Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági mentőcsomag részeként kihirdették a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra és az ezzel kapcsolatos támogatásra vonatkozó szabályokat, illetve az Mt.-től történő elérésre nyílik lehetőség a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok tekintetében.
A munkaidőkeretre vonatkozó szabályok
A munkajogi szabályok Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet rendelkezik arról, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el. A jelenleg hatályos Mt. szabályok szerint [94. §] a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. Ezen túlmenően a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Ez utóbbiakhoz tartozik a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az 50 kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, illetve a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló. Abban az esetben, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehet a munkaidőkeret tartama. Ezt terjeszti ki a rendelet most általánosan a 24 havi munkaidőkeretre, rögzítve, hogy a munkáltató az április 11-ét megelőzően elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatja. A 135. § (4) bekezdésben foglalt munkakörök kivételével a munkaidőkeret előírása során nem lehet eltérni az Mt. 99. §¬ában, valamint az Mt. 104–106. §¬ában foglaltaktól [a 135. § (4) bekezdés esetében az eltérés maga az Mt. engedi]. Így alkalmazandó a napi, heti munkaidő maximum, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra és a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok. Az ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályai
A Kormány külön rendeletben, a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben szabályozta a csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályait. Csökkentett munkaidőnek minősül a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha
a) a munkavállaló
– ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
– a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
– nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó pedig
– a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
– a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, illetve, hogy ezzel összefüggésben a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
– legalább hat hónapja működik, és
– a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.
Feltétel továbbá, hogy a munkaidőkeret lejárt legyen vagy lezárásra kerüljön.
A támogatás mértéke
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra állapítható meg, időtartama három hónap lehet. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka, amely havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, és fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható. Fontos rendelkezés, hogy a támogatás köztehermentes.
A munkaadó és a munkavállaló kötelezettségei
A munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével együtt vállalniuk kell, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben (munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés) állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
A munkavállalónak vállalnia kell továbbá a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, valamint azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
A munkaadónak pedig vállalnia kell a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig, azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, illetve azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. Több telephely esetén a létszámtartási kötelezettség szempontjából valamennyi telephelyet együttesen kell figyelembe venni.
A támogatás feltételei
A támogatáshoz nem állhat fenn a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége. Munkaadói oldalról pedig igazoltan meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, nem állhat jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nem lehet folyamatban, illetve nem minősülhetett 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
Nem nyújtható támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz, valamint munkaerő-kölcsönzéshez.
A kérelem benyújtása, elbírálása
Az együttes kérelem a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtható be. Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem. A kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőre és az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodást. A kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Több foglalkoztatási helyesetén a munkaadó választ.
A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. Döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg. Elutasítás esetén a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.
A támogatás megszűnése
Megszűnik a támogatás, ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri azt, vagy
a) ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
b) ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül, illetve a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
c) ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
d) ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
Ha a munkaadó a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. Mentesül a munkaadó a befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
A munkavállaló köteles visszafizetni a támogatást, ha az részére a rá vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
