Új ügyvédi törvény: lényeges változások a fegyelmi eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új ügyvédi törvényt bemutató sorozatunk harmadik részében a fegyelmi eljárás, a kamarai rendszer és a törvényességi felügyelet legfontosabb szabályait mutatjuk be.

Fegyelmi eljárás

A Javaslat alapján a törvény állapítja meg a fegyelmi felelősségre vonatkozó alapvető szabályokat, de nem szűnik meg a kamara, mint autonóm szerv szabályzatalkotási joga a részletszabályokat illetően. A fegyelmi szabályzat megalkotásának jogkörével a Magyar Ügyvédi Kamarára rendelkezik, így országos szinten egységesen alakulhat a fegyelmi joggyakorlat.

A fegyelmi felelősség megállapításának alapja a fegyelmi vétség. Egyrészt fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy kamarai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, másrészt, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. A fegyelmi felelősség alanya az ügyvédi tevékenység gyakorlója, valamint az, akinek az ügyvédi tevékenysége szünetel vagy az ügyvédi tevékenysége felfüggesztésre került. A fegyelmi felelősség megállapításához a Javaslat a szándékosság vagy gondatlanság fennállását kívánja meg, melynek bizonyítása azt terheli, aki ezt állítja.

A Javaslat alapján bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, differenciált szankcionálást téve ezáltal lehetővé az egyes fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel. A megrovás írásban történik, amely presztízsveszteséget okozhat az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára. A fegyelmi büntetések között megjelenik a kamarai közügyektől való eltiltás. Úgyszintén visszatartó ereje lehet az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltásnak a Javaslat szerint. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés továbbra is a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés. Nem kamarai tag, de kamarai nyilvántartásban szerepel az európai közösségi jogász, az alkalmazott európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, az ügyvédjelölt és a jogi előadó. A kamarai közügyektől való eltiltás és az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltása egyaránt határozott időre szól. A kamarai közügyektől való eltiltás esetén annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év lehet. Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év. Főszabályként a fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Kivétel ez alól, hogy az írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Másrészt nincs alapja kizárás mellett a kamarai ügyektől való eltiltásnak, mivel kamarai közügyeket csak kamarai tag láthat el, valamint az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltásnak.

Változik a pénzbírság felső határa, a Javaslat legmagasabb bírságtételként ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forint, más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forint pénzbírság megállapítását teszi lehetővé. A pénzbírság első sorban azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt nyilvántartja, ilyen hiányában – például európai közösségi jogász esetén – a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell a pénzbírságot megfizetni

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség az ügyvédi tevékenység gyakorlójának ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a területi elnökség kötelességszegést állapít meg, felhívja az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a szabályszerű eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére. A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén előzetes vizsgálatot kezdeményez a fegyelmi biztosnál. A fegyelmi biztos megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban megrovást alkalmaz, vagy kezdeményezi a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárásban kiszabható speciális fegyelmi büntetések az írásbeli figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

Szemben a korábbi szabályokkal, a Javaslat az írásbeli megrovás kivételével valamennyi fegyelmi büntetés esetén lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztését, melynek időtartama legalább egy, legfeljebb három év lehet.

A fegyelmi felelősség megkettőződésének elkerülése érdekében a Javaslat főszabályként kimondja, hogy nincs helye a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag a munkáltatója vagy kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt. Ha azonban a munkáltató a kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó jogviszonyát részben vagy egészben a kizárólag a sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt kizárólag írásbeli megrovás vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.

Változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok is. Így a fegyelmi bizottságok nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. A hivatalból induló előzetes vizsgálat lefolytatására a területi kamara választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos jogosult, továbbá ő kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását. A fegyelmi biztos szűk körben fegyelmi jogkört gyakorol, mivel az előzetes vizsgálat eredményétől függően, kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban figyelmeztetést alkalmazhat, ami ugyanakkor nem minősül fegyelmi büntetésnek. A Javaslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasítás-adási jogát is, amely a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről értesíti a területi kamara elnökét, aki az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja, melynek elmaradása esetén annak okáról szükség szerint a közvélemény felé számot kell adni. Ha a területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítja, a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetése tárgyában hozott határozatát visszavonja, és fegyelmi eljárást kezdeményez. Ha a területi kamara elnöke a rá irányadó határidő alatt az utasítás-adási jogával nem élt, a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíti a bejelentőt.

Az országos fegyelmi bizottság elnökének vagy tagjának fegyelmi ügyében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt regionális fegyelmi bizottságból alakított fegyelmi tanács jár el, a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére továbbá fellebbezés előterjesztésére utasíthatja, valamint az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására utasíthatja.

