Vagyoni elégtétel érvényesítése elhúzódó polgári per esetén – 2. rész


Egy elhúzódó polgári per miatti kompenzáció összegének számításakor nem mindegy, hogy az eljárásban lesz-e fellebbezés, perújítás vagy felülvizsgálat, netán sor kerül-e megismételt eljárásra.

Cikkünk első részében szó volt arról, ha egy polgári per időtartama túllépi a törvény szerinti, észszerűnek tekinthető időtartamot, akkor sérül a fél alapvető joga, emiatt pedig vagyoni elégtételt igényelhet. Erre vonatkozóan kitértünk az eljárás időtartamának számítására is, amelynek kezdete az elsőfokú eljárás kezdete, vége pedig a jogerős döntés kihirdetésének napja. Az észszerű időtartam és a kompenzáció összegének számítása szempontjából azonban nem mindegy, hogy az eljárásban történik-e fellebbezés, perújítás, esetleg felülvizsgálat és sor kerül-e megismételt eljárásra.

Mi a helyzet fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, vagy megismételt eljárás esetén?

Lehetséges, hogy már az elsőfokú eljárás elhúzódása alapot ad a jogsértésre, vagyis 5 éven túl nem születik első fokon jogerős döntés az ügyben, ám ha ettől az esettől eltekintünk, akkor a bírósági eljárás időtartamának számítása szempontjából nem mindegy, hogy a fél él-e fellebbezési jogával, majd pedig a bíróság azt hogyan értékeli. Egyrészt azért, mert az észszerűnek minősíthető időtartamba a teljes eljárás beletartozik, másrészt pedig a külön eljárási szakaszokra vonatkozóan is megtörténhet az elhúzódásból fakadó alapjogsértés.

Ha fellebbezéssel él a fél, akkor két eset lehetséges a törvény alapján. 1) Ha a bíróság a fellebbezést érdemben bírálja el, akkor az eljárási szakasz időtartamának számítása szempontjából a másodfokú eljárás kezdőnapjának az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala utáni napot kell tekinteni. Ekkor az első- és a másodfokú eljárás időtartamai összeadódnak a teljes eljárás időtartamának szempontból. 2) A fellebbezés visszautasítása esetén a másodfokú eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába már nem számítható bele.

A megismételt eljárás, vagy megismételt eljárási szakasz szabályaira is kitér a törvény ebből a szempontból, amelyek időtartamát hozzá kell számítani a bírósági eljárás időtartamához. Ugyanígy kell eljárni a jogerős közbenső ítélet meghozatala utáni eljárás időtartamának esetében is. A kezdőnapok tekintetében már eltér egymástól a kettő, ugyanis a megismételt eljárás kezdőnapjának a törvény az új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés megszületése utáni napot jegyzi, míg a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás kezdőnapja a közbenső ítélet jogerőre emelkedése utáni nap. Ám a kezdőnap mindkét esetben beleszámít a bírósági eljárás időtartamába is, mivel már folyamatban lévő eljárásról beszélünk és nem egy új eljárás megkezdéséről. Szintén mindkét esetben fontos tudni, hogy a lefolytatott eljárási szakaszt a bírósági eljárásnak ahhoz az eljárási szakaszához kell hozzászámítani, amilyen szintű eljárási szakasznak megfelel.

Perújítás esetében szintén ketté válik az eljárás időtartamának számítása: amennyiben a perújítást megengedi a bíróság, annak eljárási időtartama beleszámít a bírósági eljárás időtartamába, míg ha a perújítás nem engedélyezett, akkor nem lehet beleszámítani azt. Ám annyi kivételt tartalmaz a törvény az előbbi esetében is, hogy az eljárást befejező jogerős határozat közlése és a perújítási kérelem előterjesztésének napja közötti időtartam a bírósági eljárás időtartamába nem számítható bele. Ennek oka, hogy perújítás a jogerős határozat meghozatala után, hosszabb idő elteltével is indítható, így akár évek telhetnek el a két eljárás lefolytatása között, hiszen nem egy fellebbviteli eljárásról beszélünk. A megengedett perújítás esetében a kezdőnapnak a perújítási kérelem előterjesztésének a napja számít.

A felülvizsgálati eljárás esetében is az előzőekhez hasonló szabályokat találunk a törvényben, vagyis ha a Kúria érdemben bírálja el a felülvizsgálati kérelmet, az eljárás időtartama is hozzászámítódik a bírósági eljárás időtartamához, míg ha megtagadja annak engedélyezését, vagy visszautasítja a kérelmet, akkor nem lehet összeszámítani azzal. Utóbbi alól a törvény azonban kivételt határoz meg, miszerint a jogegységi panasz esetében annak eljárási időtartamát a panaszeljárás alapját képező – a kérelem megtagadáshoz vezető – felülvizsgálati eljárás időtartamát, valamint a jogegységipanasz-eljárás alapján megismételt vagy lefolytatott felülvizsgálati eljárás időtartamát is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljáráséhoz.

