Új játékszabályok a Budapesti Értéktőzsdén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Nem a pénz a lényeg, hanem a játszma” – mondja Michael Douglas (mint Gordon Gekko) Oliver Stone Tőzsdecápák: a pénz nem alszik című filmjében. A tőzsde világa sokunknak filmbéli kulisszatitkot rejteget, és nehezen tudunk bepillantani a díszlet mögé. Dr. Dezső Attila ügyvédet, a BÉT felügyelőbizottságának elnökét most arra kérjük, hogy a téma szakértőjeként tegye elérhetővé számunkra e terület kulisszatitkait, főleg annak apropóján, hogy 2013. december 6-án a Budapesti Értéktőzsde egy új kereskedési rendszert, a Xetrát vezeti be az azonnali piacain.


Mit fed a név, Xetra?

A Xetra a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszere.

Új fejlesztésnek számít az informatikai forradalom világában?

Nem. 1997-ben fejlesztették ki. Először a Frank furti Tőzsdén jelent meg. A Xetrát az Accenture és a Deutsche Börse System, a DBAG technológiai divíziója fejlesztette ki közösen az Eurex, a világ egyik vezető derivatív tőzsdéje által használt rendszer alapján. Az azóta eltelt több mint tizenöt év során a rendszert a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztették.
A német Xetra rendszert Európa számos tőzsdéjén használják – Frankfurt mellett pl. Bécsben, Prágában, Dublinban, Ljubljanában, Szófiában. A Xetra-közösség tőzsdéihez másfél tucat országból csaknem 250 brókercég és bank több ezer üzletkötője kapcsolódik. Mindenki egyetlen kapcsolódási ponton keresztül tudja elérni valamennyi Xetra kereskedési rendszerrel üzemelő piac több ezer részvényét és strukturált termékét, több száz ETF-jét.

Akkor, ha jól értem, itt lényegében minőségi váltás történik azzal, hogy az egyetlen kapcsolódási pont segítségével számtalan országgal, brókercéggel és bankkal kerülünk össze?

Igen. Jelenleg a BÉT részvénypiacán 4 országból összesen 25 kereskedő cég van jelen.

Akkor itt az a lényeg, hogy az egyes tőzsdék nem mindegyike külön-külön, saját hálózattal, hanem egy közös hálózatot alkotva vannak jelen?

Igen, pontosan. A közös hálózat központja Frankfurtban van. Itt üzemeltetik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerét.

Ez a mindennapok gyakorlatában mit jelent?

Azzal, hogy a Budapesti Értéktőzsde a Xetra rendszeréhez csatlakozik, a BÉT-en jegyzett értékpapírok technikailag azonnal és közvetlenül elérhetők valamennyi kereskedő számára, aki a Xetrához már kapcsolódott.

Gondolom, akkor ezzel egy időben a BÉT kereskedő cégei is közvetlen technikai elérést kapnak az Xetra-közösség teljes termékkínálatához?

Igen, így van.

Messze kerültünk a múlt század kilencvenes éveinek nyílt kikiáltási rendszerétől.

Igen, 1990-ben, a BÉT újranyitásakor az Ön által is említett nyílt kikiáltási rendszer működött. Ezt váltotta fel 1998-ban az elektronikus kereskedési rendszer, az MMTS. Pillanatnyilag ez működik, mintegy 15 éve azzal, hogy 2010-ben a BÉT a CEESEG tagja lett, és ez is már előrelépésnek számított.

Mit fed a név: CEESEG?

Közép-Európai Tőzsdecsoport.

A könnyebb érthetőség érdekében vegyük sorra a Xetra gyakorlati hasznát. Ha jól értem, akkor a Xetra bevezetésével új brókercégek jelennek, jelenhetnek meg.

Igen, az új kereskedési rendszer bevezetése megszünteti a BÉT értékpapírpiaca elérésének technikai korlátait. Azok a brókercégek, befektetési bankok, brókerek, akik a fontosabb európai pénzügyi központokhoz kapcsolódnak, már tagjai a Xetra-közösségnek, ők a jövőben közvetlenül kapcsolódhatnak a magyar piachoz, ezért a számuk emelkedhet a rendszercserét követően.
Persze nehéz megjósolni, hogy a Xetra bevezetése után mennyivel emelkedik a brókercégek száma.

A külföldi brókercégeknek szerintem már most is megvan a lehetőségük arra, hogy például ún. „remote member”-ként, vagyis távoli eléréssel rendelkező BÉT-tagként, illetve DMA-n keresztül, amikor magyarországi brókercég nyújt közvetlen kapcsolódási lehetőséget külföldi brókercégnek, kapcsolódjanak a kereskedéshez.

Igen, így van, de ugyanakkor mindehhez azt is hozzá kell tennem, hogy azon kereskedő cégek számára, akik már ma is rendelkeznek Xetra kapcsolattal, a magyar piac elérése jelentősen leegyszerűsödik, mármint technikai értelemben.

Dr. Dezső Attila, ügyvéd a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje. 1983-ban a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem ÁJK-n szerzett diplomát, két évvel később ügyvédi szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben szerzett felsőfokú külkereskedelmi szakképesítést. Jelenleg a BÉT Felügyelő Bizottságának elnöke, és választottbíró a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbíróságánál. Mindezeken túlmenően, a Deutsche Schule Budapest Thomas Mann Gimnázium Támogatói Egyesület Felügyelő Bizottsági Elnöke és a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Társadalmi Tanácsának tagja, valamint az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért kuratóriumának a tagja. Korábban elnöke volt a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének.

