Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Köztársasági Elnök határozatában kitűzte a bírósági ülnökök megválasztásának időpontját.
A 98/2015. (II. 11.) KE határozat szerint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 216. § (2) bekezdése alapján – az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára – a törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ülnökeinek megválasztását a Köztársasági Elnök 2015. március 7. napja és 2015. április 30. napja közé eső időtartamra tűzte ki.
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!