Versenytilalmi megállapodás kötése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tegyük fel, hogy egy kft-ben – melynek 50 százalékban tulajdonosa voltam a férjemmel való válás előtt – volt egy kolléganőm. Egy hónap próbaidő után nem hosszabbította meg a szerződését. Azóta is velem dolgozik, mert áthoztam őt egy bt-be. Aláírattunk vele a kft-ben egy olyan korlátozó szerződést, hogy ha máshová menne dolgozni, mit nem tehet meg. (2 évig nem mehet hasonló céghez, titoktartás.) Mire kell odafigyelnem ezzel a szerződéssel kapcsolatban?


Az Mt. 8. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az Mt. 228. § (1) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 2 évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének megfelelően az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltatónak megfelelő ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Az Mt. tehát lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló által kötött ún. versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló kötelezze magát arra, hogy a munkaviszony megszűnésétől legfeljebb két évig tartózkodik bizonyos magatartásoktól, amelyek a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztethetik. Így például nem létesít munkaviszonyt vagy tagsági jogviszonyt a munkáltatóval azonos gazdasági tevékenységet folytató társaságban stb.

A fenti megállapodás megkötésére azonban kizárólag abban az esetben kerül sor érvényesen, ha a munkavállaló kötelezettségvállalására megfelelő ellenérték fejében kerül sor. Mivel a jelen esetben kolléganője semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott, a megállapodás érvénytelen, illetőleg egyoldalú nyilatkozatából eredően őt nem terheli versenytilalmi kötelezettség.

Természetesen köteles ugyanakkor a kolléganője – és természetesen Ön is – megőrizni a kft. üzleti titkait, illetve tartózkodni a tisztességtelen piaci magatartástól, így például attól, hogy a kft.-vel azonos gazdasági tevékenység folytatása során visszaéljenek a kft. gazdálkodásával, működésével kapcsolatos adatokkal, információkkal. Ilyen lehet pl. az, ha ismerve a kft. ügyfélkörét, az egyes ügyfelekkel kapcsolatos árképzési mechanizmust, az ügyfelek részére biztosított kedvezményeket, a bt. elkezdi elcsábítani a kft. ügyfeleit.

Az, hogy kolléganője jelenleg önnel dolgozik együtt, semmiben sem befolyásolja a versenytilalmi megállapodással kapcsolatos kérdéseket.

Kolléganőjének a tevékenységét a kft. ügyvezetője előtt nem kell és nem is érdemes titkolnia, hiszen a versenytilalmi megállapodás a fentiek szerint érvénytelen, vagyis kolléganője a munkaerőpiacon korlátozás nélkül elhelyezkedhet és a kft. felé további kötelezettsége nincs. Ugyanakkor kolléganője természetesen nem köteles a volt munkáltatójának nyilatkozni arról, hogy jelenleg hol és milyen jogviszony alapján végez munkát.

Általánosságban elmondható, hogy versenytilalmi megállapodást a felek bármikor köthetnek, így már a munkaszerződés megkötésével együtt, a próbaidő alatt, vagy éppen munkaviszonyuk megszüntetését megelőzően. Ezzel kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve időbeli korlátozást nem tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]