Változás várható az EU törvényben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A T/11232. számú törvényjavaslat ún. „saláta törvény”-ként módosítana néhány hazai jogszabályt, azokat, amelyek szabályozzák az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést. Így többek között változna az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény, közismertebb nevén az EUtv. A módosítás hátterében a 2013/48/EU irányelv áll, mely három évvel ezelőtt minimumszabályokat határozott meg az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról. Az irányelv rendelkezéseit most be kell építenünk a hatályos jogszabályainkba.

A teljesség igénye nélkül néhány lényeges változásról

Védő igénybevétele a kibocsátó tagállamban

A védői és a terhelti jogokhoz kapcsolható az a változás, miszerint a terheltnek joga lesz a kibocsátó tagállamban is védő igénybevételéhez. A védő feladatai közé tartozik majd, hogy a kibocsátó tagállamban való képviseleten túl indokolt esetben kezdeményezze az európai elfogatóparancs visszavonását. Feladatul kapja továbbá, hogy kapcsolatba lépjen a másik ügyvéddel, a terhelt magyarországi védőjével, és tájékoztassa őt a kibocsátó tagállamban történtekről. 

Az eljáró hatóság feladata: tájékoztatási és nyilatkozat-továbbítási kötelezettség 

Az eljáró hatóság feladatát is pontosan meghatározza az új jogszabály. Kimondja, hogy nem egyszerűen csak tájékoztatási kötelezettsége van a terhelt felé, hanem ennek a tájékoztatásnak megfelelőnek kell lennie. A hatóság feladata továbbá, hogy a terhelt nyilatkozatát rögzítse és továbbítsa. 

A 2013/48/EU irányelv előírta, hogy a tájékoztatási és nyilatkozat-továbbítási kötelezettség akkor is fennáll, ha az átadási eljárásban Magyarország az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam. 

Az irányelv kimondja továbbá, hogy az európai elfogatóparancs alapján más tagállamban őrizetbe vett terhelt érdekében a nemzeti tagállamban, így Magyarországon is védő járjon el. A terhelt külföldi fogva tartásának tartama alatt a „hazai” védő jogosult a terhelt átadási eljárása során a végrehajtó tagállamban eljáró ügyvéddel felvenni a kapcsolatot azért, hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák. 

A kettős büntethetőség vizsgálata

A kettős büntethetőség azt jelenti, hogy a magatartás vajon mindkét érintett tagállamban büntethető-e. Ennek vizsgálata meghatározott súlyos bűncselekmények esetén kötelező. A jogbiztonsághoz kapcsolódik, hogy a kettős büntethetőség hiánya ilyenkor megtagadási ok.

A visszaszállítási garancia vizsgálata

A megtagadási okok körében a Javaslat egységes szabályozásra törekszik. Lényeges változást jelent az ún. visszaszállítási garancia meghatározása, ennek hiánya ugyanis a megtagadási okok között szerepel.

A Javaslat indokolása szerint ennek vizsgálata megelőzi az átadás tárgyában szükséges érdemi határozat meghozatalát. Ezt azért kell törvényi szinten kimondani, mert a hétköznapok jogalkalmazásában a bíróság ma is, az irányelv meghozatalát követően helytelen joggyakorlatot folytat, ugyanis a visszaszállítási garancia az átadás végrehajtásának feltétele, de ezt ma a bíróság az átadással kapcsolatos döntés meghozatalakor nem követeli meg. A visszaszállítási garancia minden olyan esetben szükséges, amelyben egyébként a büntetés-végrehajtásnak az elítélt hozzájárulása nélküli átvételére is sor kerülhet.

A közös nyomozócsoport és az európai elfogatóparancs, avagy a konkuráló európai elfogatóparancsok végrehajtása

A módosító szabályok arra is irányulnak, hogy összhangot teremtsenek a közös nyomozó csoport intézménye és az európai elfogatóparancs között. Mint tudjuk, a közös nyomozócsoport intézményének egyik célja az abban résztvevő tagállamok megállapodása, miszerint eldöntik, hogy melyik tagállamban járjanak el a nyomozással érintett egyes elkövetőkkel szemben. 