Lesznek új kereskedés-technikák? Lesznek saját számlás kereskedők?

Ha új szereplőkkel bővül a kereskedők köre, akkor azzal együtt új kereskedési technikák is megjelenhetnek. Az új brókercégek megjelenésével elképzelhető olyan brókercég, amelynek elsődleges profilja a saját számlás kereskedés. Ezen felül egyre inkább elterjedhetnek a hazai piacon azok a kereskedési technikák, amelyek algoritmusokra épülnek, automatizáltak. A frankfurti Xetra-piacon a forgalom közel 40-50 százalékát adják ezek, ellentétben a magyar piaccal, ahol még elenyésző a részarányuk.

A Xetra bevezetésével növekedhet a likviditás?

Igen, mindenképpen. Azzal, hogy a tőzsdén új piaci szereplők jelennek meg, erősödhet a forgalom és a likviditás. A több vételi és eladási ajánlat csökkenti a spread-et, így a kereskedés rejtett költségeit.

A spread-et, vagyis a legjobb vételi és eladási árak közti különbséget. Hol érezhető majd a legnagyobb változás az áttérés után?

Változás lesz a megbízástípusokban és a felfüggesztéshez kapcsolódó szabályokban, de a legnagyobb változás talán azoknak a termékeknek a kereskedésében következik be, amelyek valamilyen árjegyző gondozása alatt állnak.

Certik, warrantok…

Igen. Mivel itt folyamatos aukciós modellben zajlik majd a kereskedés. A rendszercsere egyébként főleg a strukturált termékek piacán hoz látható eredményeket.

Miért?

Azért, mert míg az MMTS-rendszer a részvénypiaci forgalom kezelésére tökéletesen alkalmas volt, addig a strukturált termékek, vagyis certifikátok, warrantok esetében már nem az.

A Xetrával változik a BÉT jogi helyzete?

Nem. Felügyeletét továbbra is a jegybank látja el. A technikai értelemben vett üzemeltetés ugyan a WBAG feladata lesz, de a piac üzleti és jogi szempontból vett üzemeltetését – így a kereskedési levezetését, az értékpapírok bevezetését, az új kereskedők felvételét – továbbra is közvetlenül a BÉT végzi majd. A Tőzsdén kötött valamennyi ügylet elszámolását a Xetra rendszer bevezetése után is a KELER Csoport biztosítja.

Változik az adózás?

A Xetra bevezetése nem érinti a tőzsdei befektetések adózását, azok továbbra is teljes mértékben a magyar adórendszer hatálya alá tartoznak.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tőkejövedelmeket a külön adózó jövedelmek közé sorolja, így azok nem képezik az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részét. Származását és jellegét tekintve három alapvető jövedelemtípust különböztetnek meg a jogszabályok: ezek a kamatjövedelem, az osztalékjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme (árfolyamnyereség). Ezek adózása 2011. január 1-jétől egységesen 16%-os adókulccsal történik. Ez alól kivételt a tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett befektetések jelentenek legalább 3 éves (adókulcs: 10%), illetve 5 éves (adókulcs: 0%) időtávon. Az egységes 16%-os adókulcs fölött azonban bizonyos jövedelemtípusok után 2013. augusztus 1-je óta egészségügyi hozzájárulás (EHO) is fizetendő. A tőzsdén kívüli ügyleteken szerzett osztalékjövedelem és a nem ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereség esetén az EHO mértéke 14%, míg ha ugyanezen jövedelmeket tőzsdei ügyleteken szerzi a befektető, akkor mentesül az EHO megfizetése alól. A kamatjövedelmet 6%-os EHO terheli.

Igen, kivéve, ha állampapírokból származik, illetve olyan befektetési alapokból, amelyek legalább 80%-ban magyar állampapírokat tartanak a portfóliójukban. Az értékpapír-kölcsönzés díja után pedig tőzsdén és tőzsdén kívül is 14%-os EHO-t kell fizetni. A TBSZ számlák esetében, amennyiben a számlát 2013. augusztus 1-je előtt nyitottuk, semmilyen esetben nem szükséges EHO-t fizetni. A 2013. augusztus 1-je után nyitott TBSZ számlák esetén is csak akkor fizetendő 6%-os EHO a teljes lekötési hozam után, ha a gyűjtőév zárásától számított 3 éven belül megszüntetjük a számlánkat. Az árfolyamnyereség esetében lehetőség van az adókiegyenlítésre: vagyis, ha a befektető az aktuális adóévet megelőző egy vagy két évben árfolyamveszteséget könyvelt el, az levonható az aktuális adóév árfolyamnyereségéből.

Változik a derivatív és árupiaci kereskedés?

Nem. A Xetra bevezetése az azonnali piacon történik meg, a BÉT származékos és árupiacait továbbra is az MMTS-rendszer szolgálja ki.

Mi a helyzet az indexekkel?

A BÉT valós időben számított és közzétett indexei, a BUX és a BUMIX és a napi egyszer számított regionális index, a CETOP20 alapvető jellegzetességei változatlanok maradnak. Technikai értelemben ugyanakkor változást jelent, hogy míg jelenleg a valós idejű indexértékek 5 másodpercenként frissülnek, a Xetra teljesen valós idejű frissítést tesz lehetővé.

Ez mit jelent?

Ha kötés történik bármelyik indextag részvényben, az egyből tükröződni fog az index értékében is.

A cikk az Ügyvédvilág magazin 2014. januári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.