Az elsőfokú fegyelmi eljárás határideje százhúsz nap, amelybe nem számít be a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló tizenöt napos határidő, illetve az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, valamint az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül a vizsgálat kiegészítését rendelheti el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezheti, vagy kitűzi a tárgyalást. Az eljárási határidők betartása érdekében a Javaslat a százhúsz napos határidő kétszeresének túllépése esetére jogkövetkezményként állapítja meg, hogy ilyen esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetésén túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat, egyidejűleg ugyanazon fegyelmi vétség vonatkozásában kizárja új fegyelmi eljárás kezdeményezését. A tárgyalás során a területi kamara elnökének az eljárásban való részvételi joga korlátozottabbá válik, az eljárási részletszabályok érdemben nem változnak.

Az ügyvédi tevékenységet közbenső határozattal az elsőfokú fegyelmi tanács akkor függesztheti fel, ha az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet. A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

Új szabályként jelenik meg a határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó szabályok, amely szerint a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult ennek megtételére. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, akkor a védirat előterjesztéséig van erre lehetőség. A határozat kiegészítésére akkor van lehetőség, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

A másodfokú fegyelmi tanács döntését követően a jogerős határozattal szemben közigazgatási per indítható. Erre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A perben felperesként az eljárás alá vont személy és az országos fegyelmi főbiztos léphet fel, míg alperesi pozícióban az országos fegyelmi bizottság áll. Itt is érvényesül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének pozitív utasítás-adási joga, az országos fegyelmi főbiztost a határozat bíróság előtti megtámadására utasíthatja.

A költségek előlegezése tekintetében eltér a Javaslat a korábbi szabályoktól, az eljárás alá vont személy saját költségét maga előlegezi. Az eljárás egyéb költségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegezi. Ilyen például a fegyelmi eljárást lebonyolító személyek személyi költségei, vagy a tárgyalás során a helyiség használatával összefüggő költségek.

 

Kamarai struktúra

Fontos változás, hogy az ügyvéd már nem csak annak a kamarának a területén tarthat fenn fiókirodát, amelynek a tagja.

A kamarai integrációból eredő változás, hogy a kamarai tisztségviselők választásán ügyvéd választhat és választható, a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara választott testületeinek alkalmazott ügyvéd és kamarai jogtanácsos tagjait pedig területi tagozatuk delegálja. A területi kamara az ügyvédi nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.

Problémát jelentett, hogy az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai szerkezetben a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen színvonala. Ugyanakkor mégis ez biztosítja a problémák helyi szinten történő megoldását, elősegítve az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását és így azt, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a regionális központok irányába. Mindezekre tekintettel a Javaslat alapján kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése, illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek biztosítása, a képzési helyek akkreditációja továbbá a szakmai képzések és továbbképzések tematikájának összeállítása. A fegyelmi bizottságok pedig nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. Az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően a területi kamarák maradnak.

A kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatok delegálással létrejön az országos kamarai jogtanácsosi, illetve országos alkalmazott ügyvédi tagozat a Magyar Ügyvédi Kamarán belül. Újítás továbbá, hogy a kamarai tagdíj területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti megosztásának meghatározása. A Magyar Ügyvédi Kamarát feladatai teljesítésének fedezetére a kamarai tagdíj összegének szabályzatban meghatározott legalább negyede, legfeljebb fele illeti meg. A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntést hozó testületének elnevezése a korábbi teljes ülésről küldöttgyűlésre változik, amely százötven tagból áll: a területi kamarák elnökei, a területi kamarák által küldött egy-egy tag, valamint a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott küldöttek.

Újdonság, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak számára is kötelező lesz a rendszeres szakmai továbbképzés, melynek megszervezése, lebonyolítása, engedélyezése és ellenőrzése a területi kamara feladatkörét képezi. Kiemelendő továbbá, hogy a területi kamarák szabályzatalkotási jogköre – az alapszabály kivételével – megszűnik. A területi kamarák kamarai jogtanácsos, illetve alkalmazott ügyvéd tagjai e törvény erejénél fogva kamarai jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatot alkotnak. A fentieken túlmenően az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók is létrehozhatják saját bizottságaikat, amelyek véleményezési joggal rendelkeznek a rájuk vonatkozó nem egyedi döntések és szabályzatok tekintetében. Újítás, hogy az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet, amely a területi kamara választott tisztségviselőiből áll.

 

Kamarai hatósági ügyek

A Javaslat szerint az ügyvédi kamara közigazgatási hatóságként az alábbi ügyekben jár el:

a) felvétel a területi kamarába,

b) a kamarai tagság megszüntetése,

c) a kamarai formaváltás,

d) a kamarai tagság megszűnésének megállapítása,

e) az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése,

f) az ügyvédi irodák nyilvántartásának a vezetése,

g) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljáráson kívüli felfüggesztése, valamint annak a megszüntetése,

h) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének és szüneteltetése meghosszabbításának az engedélyezése,

i) az ügyvédjelölt foglalkoztatására, valamint az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultság nyilvántartása,

j) az irodagondnok kijelölése és kijelölésének megszüntetése,

k) az átjegyzés,

l) hatósági bizonyítvány kiadása,

m) az arcképes igazolvány kiadása és visszavonása, valamint

n) az ügyvédi tevékenység, valamint az ügyvédasszisztensi tevékenység hatósági ellenőrzése.

Kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöke jár el. Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) főszabály szerint nem teszi lehetővé a hatóság határozata elleni fellebbezést, jogorvoslatra elsődlegesen a közigazgatási pert, jogorvoslati fórumként a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot határozza meg, ezért a Javaslat kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a területi kamara hatósági határozata ellen van helye fellebbezésnek. Másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el. Kamarai hatósági eljárásban az Ákr.-ben meghatározott főszabálytól eltérően, az ügyintézési határidő harminc nap.

 

Törvényességi felügyelet

A törvényességi felügyeletet a jogbiztonság garantálásához fűződő érdek keretei között az igazságügyi miniszter gyakorolja. Újraszabályozásra kerül a törvényességi felügyelet tárgya, ezen belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek köre, valamint a törvényességi felügyelet eszközei. A törvényességi felügyelet alatt csak a kamara közhatalmi tevékenysége körében meghozott döntései jogszabályoknak való megfelelését kell érteni, így a törvényességi felügyelet nem terjed ki a kamara által hozott egyedi döntésre, és az olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara valamely szervének határozata jogszabályba, illetve alapszabályba ütközik, vagy azt nem az arra jogosult szerv hozta meg, akkor legalább 15 napos, legfeljebb 30 napos határidőt adva felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. Ebben az esetben az érintett kamara köteles a jogszabálysértést megszüntetni, de ha nem ért egyet a miniszter álláspontjával, egyet nem értéséről a minisztert 15 napon belül tájékoztatja. A Javaslat a jogszabálysértés meg nem szüntetése esetére biztosítja a miniszter számára, hogy ahelyett, hogy maga avatkozna bele a köztestület működésébe, felhívással éljen a Magyar Ügyvédi Kamara országos elnökségéhez annak érdekében, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében. Ha ezzel a jogkörével nem vagy nem időben tud élni az országos elnökség, így nem szünteti meg a jogszabálysértés, a miniszter közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat a jogszabálysértés megállapítása érdekében.

Az igazságügyi miniszter a kamarák kiemelt szabályzatait előzetes normakontroll keretében, egyéb szabályzatait utólagos normakontroll keretében ellenőrzi. Kizárólag a kamara tagjaira, az ügyvédi működésre vonatkozó szabályzatok tekintetében kevésbé szigorú törvényességi felügyelet érvényesül abban az esetben, ha azok a közérdeket vagy harmadik személyek jogait nem érintik (pl. az ügyvédjelöltek képzésének, foglalkoztatásuk tárgyi feltételeinek szabályozása vagy az irodagondnok eljárására, díjazására vonatkozó szabályzatok esetében). A kiemelt szabályzat törvényességét a miniszter alapszabály esetén legfeljebb 30, kiemelt szabályzat esetén legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, ha a kiemelt szabályzat nem ütközik jogszabályba, illetve alapszabályba, a miniszter azt jóváhagyja, és jóváhagyását elektronikus úton haladéktalanul megküldi a kamarának. Ha viszont a miniszter álláspontja szerint a kiemelt szabályzat jogszabályba ütközik, akkor annak jóváhagyását meg kell tagadja, és jóváhagyás megtagadását és annak indokait elektronikus úton haladéktalanul közli a kamarával. Az érintett kamara ez esetben két dolgot tehet: a kiemelt szabályzat kifogásolt pontját 30 napon belül módosítja, vagy a közléstől számított 5 napon belül észrevételt tehet. Utóbbi esetben az érintett kamara bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a kiemelt szabályzat érvényességét.

Az állami kontroll fokozottabb érvényesítése jelenik meg a kamara törvényes működését biztosító alapszabály és a választási szabályzat mellett azon szabályzatok vonatkozásában is, amelyek a közérdeket vagy mások jogát is érintik, így a fegyelmi szabályzat, a letéti szabályzat, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól szóló szabályzatok esetében (kiemelt szabályzatok). A kiemelt szabályzatokat a kamarának az elfogadásukat követően, de még a kihirdetésüket megelőzően „előzetes normakontroll” keretében meg kell küldeniük a minisztérium részére. A miniszter a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a kiemelt szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak.

Az igazságügyi miniszternek feladatkörébe tartozik a kamara törvényes működésének és tevékenységének ellenőrzése is. Ez utóbbira hivatalból (akár bejelentés alapján) kerülhet sor. A Javaslat újításként kimondja, hogy ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kamara jogszabályban, illetve alapszabályban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, és a mulasztás a kamara működését veszélyezteti, legalább 5 napos, legfeljebb 15 napon belül felhívja a kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A kamara ez alapján a megadott határidőn belül az elmulasztott intézkedést megteszi, illetve az elmulasztott döntést meghozza, vagy egyet nem értéséről a minisztert a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja. Amennyiben a mulasztást a kamara nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter felhívással él a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez annak érdekében, hogy szintén tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében

---