Ügyvédi letétek: búcsú az egyéni számláktól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendszerszintű változás előtt áll, s lényegében kiküszöböli a sikkasztás és a visszaélés lehetőségét az ügyvédek egyéni letéti számláinak várható megszüntetése. Úgy tűnik ugyanis, hosszú évek érlelődése után összetalálkozik a Magyar Ügyvédi Kamara és Veszprém megyei szervezete elnökének álláspontja: Szabó Gyula lapunknak adott interjújában lényegében a letéti számlák megszüntetését szorgalmazza. Felvetésével egyetértve, Fekete Tamás, a MÜK főtitkára a már készülő, majd a szaktárca jóváhagyása után vélhetően 2014 első félévétől induló központi elektronikus letétnyilvántartás és -kezelés rendszerében látja a megoldást. Emellett mindketten a regionális kamarák mellett teszik le voksukat, azt is tudva: ehhez időre és törvényi változásra van szükség.

„Ha nem is jellemző, de az elmúlt években Veszprém megyében is előfordult már néhányszor, hogy az ügyvéd elsikkasztotta az ügyfele által rá bízott pénzt. Ezért régóta nem vagyok híve az ügyvédi letéteknek, ez az intézmény alapos reformra szorulna, de a legszerencsésebb az lenne, ha egyszer és mindenkorra megszüntetnék” – nyilatkozta az Ügyvédvilágnak adott interjújában Szabó Gyula, a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökségi tagja. (Az interjú teljes szövege a lap augusztusi számában lesz olvasható – a szerk.). Ugyanakkor hozzátette azt is, sajnos ez a javaslata mindeddig nem talált felhőtlen fogadtatásra szakmai körökben. Pedig – fogalmazott – épp a letétkezelés miatt keveredik a hivatásrend folytonos zűrökbe és már egyetlen eset is általánosításra hajlamosítja a közvéleményt, a szakmát pedig lejáratja, rossz fényt vet rá. Az elnök konkrét ügyeket nem említve és nem kommentálva azt is megemlítette, még ha nem is sikkasztásról van szó, néhány ügyvédnek a kamatok jelenthetnek könnyű bevételt.

 

Szabó Gyula emlékeztetett rá, nem véletlen egyébként, hogy az igazságügyi tárca az elmúlt években többször is visszadobta újabb és újabb módosításokra, finomításokra a Magyar Ügyvédi Kamara Letéti Szabályzatát, melyben még ma is vannak hiányosságok. Jóllehet az elnök más esetben nem örül a központi, állami beavatkozásnak egy önálló köztestület munkájába, de ebben az ügyben kénytelen egyet érteni a szaktárcával. Egyszóval, mindannyiunk érdeke lenne, ha ez az intézmény jelenlegi formájában kikerülne a magyar igazságszolgáltatás rendszeréből – szögezte le Szabó Gyula.

A kamarai elnök által felvetett kérdés több szempontból is aktuális. Az Ügyvédvilág április számában Gál István László ügyvéd, gazdasági büntetőjogi és Európa-jogi szakjogász arra az érdekes körülményt firtató kérdésre, miszerint az ügyvédi honorárium, melyet a védőügyvéd a bűnelkövetőtől adott esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett pénzből kap, lehet-e pénzmosás tárgya, úgy vélte: bizonyos esetekben igen, bár nem ez a jellemző. Hozzátette, pénzmosás miatt vonandó felelősségre viszont az ügyvéd, aki ügyvédi letétként elfogad olyan pénzt, amelyről tudja, hogy bűncselekmény elkövetéséből származik. Ráadásul ezzel rögtön a minősített esetet követi el.

 

A sajtóban egyébként időről időre fény derül néhány estre, amelyben ügyvédi letét elsikkasztásáról van szó. A legutóbbi nagy port felvert történet még a szakmai közvéleményt is megdöbbentette, hiszen olyan neves ügyvédről van szó, mint Ruttner György, aki a vádak és a saját bevallása szerint is ügyfelei hatvanmillió forintjával nem tud elszámolni.

A Szabó Gyula által felvetettekkel kapcsolatban megkerestük Fekete Tamást, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) fegyelmi bizottságának elnökét, a MÜK jelenlegi főtitkárát, aki elmondta: a Magyar Ügyvédi Kamara már dolgozik a Szabó Gyula által is szorgalmazott alapos reformon, mely jelen formájában megszünteti az egyéni ügyvédi letétkezelést. A kamara javaslata a francia mintára létrehozandó, két lépcsőben megvalósuló központi elektronikus letéti nyilvántartás és majd kezelés, amely lényegében kizárja a sikkasztás és egyéb visszaélés lehetőségét. Ez egyaránt szolgálja az ügyfelek és az ügyvédség érdekét. Ha a kamarai szabályzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorló igazságügyi minisztérium is jóváhagyja a tervezetet, még idén, de valószínűbb, hogy 2014 első félévében elindulhat az új rendszer. A jóváhagyás után ugyanis nagyjából fél évre lesz szükség az informatikai háttér kiépítéséhez.

