Új jogintézmény megjelenése a Pp.-ben? – avagy az amicus curiae újjászületése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pp. 274. § (6) bekezdése alapján azokban az ügyekben is lehetősége van az ügyésznek a jogi álláspontja kifejtésére, amikor egyébként félként nem vesz részt az eljárásban. Ezt a rendelkezést a polgári perrendtartás módosítása, vagyis a 2011. évi CLXIII. tv. 44. § (2) bekezdése iktatta be. Az új jogszabály szerint a tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével álláspontjának kifejtésére hívhatja fel a legfőbb ügyészt.

 

Beszélgetőpartnerünket, dr. Sperka Kálmán kúriai bírót most arról kérdezzük, hogy vajon a Pp. módosító rendelkezése nem az amicus curiae névre hallgató ősi jogintézményt hozta-e vissza?

Részben igen, részben nem. Egyrészről valóban már az ókori Rómában ismert volt ez az intézmény, másrészről viszont a Pp. módosítása nem elsősorban az ősi jogintézménybe lehelt életet, hiszen az amicus curiae mint eljárási lehetőség más országok jogrendjeiben is szerepel. Például az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban stb.

Mit értünk az amicus curiae alatt, pontosabban mit jelentett korábban és mit jelent napjainkban?

A latin kifejezés magyarra történő fordításban a bíróság barátját jelenti, de természetesen ezt nem kell szó szerint értenünk, inkább csak egy peren kívüli tanácsadóra gondoljunk, aki írásos véleményével segíti a jogalkalmazót. Egy-egy bonyolultabb perben neves jogtudósok levelet juttattak el a bíróságra, melyben kifejtették az üggyel kapcsolatos jogi véleményüket. Ezért lényegében ún. szakértői levélről volt itt szó, amely az évek folyamán, legalábbis a formai jegyei alapján nem sokat változott, de természetét illetően mégis lényeges módosuláson ment keresztül.

Ez mit jelent?

Az egyes országok jogalkalmazását figyelve látható, hogy napjainkban az amicus curiae tevékenységét gyakorlók nem mindig függetlenek, és tevékenységük folyamán nemcsak jogtudományi és tisztán szakmai szempontokat érvényesítenek, hanem úgymond politikai és/vagy gazdasági érdekérvényesítés is meghúzódhat a háttérben. Főleg az angolszász jogterületeken tapasztalható ez a jelenség, de a kontinentális jogrendszereknél is megfigyelhető.

Ezt úgy kell érteni, hogy egyfajta lobbi tevékenységről van itt szó?

Nem teljesen, ugyanis nem az igazságszolgáltatás külső befolyásolásától kell itt tartani, hanem csak arról van szó, hogy a bírák nem ismerhetik az élet minden szegmensét, ezért a hétköznapok világának különböző területeiről érkező információáramlás és ehhez kapcsolódóan érdekérvényesítés történik az amicus curiae segítségével. Ez az érdekérvényesítés történhet a köz, de egy olyan fél érdekében is, aki nem képes arra, hogy az érdekeit megfelelően érvényesíthesse.

Melyek a jogintézmény előnyei?

Sem formai, sem tartalmi kötöttségei nincsenek. Az amicus curiae előnyei közé tartozik még, hogy a többi érdekérvényesítő jogintézményhez képest – mint például a beavatkozás – gyorsabb eljárást eredményez, továbbá a költségeket is jobban kíméli.

Hátrányai?

Az amicus curiae előterjesztője, mivel félként nem vesz részt az eljárásban, perbeli cselekményt sem végezhet.

Miben különbözik a Pp. 274. § (6) bekezdésében szabályozott jogintézmény az eddig általános jelleggel ismertetett amicus curiae-től?

Mivel a hazai megoldás szerint a tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével álláspontjának kifejtésére hívhatja fel a legfőbb ügyészt, így összehasonlítva az eddig elmondottakkal látható, hogy Magyarországon a legfőbb ügyésznek van erre lehetősége és a bíróság felhívása alapján. További lényeges különbség, miszerint az ügyész megkapja az adott ügy iratait. Az amicus curiae kapcsán fellépők általában nem tekinthetnek be az aktába.

Milyen előnyökkel jár a Pp.-ben szabályozott jogintézmény a mindennapok során?

A legfőbb ügyész a köz érdekében eljárva olyan kérdésekre hívhatja fel a bíróság figyelmét, amelyet a felek nem vettek figyelembe. Elősegítheti továbbá a helyes jogértelmezést, ezáltal elérhető az egységes joggyakorlat kialakítása.

