Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai Koronavírus

A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. Soron következő cikkünkben a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

A veszélyhelyzetben érvényesülő eljárási szabályokat ismertető sorozatunk első részében a fizetési meghagyásos eljárás és a közjegyzői nemperes eljárások március 31-étől érvényesülő rendkívüli szabályait ismertettük, a következő írásban a polgári, a közigazgatási és a cégeljárások általánostól eltérő rendelkezéseire tértünk ki. Ebben  a cikkben  a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Garanciális szabály, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt is alkalmazni kell az egyes bűncselekmények elbírálása során a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) rendelkezéseit, a Kormány azonban a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben néhány pontban eltéréseket irányoz elő a törvényhez képest.

Alapvetően a veszélyhelyzet a határidők folyását és a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és egyéb szervek eljárási feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit nem érinti, az eljárási cselekményeket (pl.: tárgyalást, nyilvános ülés, tanácsülés) a normális szabályok szerint kell végrehajtani.

Az új szabályok értelmében az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás során egyesbíróként jár el, ideértve a külön eljárásokat is. Így például az egyesbíró nem utalhatja az ügyet tanács elé és gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény esetén sincs lehetőség a háromtagú tanácsra.

A kirendelt védő

A Rendelet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy amennyiben lehetséges, a terhelt és a kirendelt védő között is minimálisra lehessen szorítani a fizikai személyes kontaktusok számát, ezért a kirendelt védőt a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért annak időtartamára, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj hetven százalékának megfelelő összeg abban az esetben is megilleti, ha a megbeszélésre telekommunikációs eszköz használatával kerül sor.

Amennyiben a területi ügyvédi kamara nem gondoskodik a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül a védő kijelöléséről, vagy a kijelölt védővel szemben kizáró ok áll fenn, vagy a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető, a Be. alapján az adott eljárási cselekményen helyettes védő jár el. A Rendelet szerint a helyettes védő a nyomban egymást követő eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik, vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal.

Ügygondnok

A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó az ügyvédek közül rendelhet ki ügygondnokot (ez ellen nincs helye jogorvoslatnak), ha a teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg, vagy nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok, ha a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy ha az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője. Indokolt esetben a képviselt személy kérheti más ügygondnok kirendelését és a kirendelt ügygondnok indítványozhatja a felmentését.

Különleges bánásmódot igénylő személyek

A Rendelet külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősíti a hatvanötödik életévét betöltött személyt is.

Személyes jelenlét

A veszélyhelyzetre tekintettel a bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készült. Ebben az esetben a sértett és a tanú nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható.

Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja. Ha nem halasztható el, lehetőség van telekommunikációs eszköz igénybevételére. Egyéb esetben is irányadó szabállyá válik, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a részvételt elsősorban az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, írásbeli tanúvallomás tételt engedélyez, vagy az eljárási cselekményről készített kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt használja fel, ha erre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető.

A telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető.

Az eljárás ügyiratainak megismerése során nincs lehetőség a megvizsgálás lehetővé tételére és a saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételére. Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás, tájékoztatás csak személyes jelenlétet nem igénylő módon adható.

Jogorvoslati határidők

A Rendelet a jogorvoslati határidők megállapítása során figyelembe veszi a veszélyhelyzet miatt megváltozott körülményeket. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, fellebbezését az üléstől számított öt munkanapon belül jelentheti be (a korábbi 3 nap helyett).

Ha a védő indítványozza, hogy a bíróság az előkészítő ülés határnapját a vádirat kézbesítésétől számított egy hónapon túli időpontra tűzze ki, ezt a vádirat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül teheti meg (a korábbi 3 munkanap helyett).

Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása meghatározott döntés elleni fellebbezését tizenöt napon belül jelentheti be (a korábbi 3 nap helyett).

A jogorvoslatra jogosult az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata elleni panaszt a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be (a korábbi 8 nap helyett).

Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a gyanúsítás elleni panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő (a korábbi 8 nap helyett).

A felülbírálati indítvány határideje tizenöt nap (a korábbi 8 nap helyett).

Egyéb eljárási szabályok

Az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő.

A feljelentés elintézésének határideje a feljelentés megérkezésétől számított öt munkanap.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, ha az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik, kivéve személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt esetén.

A nyilvánosság kizárása

A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható. Egyéb esetben kizárhatja a nyilvánosságot, ha a hallgatóság, illetve a média jelenléte az eljárásban részt vevő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné. A nyilvánosság kizárása esetén a terhelt vagy a védő számára indítványra engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse (zárt tárgylás esetét kivéve).

Az eljárás felfüggesztése

A bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, ha az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik, kivéve, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban. A felfüggesztés alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

A vádirat

A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek, a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül pedig előkészítő ülést tart. Az előkészítő ülés berekesztésétől számított három hónapon belül a bíróság megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és értesítésekről.

A tárgyalás elnapolása

Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás egy hónapra elnapolható.

A másodfokú bíróságra vonatkozó rendelkezések

Ha a másodfokú bíróságnak nyilvános ülést kell tartania, de az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és ezek alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt.

A felülvizsgálati eljárás szabályai

A másodfokú bírósághoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a Rendelet a Kúria vonatozásában is, az ott felsorolt feltételek fennállta esetén a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen dönt. A Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el.

Perújítás

Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, annak határideje hat hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthat. Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az észrevételével együtt három hónapon belül küldi meg a bíróságnak.

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

A büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás lényege, hogy a bíróság bizonyítás felvétele nélkül, kizárólag a nyomozás során keletkezett ügyiratok alapján dönt a büntetőjogi felelősségről és a törvényben meghatározott korlátozott súlyú joghátrányt alkalmaz. Az eljárás alkalmazására a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén van lehetőség (beismerés és a többi feltétel fennállása esetén ötévnél nem súlyosabban büntetendőnél is lehet), ha az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. A bíróság a büntetővégzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki, katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását szabhat ki, illetve általánosan alkalmazhat jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást.

A Rendelet szabályai szerint a bíróság a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést. A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon belül hozza meg (korábbi 1 hónap helyett).

Bíróság elé állítás

Ha a határidő nem járt le a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően, az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül (korábbi 15 nap helyett), illetve a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított három hónapon belül (korábbi 1 hónap helyett) állíthatja bíróság elé. Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő hat hónapon belül bírálja el (korábbi 2 hónap helyett).

A külföldön ismert helyen tartózkodó terheltre vonatkozó szabályok

A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő eljárást a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni. Vele szemben európai vagy nemzetközi elfogatóparancs nem bocsátható ki.

Magánvád, pótmagánvád, kártalanítási igény

Magánvádas eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő magánvádas eljárást a vészhelyzet idejére fel kell függeszteni. Ugyanakkor a magánindítvány előterjesztésnek határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele. Ehhez hasonlóan pótmagánvádas eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő pótmagánvádas eljárást a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni. A határidőkbe a veszélyhelyzet ideje itt sem számít bele.

Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül állítja bíróság elé. A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.

Kártalanítási igény a veszélyhelyzet ideje alatt nem terjeszthető elő.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek:


A koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13.

A koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.