Versengő elővásárlási jogok

Ami a tényállást illeti, a két alperes, az eladó és a vevő (aki az eladónak a földműves tulajdonostársa) adásvételi szerződést kötött szántó művelési ágú ingatlan 1904/6012 tulajdoni hányadára. A szerződés szerint a vevőt a Ptk. szerint elővásárlási jog illeti meg [5:81. § (1) bekezdés]. A adásvételi szerződés a Földforgalmi tv. [2013. évi CXXII. törvény] alapján az illetékes települési önkormányzat jegyzője útján kifüggesztésre került. A felperes, kinek elővásárlási joga szintén a Földforgalmi tv.-en alapult, abban a hiszemben, hogy az ő elővásárlási joga megelőzi a vevőjét, elfogadó nyilatkozattal élt. Az elővásárlási jog jogosultja ugyanis a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. 

A felperes álláspontja szerint a vevő tévesen hivatkozott a Ptk. szerinti elővásárlási jogára, mert a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot. Ezért meglátása szerint a Földforgalmi tv. alapján az eladónak vele kellett volna megkötnie az adásvételi szerződést. 

Az első- és másodfokú eljárás 

A bíróság elutasította a felperes keresetét, amely az alperesek között létrejött szerződés vele szembeni hatálytalanítására irányult. Úgy ítélte meg, hogy a vevő a perbeli ingatlanban tulajdonostársként tulajdoni hányaddal rendelkezett, és földművesként nyilvántartásba vették, ezért földműves tulajdonostársnak minősül. Ebből kifolyólag a Földforgalmi tv. alapján fennálló elővásárlási joga megelőzi a felperes elővásárlási jogát. 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a földműves tulajdonostársat akkor is megilleti az elővásárlási jog, ha egyébként ő az adásvételi szerződésben vevőként szerepel. 

Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult, és meg kell jelölni, hogy a jogosultság mely törvényen alapul. Ennek a kötelezettségének a bíróság szerint a vevő, még ha hibásan is, de eleget tett, annak nem megfelelő voltára (figyelemmel, hogy hatósági jóváhagyásra nem volt szükség) a jogalkotó nem írt elő jogkövetkezményt. 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperesek a hirdetményben kizárólag a vevőt a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot jelölték meg, azonban ez a nyilatkozat nem megalapozott. A vevő a Földforgalmi tv.-ben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, és az elővásárlási jog körében tett nem megfelelő nyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyanakkor meglátása szerint, még ha a jogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot is tesz az elővásárlási jogával összefüggésben, az ő elővásárlási joga a vevő elővásárlási jogát akkor is megelőzi. 

A Kúria megállapításai 

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs. 

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti. 

Ugyanakkor maga a vevő is lehet elővásárlásra jogosult. Abban az esetben, ha külön jogszabály alapján a vevőt is megilleti elővásárlási jog, a többi elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az a jogszabály szerinti sorrendben megelőzi a vevő szintén jogszabályon alapuló elővásárlási jogát. 

A tulajdonostárs is hivatkozhat vevőként a Földforgalmi tv.-ben foglalt elővásárlási jogára, amely szerint ő a nem tulajdonostársakat megelőzi. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e, továbbá, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. Éppen ezért a vevő hivatkozhatott a felperessel szemben az őt a Földforgalmi tv. alapján megillető elővásárlási jogra. 

A Kúria kiemelte azt is, hogy az adásvételi szerződésben a vevő elővásárlási jogát megalapozó jogszabályhely téves megjelölése nem eredményezi azt, hogy az őt ténylegesen megillető elővásárlási jogára utóbb már nem hivatkozhat. Nincs olyan szabály, amely szerint a vevő elővásárlási ranghelyére vonatkozó téves nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés érvénytelen, sem olyan, hogy ilyen esetben a vevő az őt egyébként a jogszabály alapján ténylegesen megillető elővásárlási jogra nem utalhat. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.488/2017.) a Kúriai Döntések 2018/4. számában 112. szám alatt jelent meg.