Ez azt is jelenti, hogy egyfajta alapjogi bíráskodás felé haladunk?

Nem szükségszerűen, de az amicus curiae jogintézménye az alapjogi bíráskodás hasznos eszköze lehet.

Az amicus curiae nem sérti a kereseti kérelemhez kötöttség elvét?

Az így eljáró ügyész nem a teljes ügyre, hanem csak a tanács elnöke által feltett jogkérdésre fókuszál.

Hogyan látja a jogintézmény jövőjét?

Az ügyész közérdekvédelmi szerepe mindenképpen fontos, még akkor is, ha a Velencei Bizottság éppen a napokban hozta nyilvánosságra azon véleményét*, miszerint Magyarországon a közérdekvédelmi feladatai során az ügyésznek túlságosan széles körűek a jogosítványai. Persze a bizottság itt általános véleményt mond, és nem kifejezetten a Pp.-ben szabályozott amicus curiae-t érinti, hanem leginkább az ügyészségre vonatkozó sarkalatos törvényt.

Visszatérve az Ön által is említett ügyészi közérdekvédelmi hatáskörökre, számos olyan területe van a hétköznapok valóságának, ahol a Velencei Bizottság véleménye ellenére, fontos lehet az ügyészi fellépés.

Igen, mindenképpen. A bizottsági vélemény kapcsán hadd jegyezzem meg, hogy az Ütv. 30. § (6) bekezdése kizárólag a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi perújítási kérelemre vonatkozik, amely jogterületen egyébiránt a Kúriának nincs rendkívüli jogorvoslati hatásköre. Rátérve a kérdés lényegére, véleményem szerint, a közigazgatási jog közjogi jellegéből kell kiindulni. Egyetértek azzal az Alkotmánybírósági állásponttal, ha a közigazgatási határozat törvénysértő, nem csak a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult ügyfél jogai szenvedhetnek sérelmet, hanem sérül a jog által védett közérdek is. A közigazgatási döntésekkel kapcsolatban alkotmányos követelményként fogalmazódik meg a törvény alá rendeltség, a törvényesség, amelynek biztosítására a közigazgatási bíráskodás hivatott elsősorban. Nem árt azonban, ha a bíróság munkáját magas szakmai színvonalon működő szervek segítik, ezért olyan jogintézményekre is szükség van – példának okáért az amicus curiae –, amelyek elősegítik, hogy a közigazgatási határozatokban feltárt jogsértés orvoslást nyerjen.

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. szeptemberi számában jelent meg.

 

 

* Az Európai Tanács Velencei Bizottságának az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészi közérdekvédelmi tevékenységre vonatkozó észrevételeit tartalmazza a 668/2012. számú vélemény, melyet a bizottság a 2012. június 15–16-a között tartott XCI. Plenáris ülésén fogadott el.

 

A Velencei Bizottság konkrét észrevételei az ügyész közérdekvédelmi tevékenységével kapcsolatban

A bizottság véleménye szerint, bár szűkült az ügyész hatásköre, az Ütv. IV. fejezetéből, különösen a 29. §-ból levezethető ügyészi hatáskörök mégis igen széles körűek maradtak. Az Ütv 29. § (1) bekezdése szerint „Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét.” Ez azt jelenti, hogy az ügyész bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat a felhívás kibocsátásával, melyre a felhívás címzettje a végrehajtást az ügy eldöntéséig haladéktalanul felfüggeszti. [Ütv. 29. § (3) bek.] (Erre irányuló ügyészi indítvány esetén – a szerk. megj.) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész bírósághoz fordulhat. [29. § (5) bek.] A büntetőjogi területen gyakorolható ügyészi funkciókhoz képest ez a jogosítvány az ügyészséget valamennyi állami közigazgatási jogcselekmény felett ellenőrzést gyakorló szervezetté alakítja. Az ügyészségnek ezt az erős hatáskörét a bizottság szerint nem ellensúlyozzák a számonkérhetőségével kapcsolatos elegendő jogosítványok.

Az Ütv. 30. § (6) bekezdése, miszerint „Az ügyész a bíróság jogerős határozata ellen jogorvoslattal élhet”, áttörheti a jogerős bírósági határozatok res judicata hatását. E hatáskör „törvényben meghatározott okból és esetekben gyakorolható”. Azonban úgy tűnik, hogy ez olyan „jogerős” első és másodfokú bírói döntésekre vonatkozik, amelyeket a Kúria megsemmisíthet.

 

Dr. Sperka Kálmán A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, jelenleg bíró a Kúrián. Korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dolgozott. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökségi tagja.

---