Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok számára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy informatikaieszköz-beruházást szerettek volna megvalósítani az elmúlt évben, valamint új és vissza nem térő lehetőséget kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállalkozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszabbításra került.
Mit is jelent ez?
A hazai mikrovállalkozások a 2012. december 31-i – előzetesen megjelentetett – dátum elmúlásával nem maradtak le arról a lehetőségről, hogy akár 30 millió forint összértékű vissza nem térítendő támogatáshoz és kedvezményes hitelhez jussanak. Ugyanis az Új Széchenyi Terv megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyarországi mikrovállalkozások kettős segítségben részesülhessenek azáltal, hogy csekély, mindösszesen 10%-os önerővel és egyablakos egyszerű eljárásban igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást akár 10 millió forint értékben, valamint a segítség második lépcsőfokaként nagy összegű, akár 20 millió forintos visszatérítendő támogatást, ez utóbbit a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkező mikrohitel formájában. Ez a támogatás az eddig forráshiányban szenvedő vállalkozásoknak jelentős segítséget nyújt az eszközbeszerzés, az infrastrukturális és ingatlanberuházás, valamint az információs technológia fejlesztése területén.
A sorok olvasása közben méltán merülhet fel bennünk a gondolat, hogy a GOP-2011-2.1.1/M pályázat végső határidejének eltolása egy vissza nem térő alkalmat adott a hazai vállalkozások kezébe.
Kikre érvényes a február 28-ig megpályázható támogatás?
A pályázók körére vonatkozóan számos feltételt találhatunk, ha szemügyre vesszük a részletes pályázati feltételek dokumentumát, azonban az első és legfontosabb – aminek meg kell felelnünk, amennyiben pályázni szeretnénk a támogatásra – az vállalkozásunk jogi formája, ugyanis kizárólag azok a vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, akik beletartoznak az alább felsorolt jogi formák valamelyikébe, valamint megfelelnek annak a kitételnek, miszerint Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkeznek.
A pályázathoz megfelelő jogi formák a következők:
– jogi személyiségű gazdasági társaság
– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
– szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek
– szja hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek (eva)
– szövetkezetek
Mik a pályázatban való részvétel
alapvető feltételei?
Mielőtt még túl korán jelentenénk ki, hogy a fenti szempontok alapján megfelelőek vagyunk a támogatásra, nézzük át azokat az alapvető feltételeket, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy tudjuk, érdemes-e foglalkoznunk a pályázattal.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a pályázónak – a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete szerint – mikrovállalkozásnak kell minősülnie, ami azt jelenti, hogy 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, valamint éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.
Ehhez a bekezdéshez fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közép-Magyarország régióban székhellyel rendelkező vállalkozásokra vonatkozóan külön pályázat van érvényben, ez a KMOP-2011-1.2.1/M kódszámon szerepel, tehát az ebbe a körbe tartozók kizártak a GOP-2011-2.1.1/M pályázati köréből. A rossz hír azonban eme vállalkozói körnek az, hogy a KMOP fenti pályázata jelenleg felfüggesztés alatt áll.
További fontos szempont lehet az iparági korlátozás is mint pályázati feltétel, mivel a pályázó – tevékenységi körét tekintve – nem tartozhat a halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai közé, valamint nem lehet tisztán agrárvállalkozás és kizárt a széntermeléshez kapcsolódó iparág vállalkozása is.
A pályázó gazdálkodására vonatkozóan szintén találhatunk szűkítő kitételt a forrás elnyerésére vonatkozóan, mivel nem adható a támogatás, amennyiben a vállalkozás saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti évben negatív volt, vagy az a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent. Ez természetesen nem jelent korlátot azon vállalkozások számára, akik veszteséggel zárt üzleti évet követően szeretnének pályázni.
Amennyiben a vállalkozás a kérelem benyújtásának időpontjában jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt áll, vagy ellene csődeljárás van folyamatban, illetve lejárt köztartozással rendelkezik, természetesen alapvetően kizárt a pályázati forrásokból, de ezen túlmenően is találunk feltételeket, mint például:
– a pályázó ne minősüljön a 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet 12. § (1) bekezdés j) pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, valamint
– nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az adott, illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1198/2006/EK rendeletben meghatározott összeghatár (200 000 euró) felett nem részesült, illetve nem részesülne de minimis, azaz csekély összegű támogatásban.
Azonban az előzőekben felsorolt korlátozó – és a pályázat elnyerését megnehezítő – feltételeket követően érzett esetleges ellenérzések talán csökkennek azzal, ha azt is tudjuk, hogy nem csupán már működő, hanem kezdő vállalkozások is pályázhatnak a forrásokra!
Hol nyújtható be a pályázati dokumentum?
Azon vállalkozók számára, akik élni szeretnének a támogatási lehetőséggel, első teendőjük, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. internetes honlapján kiválasztani a közvetítők listájából a számukra szimpatikus pénzügyi intézményt, mivel a pályázat pozitívuma az, hogy a támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő része egyaránt egyablakos eljárásban igényelhető. Ez azt jelenti, hogy miután a vállalkozás – első lépcsőben – felkeresett egy általa kiválasztott közvetítőt, akivel részletesen megtárgyalták a pályázat feltételeit, azt követően a vállalkozásnak mindkét támogatás igénylésére vonatkozó pályázati anyagot és hitelkérelmet a közvetítőnél kell benyújtania. Tehát a kiválasztott – példának okáért – valamely takarékszövetkezetnél a pályázó minden információra szert tehet.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kizárólag a pályázat benyújtásának határidejét tolta ki, a felhasználási célok és egyéb feltételek az eredeti kiírásnak megfelelően maradtak érvényben, ezért ennek megismerésére – az ismétlés elkerülése végett – javasolt az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában megjelent erről szóló cikk elolvasása.
A cikk az Ügyvédvilág 2013. februári számában jelent meg.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!