Az engedélyezett felülvizsgálati eljárás kezdőnapja a felülvizsgálati kérelem alapját képező jogerős határozat meghozatala utáni nap. Amikor a jogegységi panasz tanácsa utasítja a Kúriát arra, hogy folytasson le új eljárást, s hozzon új határozatot, ekkor kezdőnapnak a jogegységipanasz-eljárás alapját képező határozat meghozatala utáni napot kell tekinteni.

Hol és milyen módon igényelhető a kompenzáció?

Ha a per elhúzódása alapot adhat a vagyoni elégtételre, azt az első fokon eljáró bírósággal szemben kell érvényesíteni. Kivétel ez alól, ha utóbbi nem jogi személy, mert ekkor az igény a törvényszékkel szemben nyújtható be. Az a törvényszék az illetékes, amelynek elnöke az elhúzódó ügyben eljáró bíró feletti munkáltatói jogokat gyakorolja. A kompenzációra való igény folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető, azonban a törvény szűkíti az előbbire vonatkozó lehetőséget, ugyanis kimondja, hogy az csak akkor lehetséges, ha az eljárás időtartama már meghaladta az észszerűnek minősíthető időtartamot, legyen szó akár csak egy eljárási szakaszról, vagy az egész bírósági eljárásról. Folyamatban lévő ügyre vonatkozóan további korlátozás: ha már van jogerős döntés arról, hogy egy szakasz vonatkozásában a bíróság vagyoni elégtételről határozott, akkor ezután minimum egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanerre az eljárásra kompenzációra alapot adó igényt terjesszenek elő.

A bíróság polgári nemperes eljárásban dönt a kérelemről, amelyben kizárólag bíró járhat el, aki okirati bizonyítás útján dönt, egyszerűsített írásbeli eljárásban. A kérelem benyújtására négy hónap áll rendelkezésre az eljárást befejező jogerős döntés kézhezvételétől számítva.

A törvény kizárólagos hatásköri és illetékességi szabályokat rögzít a törvényszékkel szembeni igényérvényesítéshez, mivel az alapvetően lakóhelyhez kötődő illetékességi szabályok alkalmazásával sok esetben ugyanannak a bíróságnak kellene döntenie a kérelemről, mint amelyiknek a bírája az alapeljárásé is volt. A jogszabály ily módon a Pécsi Törvényszéket, valamint a Debreceni Törvényszéket jelöli ki kizárólagosan.

A kérelem benyújtása és a bírósági intézkedés

A vagyoni elégtétel iránti igényérvényesítéshez kérelmet kell benyújtani, aminek feltétlenül tartalmaznia kell a következőket:

a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyekből e bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakó- vagy székhelyét, a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;

c) a kérelmezett nevét és székhelyét;

d) az érvényesítendő jogot;

e) a bírósági eljárást lefolytató elsőfokú bíróság megnevezését és az elsőfokú bírósági ügyszámot, a bírósági eljárásban részt vevő felek nevét és a per tárgyát;

f) a bírósági eljárás vagy az igényérvényesítéssel érintett eljárási szakasz e törvény alapján számított időtartamát;

g) a kérelmező által e törvény és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései alapján számított vagyoni elégtétel összegét;

h) abban az estben, ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás (EJEB-eljárás) volt vagy van folyamatban, az EJEB ügyszámát, eljárást befejező határozat meghozatala esetén az eljárást befejező EJEB-határozat számát is;

i) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, valamint

j) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.

A félnek nyilatkoznia kell is arról is, hogy az általa elindított nemperes eljárás az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban van-, vagy volt-e. Ha igen a válasz és az ügyben már megszületett a jogerős döntés is, akkor a kérelemhez csatolni kell az arról szóló határozatot is.

Ezután a bíróságnak legfeljebb tizenöt napja van arra, hogy intézkedjen. Ha úgy ítéli meg, hogy a kérelem alkalmas érdemi vizsgálatra, felhívja a kérelmezettet elleniratának benyújtására, amelyre alapvetően 30 nap határidőt állapít meg, de ezt kivételesen tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Miután az ellenirat beérkezik, a bíróságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy érdemi döntését meghozza.

A kérelem visszautasítására vonatkozóan a törvény csak egy esetet említ: amikor a bíróság már megítélte a fél javára a vagyoni elégtételt az eljárás bizonyos szakaszára vonatkozóan, akkor ugyanezen eljárással kapcsolatban csak egy év elteltével adható be újabb kérelem kompenzáció megfizetésére, ellenkező esetben a kérelmet vissza kell utasítani. Ezen túlmenően, mögöttesen irányadók a polgári perrendtartás (Pp.) 176.§-ban részletezett visszautasítási esetek.

A vagyoni elégtétel összege

Az igényelhető vagyoni elégtétel összegéről egy külön jogszabályban tájékozódhatunk, ez a 372/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet, mely szerint a kompenzáció napi összege 400 forint. A napok számát a bíróság határozza meg a bírósági eljárás, vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamának kiszámításával a nemperes eljárásban. A kettő szorzata lesz az az összeg, amely a félnek vagyoni elégtétel címén jár a bírósági eljárás elhúzódásából fakadó alapjogsérelme okán.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.