A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Vagyonosodási vizsgálatok: nő a hatékonyság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes.
A vagyonosodási vizsgálatok 2007-ben indultak el tömegesen, amikor is 10 ezer vizsgálatot rendelt meg a Pénzügyminisztérium. Az adóhivatal akkor még olyan ügyekbe is belefogott, ahol semmiféle jel nem utalt arra, hogy gond van az adózóval, hogy teljesíteni tudják az elvárt célokat. Ez a helyzet azonban megváltozott – mondta el az Adó Online-nak Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza.
Átlagosan 10 milliót rejtegettek
A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. Először ezért az egyes adókötelezettségeket nézik meg, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen tűl ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, akkor az is kiindulási pontot jelent NAV számára.
Tavaly a NAV ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – derül ki az Adó Online számára átküldött adóhatósági adatokból. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékéhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
Mire lő a hatóság?
A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.
Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.
Kocsis Zoltán is megerősítette lapunknak, hogy a feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is. Eddig akár fél évet is kellett várniuk, amíg egy bank adatszolgáltatásra elküldte az adatokat, az év második felétől pedig már szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják.
Legújabban a céglovagok és „számlagyárosok” kerültek a célpontba; ők adóelkerülési és tartozás-felhalmozási céllal sokszor megszüntették cégeiket, majd újakat alapítottak, illetve adóelkerülési céllal gazdasági tevékenység végzése nélkül adtak el számlákat. Most ezen cégek vezetőivel szemben is keményebben fellépnek, és igyekeznek eljutni a büntető feljelentésig.
A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. A revizorok elsősorban a bankszámlát, az ingatlan vagy a gépjármű vásárlását, cégalapítást és tagi illetve egyéb kölcsönöket vizsgálják. A legkisebbek, akikkel a NAV már foglalkozik azok, akik online felületeken próbálnak üzletszerűen adózás nélkül kereskedni.
A Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Irodánál a vagyonosodási vizsgálat során védekező ügyfeleknél a vállalkozók 90 százalék feletti arányban állnak. Az eljárás indulásakor azonban még az adóhivatal sem tudja, hogy mekkora ügy lehet a vizsgálatból. Sokszor még az ügyfelek is úgy gondolják, hogy velük minden rendben van. Aztán a felkészülés során az iroda ugyanúgy átnézi az ügyfelet, ahogy azt az adóhivatal tenné. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy a bankszámlán és a tagi kölcsönök között szerepel olykor egy-egy pár tízmilliós befizetés, amiről az ügyfél elfeledkezett.
Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A revizorok munkájához rendelkezésre állnak az ingatlan nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás adatai, az adózók bankszámlái, életbiztosításai és sokszor a cégek részére fizetett kölcsöneinek nyilvántartása, ezenkívül a megélhetési költségeket a KSH adatai alapján veszik figyelembe. A vagyonmérlegben mindig a készpénzes mozgásokat rögzítik, tehát a készpénz ki és befizetése a bankszámlára, készpénzes ingatlanvásárlás. Ezenkívül nézi a hivatal a bankszámlára érkező utalásokat is, hogy azok célja nem az adóelkerülés-e.