A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új jogszabály született a bank hitelfelvevők védelme érdekében. A joganyag a folyószámlahitelekre, illetve a hitelkártya szerződésekre nem vonatkozik.
A 56/2014. (XII. 31.) NGM rendelet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szól. A joganyag szerint, ha a fogyasztó arról tájékoztatja a hitelezőt vagy a hitelközvetítőt, hogy hitelszerződés megkötése érdekében igénybe kívánja venni szolgáltatását, a fogyasztó által megadott tájékoztatás alapján – a fogyasztó igényeinek, lehetőségeinek és szükségleteinek felmérését követően – hitelező és a hitelközvetítő szóbeli tájékoztatást ad az igényelhető hitel lehetséges összegéről, a kamatozás módjáról (fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött, vagy kamatperiódusokban rögzített) és a kamat módosításának lehetőségéről, a reprezentatívnak tekinthető teljes hiteldíj mutatóról, a törlesztőrészletek összegéről és a törlesztés gyakoriságáról, valamint a hitel választható futamidejéről.
Referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés ajánlása esetén a szóbeli tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy milyen gyakran változhat a referencia-kamatláb, a kamat és ennek megfelelően a fizetendő törlesztőrészlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat, amely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, a törlesztőrészlet hitelszerződés szerinti számítása függvényében – így különösen az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítási módszere alkalmazása esetén – a kamat módosítása nincs egyenes arányban a törlesztőrészlet változásával.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!