 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti majd, jelen formájában megszűnnek az egyéni ügyvédi letéti számlák, s az ügyfelek egyetlen központi, a MÜK által vezetett, kezelt és elektronikusan nyilvántartott számlára utalhatják majd az esetenként akár tízmilliós nagyságrendű összegeket. Erről a részletekkel együtt természetesen továbbra is az őket képviselő ügyvéd fog számukra tájékoztatást adni. Viszont az összeg már nem kerül a megbízott ügyvédhez, gyakorlatilag megszűnik a készpénzforgalom, s a megbízó közvetlenül a MÜK számlájára banki átutalással küldi meg az összeget. Ezzel gyakorlatilag kizárják a visszaélések lehetőségét. Annak ellenére szükség van az új rendszerre, hogy ilyen típusú sikkasztás évente csupán néhány esetben fordul elő országosan, de az is igaz, ezek kapnak nyilvánosságot, s nem a munkáját tisztességgel végző nagy többség. Persze – tette hozzá Fekete Tamás – a szabályzatok a törvénytisztelő ügyvédeknek készülnek, így teljes egészében nem lehet kizárni, hogy valaki az új rendszerben elmulasztja bejelentési kötelezettségét, kockáztatva a fegyelmi, s egy esetleges büntetőeljárást. Ugyanakkor a francia tapasztalatok alapján gyakorlatilag minimális lesz a visszaélés esélye.

Fekete Tamás szerint a központi letétkezelés az egész hivatásrend érdekét szolgálja majd anyagi szempontból is, hiszen a kamarai költségek csökkentését eredményezheti. Az egy számlán összegyűlő – rövidebb-hosszabb ideig őrzött – tőkeösszeg ugyanis folyamatos bevételt jelent, s az így keletkező legális kamatösszegekből Franciaországban például annyi bevétele származik az ottani központi köztestületnek, hogy az át tudja vállalni az ügyvédek kötelező felelősségbiztosításának kifizetését, de emiatt a tagdíjak is minimálisak. Remélhetőleg Magyarországon is ebbe az irányba indulnak el a folyamatok az új rendszerben.

A fegyelmi bizottság elnöke megjegyezte, az igaz, hogy az elmúlt időszakban a szaktárca kétszer is „visszadobta” a MÜK Letéti Szabályzatát, de ennek oka az, hogy a tervezetet a kamara teljes ülése fogadja el, ami évente mindössze kétszer ülésezik. A két ülés között pedig – tekintettel a jogalkotási dömpingre – számos ponton változnak a pénzügyi tárgyú törvények, melyekhez idővel hozzá kell igazítani a szabályzat tervezetét. Ehhez pedig időre van szükség.

Regionális kamarák?

Szabó Gyula egy másik reformjavaslattal is előállt. Eszerint a megyei rendszer helyett regionális kamarákat kellene létrehozni. Ez gyakorlatilag az 1959-ig működő modell visszaállítása lenne. A régi-új rendszer lényegében az ítélőtáblák köré szerveződő struktúrát jelentene, s az így összevont, összesen öt-hat köztestület jobb anyagi kondíciókkal és színvonalasabb szolgáltatásokkal hatékony érdekképviseletet tudna ellátni. Minderre azért lenne szükség, mert – ahogy a tagság egyénenként, úgy az őket képviselő – kis és közepes kamarák is egyre komolyabb, nem egy esetben napi anyagi gondokkal küszködnek. Veszprém megyében például még tagdíjemelésre sem mernek gondolni. Szabó Gyula szerint a pénztelenség miatt egyre több kollégája kezdi belátni az igazát, de hogy a javaslatából mikor lesz hivatalos kamarai előterjesztés, pláne törvényi szabályozás, nehéz megmondani. Fekete Tamás maga is régóta pártolja a regionális kamarák felállítását, hiszen teljesen aránytalan és egészségtelen működéshez vezet, hogy vannak hetven vagy épp néhány száztagú megyei szervezetek, míg a budapesti létszáma meghaladja a hatezret. Szerencsétlen helyzet az is, hogy ma egy ügyvéd csak az illetékes kamarája szerinti területen nyithat irodát, viszont regionális szinten ez akár három-négyszer akkora „merítést” jelenthetne. A MÜK elnökségi tagja ugyanakkor hozzátette, ehhez az ügyvédi törvény teljes újragondolására lenne szükség, hiszen számos kérdést tisztázni kell, kezdve a fegyelmi felelősségtől a felelősségbiztosításig bezárólag.

 

---