A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Új Ptk.: örökössé emelt házastársak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Polgári Törvénykönyv az öröklés szabályainak jelentős részét megtartja az eddigiek szerint. Két jelentős változás van, s mindkettő a túlélő házastárs öröklési pozícióját érinti. Egyrészről a törvény a leszármazók mellett a túlélő házastársat is állagörökössé teszi, másrészt pedig – leszármazók hiányában – a szülők mellett a házastársat is örökössé teszi. Ráadásul ez utóbbi haszonélvezeti jogát új házasságkötése esetén sem szünteti meg.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) magyarázata szerint a hagyatékok összetételének átalakulása, valamint a család szerkezetének megváltozása indokolta, hogy a korábbi özvegyi haszonélvezeti jog helyett állagörökössé váljon a túlélő házastárs. Ez talán az egyik legfontosabb változás a korábbi szabályozáshoz képest. Mivel pedig a törvényes öröklés intézménye megtalálható volt a korábbi Ptk.-ban is, így ebben az írásban – a fogalmi meghatározásokon túlmenően – csak azokat a rendelkezéseket elemezzük, amelyek változást jelentenek. A bemutatás tehát nem teljes körű. Zárójelben ugyanakkor feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
I. A törvényes öröklés általános rendje
A./ Általános öröklés
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek személyenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek (7:55).
Családi öröklés új határok között
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályra-bocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot. A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte (7:56.).
Az osztályra bocsátás foganatosításának szabályait külön nem részleteztük, az megegyezik a törvény eddigi szabályozásával.
B./ Házastárs öröklése
Az örökhagyó házastársát – leszármazó örökös mellett – megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható (7:58.).
| Ptk. Mesterhármas |
|---|
|
Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével. A sorozat rendezvényei: 2014.09.16. Családjog – Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara |
A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltandó vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg (7:59.).
Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl személyenként egyenlő arányban (7:60.).
Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl (7:61.).
Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne (7:62.).
Itt található a leglényegesebb változás a régi szabályokhoz képest. Ha ugyanis nincs leszármazó, a házastárs nem egyedül lesz állagörökös, hanem vele egy sorban örökösök az örökhagyó szülei is, akik egymás között személyenként egyenlő arányban örökölnek. A kiesett szülő helyén egyenlő arányban örököl a másik szülő és a házastárs. A leszármazók melletti öröklés esetén a házastárs maga is állagörökös lesz, és egy gyermekrészt örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jogon túlmenően. Fontos, hogy a korábbiakhoz képest az új Ptk. nem tartja fenn azt a szabályt, hogy a túlélő házastárs új házasságkötése megszünteti a haszonélvezeti jogot. Utóbbi megváltását pedig általánosságban véve megkönnyíti a házastárs részére. A bejegyzett élettárs ugyanakkor mindenhol kikerült a hatályos jogszabály szövegéből.
| PTK. EXPO |
|---|
|
Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László |
C./ Szülő és a szülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó és házastárs sincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek személyenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek (7:63.).
D./ Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösökként – egyenlő részekben – az örökhagyó nagyszülői tekintendők. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén eennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli (7:64.).
E./ Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése
Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösöknek – személyenként egyenlő részekben – az örökhagyó dédszülői tekintendők. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot személyenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli. A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni (7:65.).
Fontos, hogy az új szabályok az úgynevezett harmadik parentélára, azaz a dédszülőkre is kiterjeszti az oldalági törvényes öröklést.
F./ Távolabbi felmenők öröklése
Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösöknek – személyenként egyenlő részekben – az örökhagyó távolabbi felmenői tekintendők (7:66.).
A szerző ügyvéd.
(Forrás:
Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs (HVG Orac 2013.)
A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos (Complex 2013.)
A cikk második részét az Ügyvédvilág.hu-n olvashatják augusztus 7-én, csütörtökön.