondoskodik az adatok törléséről.
– Az ügyvéd a letét átvételével egyidejűleg köteles a letéti szerződés meghatározott adatait a letéti nyilvántartásban rögzíteni és a rögzítés tényét igazoló iratot a letevőnek átadni. Ha a pénzletétet átutalással fizetik meg, a letét letéti nyilvántartásban történő rögzítésére az ügyvéd a letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles.
– A letét adatainak a letéti nyilvántartásban való rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott nyilatkozat megtételével történik. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva – folyamatosan elérhető legyen.

Jogszabály:
2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet egyes igazságügyi tárgyú rendeleteknek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel összefüggő módosításáról
Megjelent:
MK 2013/222. (XII. 30.)
Hatályos:
2014. 01. 01., 2014. 01. 02., 2014. 03. 15., 2014. 05. 01., 2014. 07. 01., 2014. 09. 01., 2014. 12. 31., 2015. 01. 01., 2015. 01. 02.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. november 11.

Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások – mítosz és valóság

„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.