Vagyonelkobzás veszteséges kábítószerüzlet esetén is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az elkövető a kábítószer értékesítéséből vagyont szerzett, azt attól függetlenül el kell kobozni, hogy az értékesítés az elkövető számára egyébként nyereséget hozott vagy veszteséges volt; a vagyonelkobzás összege nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal sem – a Kúria eseti döntése.


Az alábbiakban ismertetendő különös eset alapja egy kábítószer-kereskedő vagyonelkobzásának bírósági története. Olyan gazdasági vonatkozású érvek jelentek meg ugyanis az eljárás során, melyek alapesetben csak egy „normális” vállalkozásnál merülhetnének fel. Ám mégsem így történt.

A terhelt 2007 decembere és 2008 áprilisa között naponta (121 nap), alkalmanként száz gramm, összesen 12100 gramm marihuánát értékesített, grammonként 1700 forintért. Ezért őt az elsőfokú bíróság jelentős mennyiségre, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében találta bűnösnek, és 2 év 10 hónapnyi börtönbüntetésre ítélte, továbbá három évre eltiltotta a közügyektől.

A másodfokú eljárás

Az illetékes ítélőtábla csak részletkérdésben változtatta meg az elsőfokú döntést, álláspontja szerint ugyanis a forgalmazói cselekmény nem rekedt meg a kísérleti szakban. A bűncselekmény befejezetté válik, ha a kábítószer forgalomba, így a fogyasztókhoz, vagy további „kereskedőkhöz” kerül. A továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak lehetősége, hogy a szerhez mások is hozzájussanak. A táblabíróság a kísérletre utalás mellőzése mellett, a terhelttel szemben húszmillió 570 ezer forintnyi vagyonelkobzást is elrendelt. A régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett [77/B. § (1) bekezdés a) pont]; ennek a kötelezettségnek pedig az elsőfokú bíróság nem tett eleget.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A terhelt védője szerint a másodfokú bíróság törvénysértően rendelt el vagyonelkobzást. Sérelmezte, hogy az eljárás során nem derítették fel, milyen vagyontárggyal rendelkezett a terhelt, pedig bizonyítható lett volna, hogy valamennyi vagyona a bűncselekményt megelőzően keletkezett. Álláspontja szerint tisztázni kellett volna: származott-e egyáltalán bármilyen vagyon a kábítószer értékesítésből? Különösen amiatt, hogy a régi Btk. alapján a bűncselekményből eredő vagyon, nem pedig a bűncselekmény elkövetési értéke az elvonandó.

Elítélt drogdíler: a rabság mellé még a földönfutás is dukál

A védelem a bírósági gyakorlatra hivatkozva a vagyonelkobzás céljaként a bűnös úton szerzett vagyongyarapodás elvonását jelölte meg, ezért törvénysértőnek tartotta, hogy a terhelttel szembeni vagyonelkobzás kizárólag jogszerűen szerzett vagyont érint.

A Kúria megállapításai

Mivel abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a vagyonelkobzásról a törvény ellenére nem rendelkezett, de a tényállás a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, akkor erről a másodfokú bíróság is határozhat. Még abban az esetben is, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A Kúria így nem találta jogszerűtlennek a vagyonelkobzás elrendelését. A tényállás rögzíti a kábítószer értékesítésének tényét, mennyiségét és az ennek során megkapott összeg nagyságát, így, bár az összeg valóban nem szerepel az ítéleti tényállásban, de annak valamennyi ténybeli összetevője igen, az összeg szorzatként egyértelműen megállapítható. A szorzás pedig a Kúria szerint egy olyan művelet, ami perbeli bizonyítást nem feltételez.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bár mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány valójában a tényállást támadja, ami felülvizsgálatban kizárt és el kell utasítani, kitért a vagyonelkobzás kérdéskörének elemzésére is. Hangsúlyozta, hogy a vagyonelkobzás célja a terhelt vagyoni helyzetének a bűncselekmény elkövetését megelőző állapotba történő visszaállítása. Ez azonban nem lehet akadálya a bűncselekményből eredő, azzal összefüggésben szerzett vagyon elvonásának. Nem jelentheti azt, hogy akinek volt korábban vagyona, és a kábítószer-forgalmazása veszteséges – ami nyilván romlást jelent a vagyoni helyzetében –, akkor a korábbi vagyoni helyzet visszaállítására való törekvés közömbösíti az elvonás iránti törvényi szándékot. A rendelkezés csupán annyit jelent, hogy a bűncselekmény elkövetésének haszna semmiképp nem maradhat az elkövetőnél. A Kúria szerint ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy ha nem járt haszonnal a bűncselekmény elkövetése, vagy annál nagyobb volt a ráfordítás, akkor a kapott pénzt nem lehet elvonni. A vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal és független attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt.

A vagyonelkobzás szempontjából a terhelt vagyoni helyzete közömbös, nem a vagyonállapot a vagyonelkobzás jogalapja, hanem a bűncselekmény elkövetése, ezért nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre.

Mindezek alapján a Kúria a másodfokú határozatot hatályában fenntartotta.

Szerző: Mátyás Ferenc

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 631/2013.) a Kúriai Döntések 2014/9. számában 262. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Sérelemdíj az elvesztett levelek miatt – eljárás a bv.-ben

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.