Előfordulhat, hogy a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállamok az előzetes megállapodás alapján az egyik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancsra figyelemmel, a terheltet Magyarországon fogják el. Így az európai elfogatóparancs végrehajtására itt kerül sor. A problémát az okozza, hogy a terhelt ellen nálunk is folytatnak büntetőeljárást. A Javaslat ezt úgy oldja meg, hogy bár főszabály szerint a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban. Megtagadhatja továbbá akkor is, ha az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el. Ugyanakkor ezekben az esetekben sem tagadhat meg a magyar bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását akkor, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport alakult, és a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot a közös nyomozó csoportban részt vevők megállapodása alapján bocsátotta ki. A bíróság a közös nyomozó csoport megállapodására nézve a közös nyomozó csoport magyar vezetőjének nyilatkozatát be kell, hogy szerezze.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Ez az új rendelkezés átalakítja az úgynevezett konkuráló európai elfogatóparancsok végrehajtásának intézményét. A hatályos rendelkezés ugyanis azt mondja ki, hogy több európai elfogatóparancs esetében valamennyi európai elfogatóparancs vonatkozásában az átadás elrendeléséről rendelkezik, és ezzel egyidejűleg annak eldöntését várja el, hogy a terhelt elsőként melyik tagállam részére kerüljön átadásra. A terhelt átadásával ugyanakkor kizárt, hogy a további európai elfogatóparancsot Magyarország hajtsa végre, hiszen a terheltet az átvevő tagállam már nem fogja Magyarországra visszaszállítani, hanem közvetlenül adja át a további európai elfogatóparancsot kibocsátó harmadik tagállamnak. Ekkor a további elfogatóparancsot tehát nem Magyarország, hanem érdemben a terheltet átvevő tagállam hajtja végre – írja a Javaslat indokolása. A terheltet átvevő tagállamot a magyar határozat nem kötheti, nem válhat tehát a magyar határozat puszta végrehajtójává. 

A továbbadásra természetesen Magyarország engedélye nélkül nem kerülhet sor az indokolás szerint, azonban a magyar határozatnak pozitív jellegű kötő ereje nem lehet. Ilyen jellegű intézmény a kiadatási eljárásban a magyar állampolgár Magyarországra történő átadása esetén ugyan létezik, amely azonban ezt a terhelt Magyarországra történő kiadatásának előzetes feltételeként határozza meg. A 2002/584/IB kerethatározat ilyen jellegű előzetes feltételt nem ismer, és ez a kölcsönös bizalom és elismeréselvével is ellentétes lenne. Az európai elfogatóparancs esetében az átadó tagállam megalapozottan bízhat az átvevő tagállamban, hogy amennyiben az átadás feltételeit megállapítja és erre figyelemmel hozzájárulását megadja, a terheltet az átvevő tagállam is át fogja adni a további európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam részére. Ezért a terhelt egy európai elfogatóparancs alapján történő átadásának elrendelése és a terhelt átadásának végrehajtása esetén Magyarország a további európai elfogatóparancsok esetében az átadásról és a terhelt átadásának végrehajtásáról már nem rendelkezhet. Ebben az esetben kizárólag a továbbadáshoz történő hozzájárulás megítélésére kerülhet sor, amelynek feltételeit konkuráló európai elfogatóparancsok esetében indokolt az átadással egyidejűleg, előzetesen megvizsgálni, és arról döntést hozni. 

Elfogás és őrizetbe vétel 

Az elfogás és őrizetbe vétel szabályai érdemben nem változnak.

A Fővárosi Törvényszék eljárása

A Fővárosi Törvényszék eljárásának szabályai érdemben nem változtak, de a Javaslat megteremti a NEBEK előkészítő szerepének jogalapját, mely a gyakorlatban már működött, de úgy tűnik, hogy a mai napig és a Javaslat elfogadása esetén a törvény hatályba lépéséig jogalap nélkül.

Érdemi döntések

A bíróságnak az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban akkor rendeli el az átadást, ha az átadási feltételek fennállnak, és megtagadási ok sem állapítható meg. Utóbbi megléte esetén az európai elfogatóparancsot megtagadja.

Konkuráló európai elfogatóparancsok esetén előzetes hozzájárulást ad a terhelt továbbadásához azon elfogatóparancsok vonatkozásában, amelyek kapcsán az átadási feltételek fennállnak, és megtagadási ok nem állapítható meg.

Az átadási letartóztatás

Amennyiben a bíróság érdemben döntött, és elrendelte az átadást, akkor elképzelhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan ne döntsön a terhelt letartóztatásáról. Ezt nevezzük átadási letartóztatásnak. Enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.

Az átadási eljárás határideje

Az átadási eljárás határidejével kapcsolatos rendelkezések érdemben nem változtak.

Az egyszerűsített átadás

A Javaslat külön eljárásként szabályozza az egyszerűsített átadást. A terhelt átadáshoz történő hozzájárulása esetén, amennyiben az átadás feltételei fennállnak, a bíróság a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását rendeli el. Az átadáshoz hasonlóan e két döntés ebben az esetben sem válhat el egymástól, és enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére ebben az esetben sem kerülhet sor. A Javaslat szerint az egyszerűsített kiadatáshoz hasonlóan az egyszerűsített átadás egyik sajátossága, hogy a bíróság akár a Schengeni Információs Rendszer adatai alapján, azaz az európai elfogatóparancs megérkezése előtt is dönthet az átadás kérdésében. Ebből következik az is, hogy a terhelt hozzájárulása nélkül a bíróság kizárólag az európai elfogatóparancs birtokában hozhat érdemi döntést, amelynek megérkezéséig kizárólag ideiglenes kényszerintézkedés elrendelésére kerülhet sor. 

---